Szeptember 2-án elkezdődött és 15-éig tart az az ügydöntő szavazás, amely akár a terézvárosi airbnb-k teljes betiltását is eredményezheti. Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének (MAKE) elnöke szerint ettől nem lesz kevesebb se a kosz, se a zaj, se a szemét, lesznek viszont új problémák. Csőd, gettósodás, kevesebb pénz az önkormányzatnak.
Forbes.hu: Szerinted mi az, ami ezt az egész szavazást most elindította, mi van a hátterében?
Schumicky Balázs: Soproni úr (Soproni Tamás, a 6. kerület polgármestere – a szerk.) megígérte a kampányában, hogy valamit kezdenek az airbnb-kkel. Azt nem mondta, hogy mindent vagy semmit játszik, tehát szerintem megtévesztette a választókat, erről szó nem volt.
Az airbnb-k megjelenése rengeteg pozitív hatás mellett hozott negatívumokat is a belvárosban, ezeket próbálják mérsékelni az egyes kerületek, több-kevesebb sikerrel. A 6. kerület eddig bármibe fogott, az sikertelen volt, egy része ráadásul kommunikációs blöff. Amikor például felállítottak egy munkacsoportot, aminek amúgy mi, airbnb-házigazdák is tagjai voltunk, akkor elmondtuk, hogy a jogszabály nem ad arra lehetőséget, amiket ők kitaláltak. Ennek ellenére egy évig dolgozott a munkacsoport, majd az előzetes normakontrollon el is bukott az önkormányzat rendelettervezete, mert törvénytelen volt.
Akkor mik voltak az önkormányzat javaslatai?
Például, hogy legyen tűzoltókészülék a lakásokban, vagy, hogy legyen nyilvános, és legyen kiírva a házigazdák telefonszáma a lakások bejáratánál. Ezek betartható dolgok, de a jogszabály nem ad rájuk lehetőséget.
Schumicky Balázs, a MAKE elnöke. Ő maga is több airbnb-s lakás tulajdonosa. / Fotók: Sebestyén László
Aztán azt is mondták, hogy fel kell lépni az illegális szálláshelyek ellen. Mi évek óta ezt mondjuk, fel is ajánljuk a segítségünket erre, sőt szívesen megosztanánk a MAKE listáját a feketézőkről, de nem kéri az önkormányzat.
Pedig a választási kampányban videókkal demonstrálták, hogy igenis el tudják kapni az illegális szálláshelyeket. Sőt, pár éve egy komplett hotelt is be tudtak záratni, mert illegálisan működött, ráadásul egy fideszes parlamenti képviselőhöz tartozott. Tehát van eszköze az önkormányzatnak a feketén működő házigazdák ellen, és mi azt mondjuk, hogy
annak a vendégeinél vannak gondok, aki nem tartja be az állam és az önkormányzat felé sem a kötelezettségeit, nem fizet, adót stb. Azt nem érdekli a társasház sem.
De aki mindent befizet, és jogszerűen működik, odafigyel a vendégeire, szálláshely-minősítésen megy keresztül, annak érdeke, hogy jó viszonyban legyen a társasházi lakókkal is. Ennek ellenére mondja Soproni úr, hogy a teljes tiltásra van szükség.
Hogy csinálja például az 5. kerület?
Az 5. és a 7. kerület sem ilyen kamu konzultáció irányba ment el. Az 5. kerületben azt mondják, hogy a társasházak albetéteinek öt százalékában lehet csak ilyen tevékenységet végezni, tehát mondjuk egy százlakásos társasházban ötben. Mi azt mondjuk, hogy ezt a gyakorlatot kellene átvenni, ez kiállta a törvényesség próbáját, és ezzel gátat lehetne vetni annak, hogy további szálláshelyek nyíljanak Terézvárosban. Ez egyébként a meglévő airbnb-k érdekét is szolgálná, mert megfékezi az amúgy túlkínálatos piacot.
A 7. kerületben pedig azt a jogszabályt hozták, hogy a társasház hozzájárulása kell ahhoz, hogy magán- és egyéb szálláshelyet nyissanak a tulajdonosok.
Csak a pontosítás kedvéért, ez nem a már működőkre, hanem az újonnan nyílókra vonatkozik, igaz?
Igen, ez egy kompromisszum, így nem öntjük ki a gyereket a fürdővízzel. Mert különben az történik, hogy te vállalkozol, beruházol, felépítesz egy mikrovállalkozást, ebből élsz, felveszel egy takarítót, vagy akár üzemeltetsz több lakást, erre építesz egy szervezetet, honlapot, felveszel fel adminisztrátort, és egyik percről a másikra azt mondják, hogy véged.
De az is egy kompromisszum lenne, ha mondjuk az év x napján – 60-90-180 napig – lehetnének nyitva a szálláshelyek. Soproniék erre azt mondják, hogy ezt nem lehetne ellenőrizni, holott rém egyszerű, a nagy szálláshely közvetítő oldalak nem is engednek több napot kinyitni a naptáradban, mint amennyit előre beállítasz. Egyébként ezzel a javaslattal sem értenénk egyet, csak azért említem, mert a teljes tiltásnál vannak sokkal előremutatóbb és a jogbiztonságot garantáló megoldások.
Ha végül a betiltás nyer, azt is meg kell vizsgálni, hogy kiállja-e a törvényesség próbáját. Szerintünk ugyanis az a jogalkotó céljával és szándékával ellentétes. De majd meglátjuk.
Azért ez a világ sok nagyvárosában felmerül, tényleg tudnak konfliktust okozni a lakóházakba áramló turisták.
Valóban felmerül időre-időre, például Berlinben is próbálkoztak a teljes tiltással, de aztán el is törölték azt. Nemhogy nem oldotta meg a problémákat, hanem még tetézte azokat.
Milyen problémákat okozott?
Kezdjük a társasházakkal, aztán tágítsuk a kört. Az első vád, hogy a turisták zavarják a lakókat, nem tartják be a társasházi együttélés szabályait. Hangosan húzzák a gurulós bőröndjeiket, egyébként is hangosak, szemetelnek.
Nézzük a tényeket! Egy terézvárosi airbnb átlagos foglaltsága 60-65 százalék, és csökken, mert egyre több szálláshely van. Vagyis míg egy albérlő vagy egy lakó évi 365 napon át termeli a szemetet és használja a liftet, közösségi tereket, addig egy airbnb-s lakó az év kétharmadában, 235 napon át. Miért érzi úgy a társasház, hogy az airbnb-s mégis több szemetet termel? Mert ha egy társasházban mondjuk tíz airbnb-s lakás november elejétől március végéig üresen áll, majd amikor áprilisban megjönnek a turisták, akkor hirtelen megnő a szemétmennyiség.
Ha a ház a novemberi állapothoz lövi be a kukák számát, méretét, akkor nyilván problémát fog okozni a plusz ember és a termelt szemét nyáron. Csak azt elfelejtik, hogyha azok állandóan lakott lakások lennének, akkor egész évben több szemét termelődne, eleve nagyobb kukára lenne szükségük. A turisták ráadásul nincsenek egész nap otthon, nem otthon ebédelnek, mint a kisgyerekes anyuka vagy a home office-os irodista, hanem otthon reggeliznek és esetleg vacsoráznak, de amúgy járják a várost. Tehát egész más a terhelése az airbnb-s lakásoknak, mint a többieknek, valójában kisebb, de kampányszerű, ezt el kell ismerni.
Schumicky Balázs szerint az 5. és a 7. kerületi szabályozást kellene átvenni / Sebestyén László
Nekem személyesen 7. kerületi tapasztalataim vannak, és külön egy kiragadott példám, ráadásul a Gozsdu udvar mellett, abszolút bulinegyedbeli társasházból, ahol tényleg vannak problémák. Nehéz szétszálazni, hogy az airbnb-s turistáktól vagy a környező kocsmákban bulizó tömegtől van extra szemét, szétszórt ételmaradék, vizeletszag – és nem a kukákban vagy mellettük, hanem a lépcsőházban és a teremgarázsban –, de erre van javaslatotok, mit lehet ezzel kezdeni?
Valóban van ilyen jelenség, húgyszag, óvszerek, eldobott fecskendő, de gondoljuk végig egy turista mozgását, és most a példa kedvéért tegyük fel, hogy minden turista azért jön, hogy lerészegedjen. Ez nyilván nettó hazugság, de persze ilyen is van. Mi az életszerű ilyenkor?
Elmész bulizni, előtte alapozol a lakásban, megiszod a barátaiddal a sört meg a feleseket, és még otthon használod a mosdót, mielőtt elindulnál. Aztán a szórakozóhelyen folytatod, ott is használod a mosdót, pisilsz, hánysz, ha részeg lettél, de utána van hová hazamenned. Miért végeznéd a dolgod a lépcsőházban? Oda az megy, akinek nincs amúgy szállása a környéken, csak valahogy bejut a házba. Beengedik a prostik, vagy azok a bűnözők, akik majoránnát és sütőport árulnak drogként, és akik tényleg be vannak rúgva. Meg esetleg a hajléktalanok, mert sajnos velük is tele van a bulinegyed. Ha ők be tudnak jutni a társasházakba, az egy nagyon nagy probléma, de ez nem az ott lakó airbnb-s sara.
A prostitúciót és a kamu drogdílerek működését kell megakadályozni. Engem is leszólítottak pár napja a Székely Mihály utcában. Kiszállt egy férfi a kettes Golfból: „tesó, kell drog?” Felírtam a rendszámot, leadtam a rendőrségnek, de semmit nem tudnak velük csinálni, mert majoránna van náluk meg sütőpor.
Tehát visszatérve a terézvárosi lakásokra, hadd mondjak egy adatot: a mi szektorunk 73 százaléka, vagyis majdnem háromnegyede 2–4 fős lakás. Azt azért senki nem gondolja komolyan, hogy minden pár vagy gyerekes család azért jön, hogy odapiszkítson a társasházba. Ez nem igaz. Ha mi elmegyünk külföldre, mi se csinálunk ilyet. De ha jön egy 8-10-15 fős társaság, zömmel fiatalok, legénybúcsúra, lánybúcsúra, vagy csak úgy, ha csak nyitott ajtónál normál hangon beszélgetnek, már az óriási zajterhelés egy gangos házban. Ők hova érkeznek? Hát jellemzően a hostelekbe.
Nem állítom, hogy nincs 8–10 fős magán szálláshely, de a valódi problémát a társasházakban működő hostelek jelentik, ez az airbnb népszavazás viszont őket nem is érinti.
Ők továbbra is működhetnek majd, ha az airbnb-t betiltják, mert ez egy másik szálláshely kategória. Ezért például megtörténhet az, hogy a nagyobb alapterületű, mondjuk 150 négyzetméteres lakásokat, amikből most ki van alakítva öt kisebb lakás, ahová párokat várnak, hostellé alakítják. Így továbbra is szabadon működhetnek, de valójában minden marad a régiben.
Nem véletlen, hogy az egész szigorítás Molnár Kristóftól, a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége elnökétől jön. Ő kezdeményezte ezt, nem is az önkormányzatnál, hanem a kormánynál, ott voltam, amikor ez a kérés elhangzott a részéről.
Hol, mikor hangzott ez el, milyen fórumon?
A Turisztikai Tanácsadó Testület ülésén történt (a testületet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hozta létre tavasszal, március 12-én volt az alakuló ülésük). Emlékezetem szerint Molnár Kristóf azt mondta, hogy nagyon nagy baj van, nagyon csökken az ifjúsági szállások kihasználtsága, be kéne zárni az airbnb-ket. Ez így hangzott el, rajtunk kívül még harminc turisztikai szakértő hallotta. A hosteleknek ez nyilvánvaló érdekük, így tudnak terjeszkedni. Megjegyzem, a hostelesek a Szállodaszövetség (hivatalosan Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) oszlopos tagjai, az „egyenlő versenyhelyzetre” való hivatkozással a szövetség elnöke, Flesch Tamás ugyanezen a fórumon szintén az erőteljes korlátozásunkat kérte.
Kanyarodjunk vissza oda, hogy milyen új problémákat hozhat a tiltás.
Mondok erre egy példát, ami a covid alatt történt. Akkor azzal hívott fel Erzsébetváros alpolgármestere, hogy mikor jönnek már vissza a turisták, mert annyi problémájuk lett az üresen álló lakásokba bejelentkező albérlőkkel, a hosszú távú bérlőkkel.
Az airbnb-piac ugyanis sokkal jobban szabályozott, mint az albérleti. Lehet jelenteni a panaszokat a jegyzőnél, a rendőrségnél, ők kiszállhatnak, megbüntethetik az üzemeltetőt vagy tulajdonost, elég súlyos bírságok vannak. Ha egy szállás illegálisnak tűnik, lehet szólni a NAV-nál, augusztus 1. óta dupla akkora bírságot szabhatnak ki. Az albérleti piac viszont sokkal kevésbé szabályozott, és még mindig tömeges az, hogy a tulajdonos egyszer egy hónapban odamegy és készpénzben beszedi a lakbért.
Nem véletlen, hogy Terézvárosban a legmagasabb a papíron lakatlan lakások száma, 32 százalék az összállományhoz képest. Ennek a 32 százaléknak egy része legális airbnb, más része iroda, rendelő, az összes többi pedig vagy tényleg üresen áll, vagy feketén van kiadva.
A Fővárosi Lakásügynökség képviselője szerint az üres lakások fele illegálisan van kiadva.
Mi azt mondjuk, hogy ez ellen kell inkább harcolni, nem a legális airbnb ellen, ahol Budapesten a KSH szerint átlagosan 3,5 éjszakát tölt el egy turista. Ha van is vele bármilyen probléma, hamar elmegy, míg egy problémás albérlő ottmarad egy évre, két évre, velük nem tudsz mit csinálni.
Ennyi erővel egy normál tulajdonos is lehet elviselhetetlen szomszéd, nem kell annak bérlőnek lennie, és vele is meg kell próbálnunk együttélni.
Pontosan. Ha valaki minden délután csak 2-től 4-ig furulya órát vesz, el lehet képzelni, hogy nyáron nyitott ablaknál egy gangos házban mennyire zavaró, ez konkrétan egy Dessewffy utcai társasházból példa. És nem tudsz mit csinálni. Míg, ha van egy furulyázó turistád, az 3,5 nap után elmegy.
De még egy aspektust nem is érintettünk: hogy milyen állapotban vannak a társasházak Budapesten, és mennyire kevés a felújítási támogatás. Ki az, akinek van pénze egy rendkívüli kiadás fizetésére? Az ott lakó kisnyugdíjasnak a havi 100 ezer forintjából, vagy egy airbnb házigazdának?
De hajlandó is költeni rá?
Nézzük meg, kinek az érdeke. A legálisan működő airbnb-tulajdonosnak érdeke, hiszen a vendég értékeli a szállást és a környezetet is. Lehet gyönyörű és tiszta a lakás, de ha nem tudja használni a liftet, esik le a vakolat a függőfolyosóról, vagy patkány futkos a garázsban, akkor nem fog oda többet foglalni. A legális szállásadónak van tőkéje és érdeke is, hogy rendben legyen a ház.
Saját példám: egyik lakásom vendégei, három olasz, benne ragadtak a liftben. Szerencsére félórán belül kiszabadította őket a liftes társaság, de mivel máskor is volt már vele gond, az öt airbnb-tulaj összefogott, és 1,5 millió forintért megcsináltattuk a liftet, hogy ez többet ne forduljon elő. Fejenként 300 ezer forint volt, a ház kisnyugdíjas lakóinak ebbe nem kellett beszállniuk. Lehet, hogy nem is lett volna erre megtakarításuk.
Milyen jó külföldi példákat ismersz a bulis turisták megrendszabályozására?
Barcelona jó példa, voltam ott két éve tanulmányúton az ottani apartmankiadók meghívására. A város a bulituristák miatt vált hírhedté, be is akarták tiltani az airbnb-t. Az önkormányzat erre felállított egy hotline-t a kerületi adóból, oda lehet bejelenteni, ha gond van. Az önkormányzatnak megvan az összes tulajdonos vagy üzemeltető elérhetősége (ahogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a legális kiadóknak itthon is), jelzik ezt feléjük, és fél órájuk van, hogy megoldják. Mindegy, hogy hogyan, de meg kell oldaniuk. Különben elsőre pénzbüntetést kapnak, másodjára visszavonják az engedélyüket.
„Ez egy illeberális szavazás” – Schumicky Balázs az egyik általa kiadott terézvárosi lakásban / Sebestyén László
Az üzemeltetők ezért az összes problémás lakásba zajmérőket szereltek fel, darabját 80 euróért, hogy ők is lássák, ha gond van, és hamarabb beavatkozhassanak, minthogy az önkormányzat szólna. A házigazdának joga van akár ki is tenni a vendéget, ha nem fejezi be a hangoskodást. Ezzel Barcelonában megszűnt a probléma, és nem kellett túlszabályozni. Büntetés kellett és a feketézőkkel szembeni erőteljesebb fellépés.
Mégis épp nemrég volt újra hír, hogy korlátoznák az airbnb-t, most mi az újabb probléma?
Most egy szélsőbalos polgármester van, aki szerint lakáshiány van, és emiatt kellene megszüntetni az airbnb-ket, tehát abszolút nem a bulituristák miatt. De egyébként ez egy mondat volt tőle, nincs erről rendelet, még tervezet sem, és legfeljebb 2028. januárjától lenne ilyen, nem korábban.
Mindent összevéve tehát akkor azon az állásponton vagy, hogy az 5. és 7. kerületi szabályokat kellene átvenni?
Igen, ezek régóta kiállták az idő próbáját, jók a tapasztalatok. Abban is partnerek tudunk lenni, hogy megfelelő felkészülési idő után legyen moratórium, azaz egy évig ne lehessen új szálláshelyet nyitni. Akkor lenne tapasztalat, hogy mindez hogyan hat az albérletárakra, kínálatra.
Míg ha ezt a tiltást most bevezeti Terézváros, az nagyon sok új problémát hoz, és semmit nem old meg. Csak még egyszer, röviden: bejöhetnek a problémás lakók és egész évre ott maradnak, a problémás hostelek maradnak, sőt terjeszkedhetnek, kevesebb pénz lesz a társasházak felújítására, megszűnhetnek a turizmusra (is) épülő kisvállalkozások, gettósodhat a környék, és az önkormányzatnak is jóval kevesebb forrása lesz. (Hogy most mennyi pénzből gazdálkodik Terézváros, mennyi adótól eshet el, és van-e például lakhatási válság a kerületben, arról majd interjúnk 2. részében olvashatnak.)
És nem utolsó sorban nagyon sokan elesnek egy fontos bevételi forrásuktól, mert azt határozottan cáfolom, hogy az airbnb a nagybefektetők terepe lenne. Vannak külföldiek is a piacon, és vannak üzemeltetők, akik jutalákért kezelik a tulajdonosok ingatlanát, de az biztos, hogy a terézvárosi airbnb-ztetők 70 százaléka egy lakást ad ki. 30 százaléknak van esetleg több lakása.
Tehát ez mégiscsak a polgári középosztály megélhetésének egy forrása. Sokan ebből fizetik az albérletüket máshol, mondjuk egy nagyobb lakásnak a bérét.
Mi most a turizmusból élő vállalkozóktól is gyűjtünk támogatói nyilatkozatokat, mert őket nem kérdezik meg ebben a konzultációban. Márpedig a helyi vállalkozók nem szeretnék a korlátozásokat, mert elbocsátásokra kényszerülnek, vagy be fognak zárni. Nagyon sok kávézó – akár terézvárosi – albérletben lakó fiatalokat foglalkoztat, az ő munkalehetőségük is megszűnhet. Soproni úr erre azt mondja, hogy az új albérlők majd eltartják a helyeket. De azt is mondja, hogy majd az alacsonyabb jövedelműek is be tudnak jönni a belvárosba, mert alacsonyabbak lesznek a bérleti díjak.
Én itt ellentmondást érzek, arról nem beszélve, hogy ha itt megjelenik 2200 lakásban mondjuk 5000 lakó, az Terézváros mostani 21 ezres lélekszámához képest bődületes növekedés. A turista nem használja a közszolgáltatások nagy részét, bölcsödét, óvodát, iskolát, rendelőt, parkolót stb., az újabb stabil lakók viszont igen. Ez óriási extra terhelés, ami aligha javítja majd az élhetőséget.
Mire számítasz, mi lesz a szavazás eredménye szeptember 15-én?
Képtelenség megmondani. Mi is folytatunk tájékoztató kampányt, de messze nincs akkora infrastruktúránk, mint az önkormányzatnak.
Próbálunk edukálni, és azt mondjuk, hogy ne maradjon minden a régiben, változtassunk, mert vannak jó példák itthon és külföldön is, de ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel.
És azt is látni kell, hogy ez a szavazás nem egy valódi népszavazás. Egy valódi népszavazáson a kerületi lakosok szavazhatnak reggel 6-tól este 7-ig, van egy érvényességi és egy eredményességi küszöb. Ez viszont egy konzultáció, amiből sokan ki vannak hagyva. 16 év fölötti lakók szavazhatnak, köztük például köztörvényes bűnözők is, de nem szavazhatnak például azok, akik augusztus 1. és szeptember 2. között költöznek be, mint egyetemista albérlők, nem szavazhatnak az itt dolgozó cégek képviselői, a szállásadók dolgozói, akik a kerületben dolgoznak reggeltől estig, de nem ott laknak. Ha ez egy konzultáció, akkor szerintem őket is meg kellene kérdezni.
Megtörténhet, hogy csupán 5 százalék megy el, de 80 százalékuk egy irányba szavaz, és akkor be lesz tiltva az airbnb Soproni úr elképzelése szerint. Szerintem ez egy elég illiberális szavazás. Más kérdés, hogy e nélkül is hozhat az önkormányzat tiltó határozatot.
Kiemelt kép: Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke / Fotó: Sebestyén László
