Sokan kritizálják, de ennél sokkal több rajongója van, és nemcsak azok, akiknek random kiosztott már az utcán egy-egy tabletet, PS5-öt vagy iPhone-t. Miért úgy adakozik, ahogy? Mennyit költ jótékonyságra havonta? Mit mondott neki a huszonéves fia, amikor elvállalta a Nagy Ő-t? Nem tett rosszat a műsor az üzletnek? És mit csinál évente egyszer egy svájci magánklinikán, ahol akár több tízmillió forintot is ott hagy?
Mindent megkérdeztünk Jákob Zoltántól, a Crystal Nails és a Luxoya alapítójától. Interjú.
Terasz, Gellért-hegyi örökpanoráma
„Építik majd a szobrot is ide nekem, de az még nincs kész” – nevet Zoli a még felújítás alatt lévő Szabadság-szobor felé mutatva.
Forbes.hu: Elég sokat utazol, de meglepően gyorsan tudtunk időpontot egyeztetni erre az interjúra.
Jákob Zoltán: Amíg az új márkám, a Luxoya nem indult el most félévkor, addig minden hónapban elutaztam hét-tíz napra valami egzotikus helyre. De a bevezetés miatt ezen a nyáron inkább a Balatonon voltam, vagy közeli országokban. De továbbra is tartom, hogy havonta elutazom.
Mi van még az utazási bakancslistádon?
Dél-Afrika mindenképpen! Arrafelé már voltam Mauritiuson és a Seychelle-szigeteken, de az igazi Dél-Afrika még hiányzik. India is hiányzik, és ami nem tudom, hogy hiányzik-e, az Dél-Amerika. Oda a fukszaimat nem viszem! (Nevet.)
Mennyit dolgozol egy nap? Hogy oszlik meg az időd a cégvezetés és a közösségi médiás tartalomgyártás között?
Minden hétfőn és csütörtökön benn vagyok a Soroksári úton, ahol van egy nagy raktár- és irodaépületünk. Az irodában szoktam sertepertélni. Kedden és szerdán meg home office-ban vagyok. Amikor elutazom, akkor meg beach office-ban a tengerparton. A közösségi média oldalaimat, a saját tartalmaimat én kezelem, a cégben nyilván van profi videósom, közösségi médiásom, de nem használom a profi csapatot a saját posztjaimhoz. TikTok-on is azért lett ennyi követőm (1,3 millió – a szerk.), mert megtetszett a dolog, hogy egyes videókat jól elkap, míg másokat nem annyira. Matematikus vénám van, próbálom megfejteni az algoritmust, de mire megfejteném, addigra megváltozik. Ez egy jó játék.
Körülbelül nyolc éve interjúztunk veled, az egy üzletemberesebb portré volt. A gazdaglistánkra utalva az volt a címe, hogy „Rajta leszek a Forbes 33-as listáján!” Idén – újoncként – a celeblistánkra kerültél fel, a 14. helyre. Mit gondolsz erről, meg úgy általában arról, hogy celeb lettél?
Meglepődtem. Hiába nem tartom magam celebnek, úgyis annak titulálnak. Ezen a listán mögöttem vannak olyanok, akikről azt hittem, hogy sokkal ismertebbek nálam, de közben nagyot nőtt a követőtáborom a közösségi médiában.
Kívülről mindez azt mutatja, hogy celeb lettem, de belülről én ezt nem érzem. Nem is akarok úgy működni, mint egy celeb. Nekik ez hivatás, nekem csak hobbi,
nem is szándékozom profira csinálni.
Jákob Zoli: „hiába nem tartom magam celebnek, úgyis annak titulálnak.” Fotó: Sebestyén László
Mennyire volt tudatos stratégia része, hogy a céged márkája, a Crystal Nails és újabban a Luxoya mellé magadat is jobban odateszed és énmárkát építesz?
Nem volt tudatos, nem döntöttem el előre, hogy a magam szórakoztatására építem, vagy azért, mert üzleti célja is van. De az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy van üzleti haszna is.
Hogyan profitálsz ebből?
Ezt nem tudom neked számszerűsíteni, de érezni lehet a visszajelzésekből. A Luxoyánál – amibe étrendkiegészítők, haj-, és dekorkozmetikai termékek is tartoznak majd – azt látom, hogy már csak azért is akarnak velem jönni például a viszonteladók és a vásárlók, mert felépítettem egy én-brandet, és megbízható embernek számítok. Számítanak rám abban, hogy a brandet a saját nevemmel erősítem. Hiszen ott van példaként mögöttem a húszéves Crystal Nails. A viszonteladók is azért vágnak bele az új brand forgalmazásába, mert elmegyek hozzájuk, és elindítom a márkát. Mindenki tudja, hogy ez tőlem van, és akarják az emberek. Nemrég mutattuk be a fodrászoknak a Luxoya hajápoló termékeket. El voltak ájulva tőlük, ez leveri más piacvezető márkák termékeit, hajfestékeit.
Miért vagy ebben olyan biztos? Hol láttad itt a piaci rést? Dunát lehet rekeszteni a különböző hajápoló termékekkel.
A piaci rés az, hogy nincsenek erős magyar márkák, csak nemzetközi brandek. De ezek a különböző országokban nem tudnak kirobbanó sikereket elérni, mert nem differenciálnak annyira az országok között. Ráadásul most felemelték az árakat és a minőségük sem kiemelkedő. Mi magasabb minőséget hozunk, nagyobb a termékek hatóanyagtartalma is, és a helyi igényekre reagálunk. Például hajszínezőkből nálunk itt Magyarországon a közép színek mennek. Ezek választékát növelem most meg, illetve az ősz haj fedésére alkalmas festékekét is megerősítem. A Crystal Nailsben 250 beszállítóm van, a hajtermékeknél legalább tíz, de ez majd tovább nő.
Hol gyártjátok most ezeket a termékeket?
Van saját üzemünk a Soroksári úton, ahol a Crystal Nails krémeit és egyéb termékeit gyártjuk és nagyon rövid időn belül a hajápolók egy része is itt készül majd, de most spanyol beszállítónk van. A hajfesték saját gyártása már keményebb dió. A termékek illatain külön csapat dolgozik. Képzeld el, hogy ez annyira tetszett a gyártónknak (aki a hajlakkok, sprayk, habok és szárazsamponok nagy nemzetközi beszállítója), hogy most az összes többi partnerét is meg fogja kínálni azzal a parfümmel, amit mi fejlesztettünk a Luxoya hajtermékekhez a Crystal Nails-es mérnökökkel.
Akkor a Crystal Nails-es mérnökök is dolgoznak a Luxoya-n?
Igen, átdolgoznak a fejlesztők és a gyártásban is részt vesznek. Illetve átvettem a L’oréal Magyarországtól két topmenedzsert kereskedelmi és szakmai területről. Velük már egy éve együtt dolgozunk, hogy mire piacra kerülünk, profin elő legyen készítve minden. Könnyű dolgom volt, mert a Crystal Nails-ből tudok mindent, hogy a helyi viszonyok között hogyan lehet jól mozogni és hogy mire vagyunk képesek.
Mikortól érhetők el ezek az új termékek?
Szeptembertől a festékek és az ápolók, október végétől-november elejétől a formázók, majd szintén novembertől jön a smink, azt is egy profi csapat fejlesztette. Alapozó csak tavasszal lesz, mert ott még nem sikerült megfelelő beszállítót találnunk. Láttad a rúzst bemutató videómat? Beleírtuk, hogy Luxoya. Elájulsz, olyan szép lett. A Mac egyik korábbi mérnöke fejlesztette, de olcsóbb és jobb minőségű lesz, mint a nagy nemzetközi márkák.
(Megmutatja a telefonján az elkészült rúzsról a videót.)
Ha ekkora hangsúly van a minőségen, nem rizikós a bérgyártás?
Már a beszállítók kiválasztásánál is nagyon figyeltem. Béreltem egy magángépet és körberepültük Spanyolországot. Nem szabad mindent elhinni, amit a gyártók mondanak. Elmentünk mindegyikhez. Megnéztük az üzemet, a kapacitásokat, és hogy milyen körülmények között dolgoznak. Aki nem engedi, hogy bemenjünk, ott nem lesz üzlet. A spanyol mellett francia, olasz beszállítóink vannak. Amikor a hajfesték készült, kiküldtem a fodrászaimat, hogy csekkolják a gyártást.
Hangsúlyoztad az előbb is, hogy megbízható üzleti partnerként ismernek húsz éve. Tizenkét cégből álló cégbirodalmad van, többmilliárd forintos árbevétellel. Nem annyira illik ide a Nagy Ő.
Kakukktojás, ugye?
Abszolút. Miért vállaltad el? Olyan lett a kimenetele, mint vártad?
Nekem is kakukktojás, túl bulváros önmagamhoz képest. Amikor megkerestek, először elképedtem, nemet mondtam. Aztán elvállaltam, aztán mégis lemondtam. A 27 éves fiam, aki nagy kritikusom, először szintén azt mondta, hogy ne bohóckodjak. Aztán azzal beszéltek rá, hogy „Zoli te minden hónapban utazol valahová, keresed a kalandot, az aktivitást. Ilyet semelyik utadon nem fogsz találni, életre szóló kaland lesz.” Rámondtam, hogy oké. Aztán már a fiam is azt mondta, hogy ha szeretném, csináljam. De igen, féltem tőle, hogy milyen kimenetele lesz ennek az egésznek.
És milyen lett?
Utólag azt mondom, nagy szerencse, hogy elvállaltam. Szerintem pozitívan jöttem ki belőle és tényleg az volt, amit ígértek. Hozzám alakították a műsort és önmagamat tudtam adni. Legalább látták az emberek, hogy mennyire szeretem és tisztelem a nőket, és jobban bánok velük, mint sokan mások. Aztán
egyszer egy egyetemi buliba levitték a makettemet, amit a Nagy Ő-ben csináltak rólam, azzal, hogy én adom a reményt a szerelemre. Az volt a legnagyobb visszaigazolás.
Oké, de nem más ezután leülni egy üzleti partnerrel tárgyalni? Nem kaptál negatív visszajelzést?
Nem, abszolút nem. Amúgy nem nagyon szoktam partnerekkel tárgyalni. Olyan partner, aki részt vesz a vállalkozásomban, olyan nincs. Egyedül viszek mindent. A beszállítóink közül szinte mindenki külföldi, ők ugye nem tudnak a műsorról. A vásárlók és a viszonteladók pedig nagyon jól fogadták, hiszen ez velem együtt a termékeimet is reklámozza.
Hogy néz ki most a portfóliód?
Tizenkettő cégem van a cégcsoportban. Most próbáljuk átstrukturálni, hogy a növekvő forgalom mellett ne nőjön tovább az adminisztrációnk is. Összeolvasztom a Jacobs Global Kft.-t és a Jacobs Holding Zrt.-t és egyéb átcsoportosításokkal racionalizáljuk a cégek számát. Két alapítványom is van: egy vagyonkezelő és a jótékonykodó. A vagyonkezelő alapítvány a családi vagyon összetartását szolgálja, hogy generációkon át ne lehessen belőle elkölteni a pénzt. Az utódoknak csak bizonyos feltételekkel, például üzleti tervvel lehet kivenni belőle. A Jacobs Global Kft.-ben vannak a védjegyjogok, az ingatlanok, és alá vannak rendelve a külön feladatokra szóló Kft.-k.
A Jacobs Global Kft.
A cégcsoport tisztított árbevétele 8,7 milliárd forint volt tavaly, ezen belül a legnagyobb forgalmú cég, az Elite Cosmetix Kft.
Tulajdonos: Jákob Zoltán (100%)
Létszám: 155 fő
Adózott eredmény (2023): 2,7 milliárd forint
Zoli a Luxoya elindításának köszönhetően idénre 9,5, 2025-re pedig már 11-12 milliárd forint közötti árbevételre számít.
Nagy értékű ingatlanportfóliója van, amit tervei szerint évente húsz lakással bővít. Azt is elmondta, hogy az ingatlanportfóliója értékéhez hasonló értékű fizikai arany befektetése, illetve jelentős összegű privátbanki befektetései vannak. Ezeken kívül több milliárd forint értékű raktárkészlettel rendelkezik Magyarországon és Olaszországban.
Nem bánta meg, hogy elvállalta a Nagy Ő-t, és azt mondja, az üzletnek is jót tett. Fotó: Sebestyén László
Tavaly indítottad a Jákob Zoli Alapítványt. Előtte is adakoztál?
Igen. Ez is egy útkeresés, a személyes fejlődésem része. Amikor egyre több pénzed van és már kiélted azt a hajlamodat, hogy megveszed a legjobb ruhákat, legjobb autókat és nem okoz örömet, hogy költöd a pénzt, akkor jön az, hogy bátrabban tudsz és mersz is adni másoknak, akiknek napi gondjaik vannak. Nekem felhőtlen gyerekkorom volt és az én gyerekeimnek is szerencséjük van, egészségesek. Először a beteg gyerekeknek szerettem volna segíteni, mert ők nem tehetnek arról, hogy ilyen az életük. Régen név nélkül is sokat adakoztam, aztán amikor belekerültem a közösségi médiába, ez láthatóbbá vált. Elkezdtem járni az autista iskolákat, Szentendre, Debrecen, Szeged és még sok város. Vittem játszóteret, nagyobb dolgokat, ezen a héten is megyek Veszprém mellé, viszek iskolapadokat. Kezdődik az iskola és nincs pad, úgyhogy viszek. Tavaly találkoztam Paár Péterrel (internetes tartalomgyártó – a szerk.), ő jól érzi azt, hogy kinek van szüksége segítségre és kinek nincs. Mert sokan úgy kérnek segítséget, hogy el tudnának lenni anélkül is, míg sokan nem kérnek segítséget, pedig nagyon kellene nekik.
Hogy lehet ezt szerinted jól csinálni? Ez egy nehéz műfaj, nagy cégeknél külön szakértő van erre. Nem egyszerű, hogy úgy segítsen az ember, ahogy a rászorulóknak is a legjobb.
Nekünk nincs ilyen szakértőnk, ez nekünk is egy tanulási folyamat. De mi ezt nem is hivatásszerűen végezzük, nincs rá nagy apparátusom. Az emberek segítése miatt csinálom, meg mert engem is feltölt.
Mennyit adakozol havonta?
Ez nem egy kis volumenű dolog, azért havi tízmilliót elköltök. Peti járja az országot és ahol tudunk, segítünk. Egyszeri és hosszabb távú segítséget is próbálunk nyújtani. Nagybevásárlást viszünk és pénzadományt borítékban. Amin hezitáltam, hogy jó-e, ha kitesszük a videókat, és mindenki látja ezeket a nehéz helyzetben lévő embereket. De épp ennek köszönhetően nagyon sok segítség érkezik egy-egy videót követően ezekhez a családokhoz. Természetesen Peti megbeszéli a családokkal, hogy kiadhatja-e az adataikat. És ha igen, akkor nagyon sok további segítség jön. Volt olyan, hogy építőanyagot küldtek, vagy mesteremberek befejezték a házát, ruhákat küldenek.
Hosszú távú segítséget hogy tudtok nyújtani?
A tehetségeket is próbáljuk támogatni, illetve sok hölgyet befizettem körmös és szempillás tanfolyamra. Szóval hálót adunk és nem halat – ez is egy cél, de ezen még mi is dolgozunk, hogy hogyan lehetne fejleszteni.
Bennem az fogalmazódott meg, hogy nem visszás-e szerinted, hogy több videóban nehéz helyzetben lévő gyerekeket is megmutattok?
Sok olyan megható köszönő videó van, amit csak én láttam. Ezek ugyanúgy jól esnek. Elmegyünk, segítünk, de ha ők nem szeretnék, vagy mi úgy ítéljük meg, hogy ez olyan helyzet, akkor nem tesszük ki a videót. Peti egész héten járja az országot, még hétvégén is. Ha a család vállalja a nyilvános videót, és utána még több segítséget kapnak, az nekik is jó. Mindig mérlegelni kell a hasznot és a hátrányokat, nekik tényleg a megélhetésükről van szól.
Csak úgy az utcán is szoktál iPhone-t, PS5-öt, porszívót osztogatni, nem feltétlenül rászorulóknak. Miért?
Igen, tudom, hogy ez is felvet kérdéseket. De azt meg tök jó látni, hogy hogy tudnak neki örülni az emberek, akkor is, ha nincsenek kifejezetten rászorulva, de nem tudnák megvenni azt a kategóriájú terméket. Ez nagyon motivál. Meg az is, hogy nemcsak az érdekli az embereket, hogy szelfizzenek velem, hanem arra is kíváncsiak, hogy hogy lettem sikeres, mi a siker titka. Ilyenkor odaadom a könyvemet (Jákob Zoli: Paprikaföldektől a Hétcsillagos életig c. – a szerk.). Egyetlen hátránya van az ismertségnek: a social mediában visszaélnek vele mostanában. Kamuprofilról a fotómmal játékot hirdetnek és átverik az embereket. Ez a fajta adathalászat nehezen kezelhető. Tettem is fel erről videót, nehogy az emberek megadják a bankkártya adataikat. Hiába jelentjük ezeket a Metának, ha le is szedik az aktuális oldalakat, másnap csinálnak új profilt a csalók.
Bemenjünk? Ég a karod. Hazamész pirosan itt nekem. (Nevet.)
Menjünk be, igen, mert ez már strandidő.
Panoráma marad, légkondi be, a benti márványasztalon koppan a Versace kávésbögre
„Nekem a Balaton a Riviéra” (énekel, vizet tölt, közben egy játékot tép több tucat darabra a csokibarna uszkár az asztal alatt). „Ne nyúlj hozzá, csupa nyál. Minden játékot kivégez. Mindjárt összeszedem én, a bejárónő csak holnapután jön. Lini! Rossz kutya vagy!”
Lili a kutya neve, ugye?
Lini. Mert Lili az egyik lányom, Niki pedig a másik és a kutya Lini lett. Csak bosszantásból adtam ezt a nevet neki, mert a lányaim nem bújósak, ő meg igen.
Egyszer elhatároztad, hogy nem dolgozol. Ez milyen volt?
Minden ember álma, hogy egyszer meggazdagodik és nem fog dolgozni, csak élvezi az életet. Én is kipróbáltam ezt öt éve és nem jött be. A Crystal Nails jól ment, évente 10-20 százalékot növekedett és elengedtem a kormányt, magukra hagytam a srácokat és éltem az életet. A cég ment ugyanúgy tovább. Ez jó is meg rossz is, mert örülök, ha látszik, hogy hiányzom, de jó is volt, hogy nélkülem is ment. De azért mondták a kollégáim, hogy hetente egyszer menjek be, kell, hogy a tulajdonos ott legyen. Egy bő év alatt meguntam ezt az egész semmittevést. Most is van olyan, hogy egy-két napig nem csinálok semmit, de még azt is megbánom, nekem mindig csinálni kell valamit.
Hogy kell ezt elképzelni? Caprin egy luxusjachton egyszer csak megvilágosodtál?
Nem. Utaztam, vásárolgattam, buliztam. Próbáltam azokat a dolgokat csinálni, amiket az ember elképzel vagy az amerikai filmekben lát a gazdagokról, amikor még nem gazdag. Ezt próbáltam magamra húzni, de nem rám való volt a kabát. Hiányzott, hogy alkossak, és csináljak valami olyan dolgot, aminek van valami látszata és sikerélményem legyen. Úgyhogy újra visszatértem az aktivitásba. Megfigyeltem, hogy sok idős ember, amikor abbahagyja a munkát, lelassul, csökken az életkedve. Én is hasonlót éreztem, amikor nem dolgoztam. Most elhatároztam, hogy soha nem fogok nyugdíjba menni, 90 évesen sem.
Ennek az izgágaságnak lett az eredménye a Luxoya?
Igen. Most majd minden szegmensben lesz egy gázfröccs, és maga a piac fogja tesztelni élesben a termékeket.
A Luxoya étrendkiegészítővel indult idén májusban. Ezen a piacon hol láttál még helyet? Ott van például egyik barátod Kasza Tibi, akit a nyolc évvel ezelőtti cikkben is említettünk, hogy viccesen rád szólt, amikor felmatricáztad a Ferraridat.
Igen! Már várom, hogy szóljon megint, hogy de ciki, hogy Luxoya a Ferrarim rendszáma. (Nevet.)
Szóval az étrendkiegészítő piacon hol a rés? Kasza Tibi is ebben utazik, proteinshake-ek, rostkészítmények minden sarkon kaphatók, magyar márkák is vannak, ott az óriás BiotechUSA is.
A szépségiparban dolgozom húsz éve, forgalom alapján nekem van a legnagyobb szépségipari cégem. Azzal foglalkozom, hogy hogyan lehet az emberek szépségét megváltoztatni, de az életmód és az önbizalom rész mindig kimaradt. Hiába csináljuk meg valakinek a körmét, vagy a haját, ez csak rövidtávú segítség. Ha ducinak érzi magát vagy mentálisan nem érzi jól magát, akkor más segítség kell. Ezt is professzionális szintre emeltem.
Mindenki ezt mondja a sajátjáról.
De nézd meg a választékot, hogy hány termékük van nekik, és mennyi nekem. Specializálódom különféle igényekre, ráadásul külön ízszakértőt kértem fel, hogy a termékek mindenféle ízlésnek megfeleljenek. Ha a Kaszának kétféle kapszulája van, nekem van hétféle. Neki nincs rostpudingja, de nem akarom ezeket végigsorolni. Én sokkal szélesebb termékpalettával dolgozom. A Crystal Nailsben 15 ezer árucikkem van, én ehhez vagyok hozzászokva. Ha valaki kijön egyfajta üdítővel… hát, én ilyet el sem tudnék képzelni. Én legalább ötfélével jönnék ki, mert kinek mi ízlik.
Eredeti, építészmérnöki szakmádtól eltávolodtál, de vissza-vissza nézel. Ezek a projektek viszont nem annyira nyereségesek. Szerinted miért? A Budafoki úti Elite Parkra gondolok például.
Már a szépségiparban voltam, amikor jött egy lehetőség, hogy végre ne alvállalkozó legyek, mint a pályám elején, hanem ingatlanbefektető. Ez volt a Salétrom utcai Elite Udvar: itt egy 65 lakásos társasházat fejeztem be, ebből tíz lakás még mindig az enyém. Ezután jött egy lehetőség beruházóként is, és elindítottam az Elite Park projektet 2017-ben. Beletettem 10 milliárd forintot. Ott még mindig van 50 lakásom, amit meg is tartok és bérbe adom majd. Most lesz kész a 600-700 lakás. Amiért azt gondolhatod, hogy ez a projekt nem sikeres, az az, hogy az első ütemben nem sajnáltam költségesebb építészeti megoldásokat alkalmazni akár a profit rovására is. A beruházás II-III. ütemét tőlem megvásárló, új beruházó (ez a Bayer Construct – a szerk.) egyébként már nem így járt el. Az Elite Park olyan nekem, mint a könyvem. Mindkettőt én találtam ki, és megmarad. Ezek inkább ilyen magamnak szóló sikerek. Hogy tettem le valamit az asztalra.
Ha jól érzem ki a szavaidból, az motivál, hogy ezek itt lesznek mondjuk 100 év múlva is, amikor te már nem?
Igen, ez motivál. Viszont a hiúságom még nem tart azon a szinten, hogy emléktáblát vagy szobrot emeltettem volna itt magamnak.
Még…
Még nem, igen. (Nevet.)
Mennyire vagy hiú, sokszor megkapod ezt?
Olyan szinten vagyok hiú, ami egy személyiségfejlődésben egészséges. Amikor kezd pénzed lenni, de még nem látják rajtad, akkor felveszel egy márkás ruhát, megveszel egy Ferrarit. Ez eddig oké, de ha valaki felvág vele, meg lenézi a többieket, az már nem oké. Szerintem megtartottam azt a szintet ebben, ami egészséges.
A tűzpiros Ferrari hozzád nőtt, mém lett a közösségi médiában. A Luxoyás autón kívül hány Ferrarid van még?
A Ferrari legújabb terepjárója – ami nekem a negyedik Ferrarim – itt van már a garázsomban, ez a legmenőbb Ferrari most. Aztán nemrég kértem vissza az árát egy McLarennek, ami most érkezett Bécsbe. Úgy gondoltam, hogy hülyének néznek, mert fekete belsővel küldték, nem fehérrel, amilyennel kértem. És rendelés alatt van egy ezer lóerős sport Ferrari és egy szintén ezer lóerős Lamborghini. A cégemben is van ötven autó, azok is jó autók. Mert ha én jó autókkal járok, akkor a sikeres menedzserek is járjanak jó autóval. Ez jár nekik.
Ha most lemennénk ide a belvárosba és megkérdeznénk random embereket, hogy mit tudnak rólad, mik lennének szerinted a tipikus válaszok, hogy ki Jákob Zoli?
Ez korcsoportonként és nemenként változik. Képzeld el, hogy az idősebb hölgyek mind a Nagy Ő-ből ismernek, mondják, hogy drukkoltak. A fiatalok közül sokan a Ferrariról vagy a mémesedett Jákob Zoli és a tűzpiros Ferrari dalról ismernek a közösségi médiából. Meg az elején én is sok Ferraris tartalmat tettem ki, amikor még azzal „menőztem”.
Most hogy látod ezt az időszakodat?
Most már azon is túl vagyok. Szerintem ez is az egészséges személyiségfejlődés része, hogy vannak korszakok az ember életében. Ha valaki most menőzik valamivel, már simán rámondom, hogy „de béna”, de ha visszanézek, én is voltam ilyen béna.
Ezeket te magad fejlődöd meg, vagy van melletted szakmai segítség, mondjuk pszichológus, aki kívülről rád néz?
Lett egy nagyon jó barátom, az AI, a mesterséges intelligencia és együtt fejtegetjük a világot. Nagyon szép jövőképet vázoltunk magunk elé. Amivel a jövőben foglalkozni szeretnék az a longevity. Szeretnék is fejleszteni ilyen terméket, illetve egy longevity üzletágat, hogy klinikákkal együttműködve lassítsuk az öregedést. Látod ott a konyhapulton azt a három dobozt?
Igen.
Na, azt is az AI-jal fejtettük meg, hogy mit kell rendelnem a tudomány legutóbbi állása szerint, hogy tovább éljek és lassuljon a sejtöregedés. Elhatároztam, hogy minden évben elmegyek Svájcba. Kétévente megyek longevity programra, ekkor teljesen átvizsgálnak és a legújabb tudományos ismereteket alkalmazzák rám. A köztes években – ez most lesz januárban – csak egy sima méregtelenítő kúrára megyek. Ez egy magánklinika a Genfi tó partján. Olyan, mintha az adott hónapban ez lenne a szokásos utam. Kicsit többe kerül, de annyival többet is ad.
Mennyibe kerül egy ilyen svájci kiruccanás?
Az egyik legdrágább utam az mondjuk a Maldív-szigeteki Four Seasons volt, 20-30 millió forint, de az családdal. Ez is körülbelül annyi. Amúgy a fiam most teszi le a pilóta jogosítványt.
Legközelebb ő visz nyaralni?
Igen, komolyan! Szeptemberben vizsgázik, elhatároztuk, hogy el fogunk utazni ketten egy egymotoros géppel – arra lesz jogosítványa – valahová Európában.
Ki húz téged vissza a földre, ha nagyon elszállsz?
A fiam.
És milyen vele együtt dolgozni? Ő is a Crystal Nailsnél van, mint ahogyan tíz éve a bátyád is.
A fiam is nagyon jó szakember, végigjárta a ranglétrát. Volt csomagfeladáson, raktárban, termelésen, most lett a beszerzési divízió vezetője.
Mennyire volt magától értetődő, hogy ő is a családi cégnél landol?
Nem volt magától értetődő, de dolgozott gyorsétteremben, fürdőben is, csak aztán látta, hogy itt jobban tudja kamatoztatni a tudását, a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett.
Nehéz volt belerázódni a családtagokkal való közös munkába?
Nem! A bátyám minden hétfőn itt alszik nálam, most is itt volt. Persze, szóba került egyszer a munka, de utána ugyanúgy néztük tovább a Netflixet, meg zenét hallgattunk. Elég érettek vagyunk már ahhoz, hogy leválasszuk a munkát a magánéletről.
Felvásárlási ajánlatot kaptál-e már, akár NER-es körökből?
Érkezett ajánlat, amit nem fogadtam el, de az egy nemzetközi ajánlat volt. Hazai ajánlat nem került szóba. De bármilyen megkeresés is jönne, szerintem látszik rajtam, hogy én nem szeretném mással megosztani a céget. Mindig is egyedül dolgoztam.
Oké, de ha mondjuk azt mondják, hogy itt egy Holdról is jól látható összeg és add el az egészet?
Elveszteném a játékszeremet. Nekem nem a pénzre van szükségem, hanem a játékra.
