A népegészségügyi termékadó (közkeletű nevén chipsadó) hatásait vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány, amelyre a Pénzügyminisztérium is reagált, sikeresnek nevezve a chipsadót. A kutatók most ismét szót kértek és elmagyarázták, miért nincs igaza a PM-nek.
Mi történt? Ahogyan arról tegnap írtunk, népegészségügyi termékadó fogyasztásra gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány, amelyet a Health Policy című, nemzetközileg magasan jegyzett folyóirat publikált. A kutatás fő eredményei azt mutatták, hogy hosszú távon a chipsadó nem volt képes csökkenteni az egészségtelennek titulált élelmiszerek fogyasztását, emellett pedig növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert a szegényebb családok jövedelmének nagyobb hányadát vonta el az adó, mint a gazdagabb családokénak.
Mi jött ezután? Az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírekre válaszul a Pénzügyminisztérium Facebook-bejegyzésben állt ki a népegészségügyi termékadó mellett, azt sikeresnek titulálva. Ezt alapvetően két állítással támasztotta alá: egyrészt, hogy a chipsadó jelentős bevételeket generált az egészségügy számára. Másrészt, hogy 2010 és 2018 között 40%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát logikus, hogy minden termék fogyasztása nőtt.
Ezt mondják a kutatók. A kutatást többedmagával jegyző Berezvai Zombor, a Corvinus adjunktusa Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményében kiemelte: a Pénzügyminisztérium közleménye maga cáfolja azt, hogy a chipsadó népegészségügyi szempontból sikeres lett volna.
- Az a tény ugyanis, hogy az adó jelentős és egyre növekvő állami bevételeket generált, egyértelműen a sikertelenségét támasztja alá, hiszen azt igazolja, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem csökkent, sőt, növekedett.
Népegészségügyi szempontból az lett volna kívánatos, ha az adóbevételek csökkennek, ez utalt volna ugyanis arra, hogy sikerült visszafogni a fogyasztást. Tehát nincs vita abban, hogy az adó jelentős bevételeket generált, és ez pénzügyminisztériumi szemszögből nyilvánvalóan siker, népegészségügyi szempontból viszont nem az.
- A PM másik érvével kapcsolatban kifejtik: kiskereskedelmi forgalom növekedése pedig nem szükségszerűen kell, hogy minden termék fogyasztását egyöntetűen növelje. A KSH egy főre jutó élelmiszer-fogyasztási adatai alapján 2010 és 2018 között például a zöldségek fogyasztása mindössze 8%-kal nőtt, a kenyerek, péksütemények és egyéb gabona alapú termékek fogyasztása pedig mindössze 4%-kal. Eközben a kutatás eredményei alapján ugyanebben az időszakban a csokoládék fogyasztása 12%-kal emelkedett, a cukortartalmú szénsavas üdítőitaloké 14%-kal, a sós snackeké és kekszeké pedig 18%-kal. Mennyivel jobb lett volna, ha legalább fordítva történt volna ez, és a zöldségek fogyasztása (amiből eleve nagyon keveset fogyasztunk a javasolt bevitelhez képest) nő jobban, és a cukros és sós termékeké kevésbé. Ilyen kontextusban nehéz sikeresnek titulálni a chipsadót, jegyzi meg Berezvai.
- Ráadásul az adó éppen a legszegényebb rétegeket érintette a legrosszabbul, ami szintén problematikus. Jövedelmük és élelmiszerköltésük arányában ők fizették a legtöbb chipsadót. Másrészt pedig esetükben fordulhatott elő legnagyobb arányban a rosszabb minőségű termékekre való váltás, például a gyümölcslevet egyáltalán nem tartalmazó szénsavas üdítőitalok választása.
