100 magyarból mindössze 4 tesz félre a nyugdíjára 30 éves kora előtt önkéntes pénztárakban. Mi közül választhat, aki a profikhoz fordul?
(A szerző a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő. Korábbi írásai itt olvashatók.)
Friss: A kormány a nyugdíjpénztári befizetésekkel rázná fel az ingatlanpiacot.
A második negyedévben sem sikerült megállítani a taglétszám lassú apadását az önkéntes nyugdíjkasszáknál, miután az új belépők száma nem tudja ellensúlyozni a szolgáltatásban részesült és a kilépő tagokét. Ez részben azért lehet így, mert a magyarok többségénél jóval 40 éves kor felett válik témává a nyugdíjcélú öngondoskodás. Közben a kasszák tagsága is egyre öregszik, 65 százalék környékén jár a 45 év felettiek aránya.
Kis mértékben ugyan, de a második negyedévben is folytatódott a taglétszám apadása a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), most megjelent, legújabb szektorelemzéséből. Mohr Lajos, a szervezet elnöke szerint a taglétszám stagnálása, illetve kisebb mértékű csökkenése a munkáltatói szerepvállalás csökkenésével függ össze, hiszen épp az a korosztály megy most nyugdíjba, és ezzel lép ki a tagságból, amelynek a belépését korábban az erős munkaadói részvételt ösztönző, kedvező állami adózási körülmények befolyásolták.
„Az adó- és járulékkedvezmények fokozatos kivezetése szinte közvetlenül vonta maga után a munkáltatók nyugdíjcélú juttatásainak elmaradását, ami pedig szintén közvetlenül a belépők számának csökkenését eredményezte” – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos.
Még mindig nem elég az új belépő
Az ÖPOSZ közleményében írtakat megerősítik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is: a jegybank statisztikái szerint 2024 márciusának végén valamivel több mint 1,07 millió tagot tartottak nyilván az önkéntes nyugdíjkasszák, mi az jelenti, hogy
egy év alatt nagyjából 14 ezer, negyedéves összevetésben pedig 2600 tag tűnt el a rendszerből.
Ennek főként az az oka, hogy a szolgáltatásban részesült (többnyire nyugdíjba vonult) és kilépő tagok száma rendre meghaladja az új belépőkét. Az új belépőknél ráadásul az utóbbi időszakban nem is alakult túlságosan fényesen a helyzet: az első negyedévben például 7365 új tagot regisztráltak a kasszák, ami 4,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 7690-es számtól. Az éves adatokat vizsgálva sem túl biztató a kép: miközben 2022-ben még majdnem 32 ezer új tagot regisztráltak a pénztárak, tavaly már csak nem egészen 26,2 ezret. Az új tagok számát illetően csak 2021 hozott nagyobb kiugrást: akkor hozzávetőleg 40,6 ezer belépőt regisztrált az MNB.
A taglészám lassú ütemben ugyan, de folyamatosan csökkent az utóbbi években az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A lemorzsolódás ugyan nem drámai mértékű – a 2018 első negyedéve és 2024 márciusa között eltelt hat év alatt összesen 70 ezerrel csökkent a tagok száma –, de fontos lenne megfordítani ezt a trendet.
Az önkéntes nyugdíjpénzári megtakarítás korábban nagyon népszerű cafeteria-elemnek számított, azonban az utóbbi években megszűnt az adó- és járulékkedvezmény, ami miatt sokkal kevesebb munkáltató választja ezt az opciót. Ez a változás pedig kockázatot jelent a megfelelő nagyságú megtakarítás összegyűjtése szempontjából is: sokan nem fizetik tovább a tagsági díjat, ha a munkahely már nem kínálja fel ezt a cafeteria lehetőséget, így nem tud összegyűlni az az összeg, amely biztosítani tudná az időskori megélhetést.
Időben kellene elkezdeni a takarékoskodást
Az önkéntes pénztárak számára az is kihívást jelent, hogy a magyarok nagy többsége a negyvenes éveiben, vagy még később kezd érdemben foglalkozni a nyugdíjba vonulás pénzügyi kérdéseivel. Részben ennek a jelenségnek tulajdonítható az is, hogy az önkéntes nyugdíjkasszáknál nagyon magas az átlagéletkor: az MNB legfrissebb, 2022-es adatokon alapuló összesítése szerint a tagok hajszál híján kétharmada – 66,2 százaléka a 45 év feletti korosztályhoz tartozott,
miközben a 30 év alattiak aránya éppen elérte a 4 százalékot.
Természetesen a nyugdíj előtti időszakban már jóval többet is kezdenek félretenni a tagok, amit alátámaszt, hogy a pénztári vagyon több mint négyötöde a már említett 45 év feletti korosztályhoz köthető.
A szolgáltatók leginkább a választható portfóliók számának bővítésével igyekeznek vonzóbbá tenni a nyugdíjpénztári megtakarításokat: míg korábban egy-egy alacsony, közepes és magas kockázatú konstrukció volt elérhető a kasszáknál, ma már a nagyobb szereplőknél 4-5 (esetenként annál is több) változatból is válogathatnak a tagok.
A pénztári portfóliók számának növelésével elsősorban a fiatalabb korosztályra céloznak a pénztárak, hiszen többnyire a hosszabb befektetési időtávra ajánlott, magasabb kockázatú termékekből létezik több változat.
A választás ugyanakkor nem lett nehezebb, hiszen a szolgáltatók honlapjain található kérdőívek segítségével gyorsan meg lehet állapítani, hogy a portfóliók közül melyik a leginkább testhezálló az új belépőnek.
Kevesebb állampapír, sok részvény
Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár – amely egyébként már hat portfóliót kínál a tagjainak – a hosszabb távra szóló, magasabb kockázatú befektetési lehetőségek közül kettőt tart a palettán. A Növekedési névre keresztelt portfóliót a 35-45 éves korosztálynak ajánlják, 15-25 éven túli időtávra: itt a befektetések közel kétharmad részét hazai és nemzetközi részvények, valamint külföldi kötvények alkotják, az állampapírok súlya pedig valamivel egyharmad feletti. A legfiatalabb korosztálynak szánt Dinamikus portfólió még nagyobb kockázatvállalást feltételez, 25-35 éven túli befektetési időtáv mellett: itt a hazai és nemzetközi részvények, illetve a külföldi kötvények már 90 százalék feletti.
Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár szintén két magasabb kockázatú portfóliót tart kínálatban: a „Lendület” nevű 30 százaléknyi magyar állampapírt tartalmaz, míg a „Trend” névre keresztelt változatnál már csak 20 százalékos a magyar adósságpapírok súlya.
A pénztárnál egyébként most akcióval is ösztönözni kívánják az új tagok belépését: most a négyezer forintos belépési díjat térítik vissza azoknak az új be- illetve átlépőknek, akik
- legalább 10 ezer forintos havi tagdíjat vállalnak,
- igénylik az elektronikus iratküldés szolgáltatást,
- csoportos beszedési fizetési módot választ és befizetéseit csoportos beszedéssel teljesíti,
- illetve megad egy számlaszámot a be-, illetve átlépési nyilatkozatán.
Rekordon a kasszák vagyona
Az ÖPOSZ tájékoztatása szerint az április-júniusi időszakban is kitartott az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése a szervezet tagjainál, így a negyedév végén – 20 százalékot közelítő év/év emelkedéssel – a portfólió mérete már elérte a 2,04 ezer milliárd forintot. Ezzel a pénztárak által kezelt megtakarítások összege ismét új csúcsot állított be.
Az ÖPOSZ-tag pénztárak a második negyedévben 2,64 százalék becsült hozamot értek el, a nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán pedig 21 milliárd forintot tettek ki, bő 20 százalékkal felülmúlva 2023 hasonló időszakának értékét. E látványos növekedésnél kisebb mértékben, de a munkáltatók hozzájárulásai is bővültek, év/év alapon 2,6 százalékkal, ami viszont negyedéves összehasonlításban több mint 16 százalékos pluszt jelent.
Mindezek eredményeként a munkavállalók a nyugdíjpénztári bevételek növekvő részét, 63,5 százalékát adták a második negyedévben. Az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága újabb csúcsot ért el: ez az időszak végén 1,96 millió forintot tett ki, hozzávetőleg 21 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket.
Gergely Péter,
pénzügyi szakértő, BiztosDöntés.hu
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
