Így áll most a kastély-örökbefogadási program.
Mi történt? 22 milliárd forintnyi közpénzből újították fel azokat a kastélyokat, amiket Lázárék most privatizációra kínálnak – írta meg a Telex.
Augusztus végével nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődött a kastélytörvény végrehajtása, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható lesz. A próbaévben nyolc nemrég felújított kastélyra írtak ki pályázatot:
- a bajnai Sándor–Metternich-kastélyra;
- a füzérradványi Károlyi-kastélyra;
- a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra;
- a sümegi püspöki palotára;
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra;
- a tatai Esterházy-kastélyra;
- a dégi Festetics-kastélyra; valamint
- a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.
Csak a most magánszereplőkhöz kerülő nyolc kastélyt közel 22 milliárd forintból újítottak fel a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogramban, a tervezet szerint az állam összesen ennek a hatszorosát, 48 kastélyt tervez privatizálni.
Kontextus. Lázár János, a privatizációs program érdemi szerzője a tervezetét
kastély-örökbefogadási programnak hívta,
melynek szerinte kettős célja van. Egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.
A Telex kalkulációja szerint tehát az örökbefogadók 22 milliárd forinttal kevesebből „nevelgethetik” a frissen szerzett kastélyaikat.
