Online is közöljük azt a szócikket és kiegészítő keretes szöveget, ami megjelent a Hell Energy-ről a legfrissebb Forbes magazinban.
A szöveget a társaság „gyenge bulvár stílusú, személyeskedő kommentárnak” nevezete, amikor egy közleményben bejelentette, hogy újra beperel minket és megpróbálja bírósággal visszahívatni a magazint a standokról. A Hell és a Forbes jogi álláspontjairól itt olvashatsz.
A magazinban megjelent szócikk
A Hell az elmúlt években nagyot nőtt, a piacok, a termékpaletta és a kapacitások tekintetében is. A szikszói cég már nemcsak energiaitalokat gyárt, kínálatában vannak kávé-és tejalapú koffeines és koffeinmentes italok is, sőt már alumíniumdobozos vizet is piacra dobtak. A társaság termékei öt kontinensen kaphatók, és jelenleg Szikszón van a világ legnagyobb, magántulajdonban lévő alumínium italosdobozokat gyártó és töltő gyáregysége. A gyáróriás évente akár négymilliárd dobozt és hatmilliárd dobozolt készterméket tud előállítani. A Hell volt a Forma–1 első magyar szponzora (a Williams autóin volt látható a logójuk), két évig Bruce Willis volt az arcuk, a dobozos vízükhöz pedig most Eva Mendes hollywoodi színésznőt igazolták le.
A Hell Energy a 2022-es 150 milliárd forintról 2023-ban 162 milliárdra növelte az árbevételét, ami rekord még úgy is, hogy a bővülés üteme a korábbi évekhez képest jócskán lelassult. A korrigált adózott eredmény 13 milliárdról 15,5 milliárd forintra nőtt tavaly.
A tulajdonos testvérpár, Barabás Ernő és Zsolt a nulláról épített fel globális márkát, az elmúlt évekbeli brutális bővüléshez azonban már az állam bőkezű segítsége is kellett.
KERETES KIEGÉSZÍTÉS
NÉGY ÉV CENZÚRA
2024 márciusában több mint négy év után döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell Energy tulajdonosai és a magyar Forbes kiadója közötti polgári perben, első fokon nekünk adott igazat a bíróság. A Barabás család a 2020-ban megjelenő gazdaglista miatt indított pert. A 2019 decemberében megindított ügyben különböző eljárási okok miatt négy évig tartott, amíg az első fokú ítélet megszületett.
Addig viszont érvényben maradt a Barabásék által kért „ideiglenes intézkedés”, emiatt 2020 januárjában vissza kellett hívnunk a listás lapszámot, törölnünk kellett őket a lista online verziójából, illetve a bíróság eltiltott minket attól is, hogy személyes adatokat nyilvánosan közöljünk róluk. A tiltás miatt nem írhattuk le a Hell tulajdonosainak nevét, és a listákban sem szerepelhettek.
Az ideiglenes intézkedés voltaképpen cenzúrát eredményezett egy olyan cég esetében, amelyik alapítása óta 25,3 milliárd forint állami támogatást kapott, és részt vett a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjaiban is, ahol a jegybank összesen 65,5 milliárd forint értékben vett kötvényeket, vagyis ennyivel finanszírozta a céget.
A családi, illetve az 50 leggazdagabb magyar listáinkhoz az elmúlt években nem végezhettük el nyilvánosan azokat a becsléseket, amiket minden más szereplőnél megteszünk, hiszen önmagában személyes adat kezelésének minősül a tulajdonos beazonosítása is. Még úgy is, hogy a tulajdonviszonnyal kapcsolatos adatok egyébként nyilvánosak, bárki elérheti őket az Igazságügyi Minisztérium honlapján, de például a cégcsoport Wikipedia-oldala sem titkolózik nagyon a tulajdonosok kilétéről.