A városhoz és az üzleti élethez akart közelebb kerülni az RTL. Egy egykor ablaktalan, 1300 főt befogadni tudó kongresszusi épületben, ahol a közönség anno Kádár János vagy Latabár Kálmán beszédeit hallgatta, most szorgos szerkesztők készítik a Híradó, vagy a Fókusz aktuális adását. Körbejártuk a komplexumot.
Új épületbe költözött a magyar RTL jelentős része, nem is akárhova. Az egykori MÉMOSZ székházban most a Hazafias Népfront kongresszusa helyett hírműsorok készülnek, a Forbes privát tárlatvezetésének idején az egykori páholyban épp online meetinget tartottak.
Az RTL olyan épületet keresett, ami közelebb van az üzleti élethez. „A nagy helyigényű stúdiók a Nagytétényi úti székházban vannak, ami ehhez tökéletes helyszín, de a vállalat üzleti részének és a hírigazgatóságnak is jobb a város, hiszen a hírek is inkább itt történnek.
Az RTL egycsatornás vállalatból lett egy tizenkét csatornaportfóliós és streaminget is üzemeltető nagyvállalat, ehhez a növekedéshez már más helyszín kellett”
– mondja Horváth Krisztina, az RTL pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
A beruházás mértékéről már kevésbé szívesen beszél. Az üzleti titokként kezelt összegről csak azt tudtam meg, hogy több milliárd forint, a hosszú távú bérleti szerződésről, hogy „igen piaci mértékű.” Utóbbit a Wing elnök-vezérigazgatója, Noah M. Steinberg mondta el, akinek egyébként a felújított büfé tér a személyes kedvence az új épületben.
Fotók: Sebestyén László / Forbes (16 kép)
Az épület tulajdonosa a magyar ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, a Wing, ami Magyarország negyedik leggazdagabb milliárdosa, Veres Tibor érdekeltségébe tartozik. Az RTL egy része a Nagytétényi úti székhelyen maradt, az új helyre 300 kolléga költözött át, főleg az üzleti és hírigazgatósági területen dolgozók jöttek a kilencezer négyzetméternyi területre.
Noah M. Steinberg, Wing elnök-vezérigazgató, Horváth Krisztina, az RTL pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Endrei-Kiss Judit, az RTL szervezetért felelős vezérigazgató- helyettese, és Angel Gábor, a Wing irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese az auditórium padján // Fotó: Sebestyén László
Az épületen magyar mérnökökkel dolgoztak, az építőanyagok egy része külföldről jött, de a megvalósítást magyar vállalkozókkal végezték. Angel Gábor, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a munkálatokat nehezítette a gazdasági válság és az alapanyag-drágulás.
„Hosszú projekt volt, már évekkel ezelőtt elkezdtük a tervezést” – mondja Endrei-Kiss Judit, az RTL szervezetért felelős vezérigazgató- helyettese. „Mikor eldöntöttük, hogy költözünk, pilot területeket alakítottak ki a kollégák a Nagytétényi székházban, hogy próbálgassuk, mi lenne a legjobb. A Nagytétényi úti iroda stílusában és szervezeti kultúrájában is egy nagyon más helyszín, mindenki a saját szobájában önállóan, vagy szűk csapatokban dolgozik. Kevés a közösségi tér, és kevés a lehetőség, hogy a más területen dolgozó kollégák találkozzanak.
A növekedéssel a munkavégzés módjában is változások lettek, a klasszikus munkavégzés ideje lejárt, a kollégák igényei is mások.
Erősödjenek az együttműködések, jobb legyen az információáramlás, a kollégák ismerjék meg jobban egymást, és a rengeteg új ember is integrálódjon.”
Az auditórium mennyezete kubai náddal volt borítva, ezt a hullámzó érzést őrizte meg a modern plexi-, és világítócső-vonulat is, amit Alvar Aalto finn építész Viipuri Városi Könyvtárának mennyezete ihletett // Fotó: Sebestyén László
A dolgozók féltek, hogy mi lesz, ha kimozdulnak a korábbi zárt terekből, vagy elveszítik a fix asztalukat. Ez direkt koncepció volt, hogy senkinek ne legyen saját asztala, és az épület használata a mobilitásról szóljon, ahol a funkciók is ezt támogatják // Fotó: Sebestyén László
Az örökségvédelmi adottságok miatt az új székház a szokásosnál is komplexebb tervezést igényelt, amin a bonyolult technológiai igények és a fenntarthatósági szempontok csak tovább csavartak. „Tudtuk, hogy a több mint 30 éve üresen álló Auditórium akkor fog hosszú távon jól működni, ha a mai kor igényeinek megfelelő funkciót sikerül ide találnunk” – mondja Steinberg.
Az egykori kongresszusi terem akusztikája és dizájnja miatt itt korábban kubai nád álmennyezet volt, amit az átépítéskor visszaidéztek a mostani tetőben is. Egy tévéstúdió nagyon bonyolult műszakilag, a rengeteg lámpa és kamera mind hőt bocsát ki, minden világít, viszont a kamera mindent lát, a mikrofon mindent hall. Egyszerre kell elérnünk, hogy a műsorvezetőnek ne legyen melege és hogy a mikrofonok ne hallják a légkondit se. Ezt nagy kihívás volt megoldani, miközben élhető tereket akartunk, amik a mai zöld előírásoknak is megfelelnek” – mondja Steinberg.
A végeredmény két tervezőiroda közös gyereke; a Tiba Építész Stúdiót, mint generáltervező a beruházó Wing, a Lab5 Építészirodát, mint belsőépítész az RTL az épület bérlőjeként kérte fel.
Az RTL Liget nevű épületegyüttes három részre osztható:
- a Dózsa György út mentén húzódó ötemeletes irodaházra,
- a Városligeti Fasorról nyíló egykori kongresszusi tömbre,
- és a két részt összekötő szárnyra.
A kongresszusi tömb az igazán izgalmas, a Szrogh György, Gádoros Lajos, Perényi Imre, Perczel Károly és Preisch Gábor által közösen jegyzett, 1946 és 1950 között felépült épület rekonstruálásánál nemcsak a műemlékvédelmi szabályokat kellett figyelembe venni, de az új funkciókat is kapott.
Az egykor ablaktalan, 1300 főt befogadni tudó kongresszusi épületben, ahol a közönség anno Kádár János vagy Latabár Kálmán beszédeit hallgatta, most szorgos szerkesztők készítik a Híradó, vagy a Fókusz aktuális adását.
Ja, és már napfényben, ugyanis a tömb zárt szerkezetét a tetőszerkezeten és egyik oldalán is megnyitották.
A előadóterem mennyezetét borító egykori markáns burkolat, az úgynevezett kubai nád (ami többek szerint – szerintem is – úgy néz ki, mint egy hosszában félbe vágott partvisnyél, de egymás mellé pakolva sokkal izgalmasabb, mint mondjuk egy klasszikus lambéria) szintén méltó mementót kapott. Most a büfé egyes felületeit burkolták vele, és ezek jól mutatnak a másik megtartandó elem, a V alakú szerkezeti pillérek mellett.
A látszó tartószerkezeti elemek végigkísérik az épületet kívül-belül, a büfében a nyersen hagyott betonfelülettel hangsúlyozzák a V alakú formát.
A látszó V alakú tartószerkezeti elemek végigkísérik az épületet kívül-belül // Fotó: Sebestyén László
A régi büfében markánsan jelen van az egykor az auditórium mennyezetét borító kubai nád, itt különböző felületeken burkolatként köszön vissza, mementót állítva a régi időknek // Fotó: Sebestyén László
A műemlékvédelmi szabályok nagyon jó tettek az épületnek, ezek a legizgalmasabb részletek: a kerámia mosdóblokkok, a retró vöröses-narancsos-barnás színvilág, az 50-es éveket idéző bútorok sokkal hatásosabbak, mint a másik szárnyban található klasszikus irodaterek. Ahol persze megvannak a mai modern irodák kötelező elemei LED szalagostól, színes bútorfelületekestől, de ezek ma már nem lövik ki a csipát az ember szeméből.
A háromrétegű teljes üveghomlokzat miatt az irodák energiafogyasztása alacsony, a hőszivattyús rendszer még hatékonyabb.
A gigantikus, Városligetre néző terasz pozíciójából fakadóan is nyálcsorgatós.
Fotó: Sebestyén László
A citromsárga terasztető engem egy óriási ementálisajtra emlékeztet, de lehet, hogy csak mert éhes voltam, illetve a kellemes épülethőből kilépve vágott fejbe a szeptemberi forróság.
