Noha ki sem bocsátottak Brazíliában olyan államkötvényt, amelyre a cég vagyonaként hivatkozik a rejtélyes üzletember, a hatóságok ingerküszöbét a súlyos pénzügyi csalás gyanúja eddig nem érte el.
Mi történik? Lényegében: semmi. Egy hete derült ki, hogy 13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, de még egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet – írja a 24.hu.
Miért érdekes ez? Ahogyan arról mi is írtunk, a G7 talált egy, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrincnél is sokszorosan gazdagabb embert, legalábbis a cégiratok alapján: T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember. Az ügylet több szempontból is meglehetősen gyanús.
Mi következik most? Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő már jelezte, feljelentést tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt. Már csak azért is, mert a 24.hu áltsl megvizsgált cégadatok alapján felsejlik a háttérben az Emfesz és Dmitro Firtas révén Magyarországot súroló, amúgy az Egyesült Államoktól Indiáig nyúló, nagyjából egy évtizede kipattant korrupciós botrány. Ráadásul: noha a két cég mérlegében 1–1 darab, 2036. szeptemberi lejáratú államkötvény szerepel pénzügyi vagyonként, amiért váltóval fizettek. Ezzel szemben Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója a portállal azt közölte: sem fix kamatozású, sem floater (a bankközi piac kamatainak alakulásához kötött) államkötvényeket nem bocsátottak ki Brazíliában 2036-os lejárattal. Az összeg pedig nagyjából négyszer akkora, mint amekkora értékben a legnagyobb kibocsátó országokban éves szinten forgalomba hoznak állampapírokat.
