A kormány adóemelésének már látszódnak a hatásai, a befektetési szakember szerint könnyen visszaüthet az intézkedés. A gazdagok elviszik majd a pénzüket az országból?
Mit lépnek a vagyonosabbak? Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg, írja friss gyorselemzésében a Blochamps Capital. Itthon 25 ezer privátbanki ügyfél van, és a piac nagyjából 700 ezer számlát kezel ennek az ügyfélrétegnek.
„A kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem” – vázolta a várható folyamatokat Karagich István (nyitóképünkön), a Blochamps Capital ügyvezetője.
Már látszik az adóemelés hatása. Júliusban már látszott, mit okoz a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve a devizakonverziós extra illeték bevezetése a pénzintézeti állományokban. Karagich szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható, de legalábbis nem függetleníthető tőle az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
júliusban közel 1200 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat – még illetékmentesen váltva át azokat.
Mi a baj? Nem a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték okozza a bajt a nagyobb összegeket mozgató privátbanki ügyfeleknél. A gond inkább a tranzakciók után fizetendő, 0,9 százalékos extra váltási illeték, ami sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteget.
Kockázatok. A 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon. A piac szereplői elég sok megkeresést kaptak ezzel kapcsolatban, a nemzetközi hálózattal rendelkező bankok pedig meg is látták ebben az új lehetőséget.
Velük más megoldással nem tudnak versenyezni a magyar pénzügyi intézmények,
márpedig sok éves tapasztalat, hogy a külföldre allokált lakossági vagyonelemeket csak verejtékes kampányokkal tudja hazacsalogatni az állam.
Karagich így sem számít most nagyobb vagyonkimentésre, pontosabban nem ezek az állományok kerülnek majd külföldre. A másik – reálisabb – kockázat szerinte ugyanis az, hogy a vagyonosabb ügyfelek épp a likvid, könnyebben mozgatható pénzüket nem fogják Magyarországon újra befektetni, inkább elviszik azokat külföldi szolgáltatóhoz.
Az államnak sem jó. Karagich kiemelte, hogy a költségvetésnek is az az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül
