Több mint 13 ezer milliárd forintnyi brazil államkötvény lapul két Magyarországon bejegyzett cégben, melyek tulajdonosa, T. János György így papíron az ország leggazdagabb embere lenne. Azonban vannak furcsaságok a cégek körül.
Mi történt? A G7 szúrta ki, hogy két Magyarországon bejegyzett cégben, a Brasil Zrt.-ben és a Donor Zrt.-ben több mint 13 ezer milliárd forintnyi vagyon lappang. A két cég egy Máltán élő magyar üzletemberhez, T. János Györgyhöz köthető.
Mekkora a vagyon? A Donor Zrt. 2023-as üzleti évre vonatkozóan leadott beszámolójának mérlegében 6 534 015 000 ezer forint összegben szerepelnek befektetett pénzügyi eszközök. A cég rövidke, mindössze egyoldalas kiegészítő melléklete alapján a feltüntetett vagyonelem egy darab Brasil (sic!) államkötvény, aminek 2036.09.30. a lejárata és bekerülési áron került kimutatásra a mérlegben.
A másik szóban forgó cég a Brasil Zrt. mérlegében 6 957 164 000 ezer forint összeg található a befektetett pénzügyi eszköz soron. A kiegészítő mellékletben kísértetiesen hasonló formátum és szöveg fogad minket, mint a Donor Zrt. esetében, elvileg ez a cég is ugyanazt a Brasil (sic!) államkötvényt birtokolja. Mivel a cégekben szereplő követelések a kiegészítő melléklet alapján is a tulajdonossal szemben álnak fent, így a tulaj T. János György vagyona a mérlegekben szereplő pénzeszközök figyelembe vételével együtt 13 491 182 115 ezer forint.
Mire elég ez? Ekkora vagyonnal T. János magasan vezetné a Forbes 50 leggazdagabb magyar listáját, a tavalyi listavezető Mészáros Lőrinc vagyonánál 22-szer ér többet a két cég. A tavalyi listánkon szereplő 50 leggazdagabb magyar vagyona összesen volt 6 982 000 000 ezer forint, szóval csak a Brasil Zrt. mérlegfőösszege közel azonos a tavalyi listánk összvagyonával. Nemzetközi kitekintésben a T. János vagyon nagyjából 38,2 milliárd dollárt tenne ki, amivel a globális Forbes milliárdos listán a 37. helyre férne be, megelőzve a német Dieter Schwarz-ot, a Lidl és a Kaufland diszkontláncok tulajdonosát. Sőt ezzel a vagyontömeggel a világ leggazdagabb magyarját, Thomas Péterffy-t is megelőzné, akinek az amerikai Forbes becslései szerint 34 milliárd dolláros vagyona van.
Azért vannak furcsaságok. Mielőtt azonban új győztest kiáltanánk, érdemes számot vetni a cégek körüli furcsaságokkal. A két cég beszámolóihoz csatolt meglehetősen kurta kiegészítő mellékletek szerint a cégek hibernált állapotban vannak, ami egy jogilag értelmezhetetlen állapot. Továbbá a G7 utánajárt, hogy a mérlegben feltüntetett 2036-os lejáratú Brasil (sic!) államkötvények nem is léteznek. Ha léteznének, akkor a két cég állománya a teljes Bra(s)zil államadósság közel két és fél százalékát tenné ki. Felmerülhet továbbá, hogy szimpla elírásról van szó, és a beszámoló feltöltésekor megadott összegek valójában nem ezer HUF, hanem egy HUF denominációban vannak kifejezve. Ezt az elméletet azonban nem támasztja alá az, hogy a cégek alapítói határozatában, ami a mérleg és eredménykimutatás elfogadásáról szól szintén konzisztensen ezer Ft-ban kerülnek megjelölésre az értékek.
Ami még árulkodó lehet, és ezt már mi tesszük hozzá, hogy
a leadott dokumentumok között nincs könyvvizsgálói auditot tanúsító, aláírt dokumentum.
Vagyis hiteles, külső szereplő nem ellenőrizte az üzleti adatokat. A két érintett cég közül erre amúgy egyik sem kötelezett, hiszen sem árbevételben, sem a foglalkoztatottak számában nem érik el az ehhez szükséges minimum szintet.
