Az értékesítési gondokkal küzdő Starbucks a szárnyaló forgalmú Chipotle Mexican Grill eddigi vezetőjére cseréli CEO-ját. A tőzsdén a hírre felrobbant a kávézólánc részvényeinek árfolyama, a mexikói gyorsétteremlánc papírjai pedig egy decens esést szenvedtek el. A menedzserváltás egy nap alatt 26 milliárd dollárral tágította ki a világ második és harmadik legnagyobb tőzsdei értékű étteremláncának a tőkeértéke közötti különbséget. De érhet-e ennyit egy menedzser?
(A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)
A Chipotle Mexican Grill gyorsétteremhálózat hatalmasat ment az elmúlt évtizedben, főleg az amerikai piacon. Ennél nagyobbat már csak maga a részvényárfolyam szárnyalt. A 2008-as 37 dolláros mélypont és a 2024-es, 3283 dolláros történelmi csúcs között 94-szeres árfolyamemelkedés következett be, amivel a társaság még a legnagyobbat menő technológiai vállalatok döntő többségét is maga mögé utasította. Ekkor jött a cég történetének eddigi egyetlen részvényfelaprózása, ahol 50:1 arányban történt meg a split. Ekkor már 91 milliárd dollárt ért a hat országban összesen 3500 étteremmel rendelkező vállalat, amivel
a világ második legértékesebb lánca lett a tőzsdén a McDonald’s mögött és a 90 milliárdot érő Starbucks előtt.
A Starbucks és a Chipotle részvényárfolyama élesen elvált egymástól az elmúlt bő másfél évben. Ha heti gyertyás grafikonokat nézünk, akkor a Chipotle Mexican Grill részvényei az alábbi módon mozogtak 2023. január 1. és 2024. augusztus 15. között:
A 2022-es évzárás és a részvényfelaprózás előtti utolsó, 2024. június 25-i kereskedési nap között (kék nyíl) a részvényárfolyam 137 százalékot emelkedett, amellyel még “a káprázatos hetes” öt szárnyaló részvényénél is jobban teljesített.
Mindeközben a Starbucks részvényeinek árfolyamalakulása ugyanúgy heti gyertyákkal és az előzővel egyező időhorizonton így alakult:
A szűk másfél év 17 százalékos árfolyamcsökkenése igen kemény alulteljesítés az eközben 42 százalékot emelkedő S&P 500 indexszel szemben.
Azonnali hatállyal menesztették
Ez azonban már a múlt, ugyanis aki alaposan megnézte az elmúlt hetek produkcióját az ábrán, az jól láthatta, hogy gyökeres fordulat állt be a két vállalat életében. Ugyan a Chipotle árfolyamesése már rögtön a részvényfelaprózás után elkezdődött, ami meglehetősen gyakori dolog az ilyen vállalati eseményeket követően, az igazi földrengésszerű változás a 2024. augusztus 13-i kereskedési napon következett be. Ezen a napon a Starbucks árfolyama 24,5 százalékkal emelkedett, míg a Chipotle Mexican Grill részvényeit 7,5 százalékkal értékelte le a tőzsde.
A piaci kapitalizációt tekintve ezen a napon 21 milliárd dollárral nőtt a Starbucks értéke, míg 5 milliárd dollárral csökkent a Chipotle tőkeértéke. Ennek a változásnak volt egy közös eleme, egy a tőzsdei értékítélet alapján 26 milliárd dollárt érő vállalatvezető, aki nem más, mint Brian Niccol, a Chipotle Mexican Grill eddigi, és a Starbucks leendő vállalatvezetője. Történt ugyanis, hogy a Starbucks ezen a napon azonnali hatállyal menesztette elmúlt másfél évének nem túl sikeres CEO-ját, Laxman Narasimhant, és szeptember 9-i kezdéssel leigazolta a már megnevezett úriembert.
Sporthasonlattal élve egy olyan „edzőváltást” láttunk most, mintha az elmúlt években a Real Madrid csapatával sikert sikerre halmozó Carlo Ancelottit valamely eredményekben elmaradó európai top klubcsapat leigazolta volna.
De érhet-e egy vállalatvezető 26 milliárd dollárt?
Ez a 26 milliárd dollár a Starbucks 38 ezer kávézójának nyolc és félhavi árbevétele, míg a Chipotle Mexican Grill esetében a 3500 étterem két és fél év alatt termel ennyi árbevételt. Első ránézésre ez alapján bődületes túlzásba estek a tőzsdék. De csak első ránézésre.
Brian Niccol 2018. február 13-án került a mexikói ételeket kínáló gyorsétteremlánc élére. A megelőző 12 hónap árbevétele 4476 millió dollár volt, míg a legutolsó aktuális gyorsjelentés adatai 10 205 millió dolláros 12 hónapos értéket mutatnak, ami 128 százalékos növekedés. A nettó profitot tekintve a két időszak (2017-es teljes év és a 2023 Q2 és 2024 Q1 közötti 12 hónap) értékei a következők voltak: 177 millió dollár, illetve 1296 millió dollár, ami 632 százalékos növekedés.
Mindez a két érték azonban eltörpül a tőzsdei értékítélet által kialakított árfolyamemelkedés mellett. A 2018 februári kinevezés előtti 5,03 dolláros (természetesen a részvényfelaprózás hatásával kiigazított) részvényárfolyam 2024. augusztus 12-ig 55,87 dollárra emelkedett, ami 1011 százalékos árfolyamnövekmény. Érdekesség, hogy Brian Niccol már a Chipotle Mexican Grill 2018-as vállalatvezetői kinevezésekor is 15 százalékos egynapos árfolyamnövekedéssel lepte meg a részvényeseket.
Érdemes az egész Niccol regnálást rátennünk egyetlen, a Chipotle Mexican Grill teljes tőzsdei élettörténetét bemutató árfolyamgrafikonra. Ez a 2006. január 26-i IPO és 2024. augusztus 15. közötti havi gyertyás ábra a következő:
Világoskék téglalap mutatja a Niccol alatti 11-szeres árfolyamemelkedést.
Az ábrán látható az is, hogy a 2008 és 2015 közötti töretlen növekedés után volt egy olyan két és fél éves időszaka a vállalatnak, hogy a részvényárfolyam a harmadára esett. Ez egy többszöri, az egyes éttermekben felbukkanó E. coli baktérium fertőzés következménye volt, ami súlyosan erodálta a mexikói gyorsétteremlánc iránti fogyasztói bizalmat. (Érdekes módon ez a 2015 vége és 2018 eleje közötti probléma éppen abból fakadt, hogy szinte csak friss alapanyagot használnak.) Az első lépés emiatt a látogatói kör bizalmának a helyreállítása volt, ami olyan gyorsan ment, hogy másfél éven belül már új élete csúcsán volt a részvényárfolyam.
A friss, gyors és az amerikai sztenderdeket meghaladó minőségű ételkínálathoz Niccol a legmodernebb kiszolgálási formákat újította be úgy, hogy a digitalizációban addig lemaradó mexikói láncot az egész folyamat élharcosává tette. Jókor állt bele ebbe a folyamatba 2018-ban és 2019-ben az étteremlánc, mert így a pandémiával sújtott 2020-as esztendőben 174 százalékos növekedést tudott felmutatni a vállalat digitális értékesítése, amivel ebben az évben a teljes értékesítés 46 százalékát tette ki ez a rendelési forma.
Ő lesz az új Howard Schultz?
Niccol legkiválóbb újítása a Chipotlane rendelési forma bevezetése volt, ami mára már 800 éttermükben érhető el. Ez egy applikáción történő ételrendelés, ami után autóval oda kell hajtani az adott „drive-thru” autós-kiszolgálós étteremhez, ahol a már elkészített ételeket lehet villámgyorsan átvenni. Ezeken a helyeken a klasszikus formával ellentétben már nincs helyi rendelési lehetőség és az app használata miatt fizetni sem kell, így a létező leggyorsabb a kiszolgálás. Ehhez a sebességhez külön az éttermen belüli dolgozói egység készíti el az ételeket, hogy a helyi rendelések se zavarják össze az applikációs rendelésekhez igazított elkészítési időzítés tökéletességét.
Ha valaki elolvassa a Harvard Business Review oldalán magának Brian Niccol-nak a The CEO of Chipotle on Charting a Culinary and Digital Turnaround című írását, könnyen érezheti azt, hogy egy második Howard Schultz érkezik meg éppen az elmúlt negyedévekben komoly értékesítési gondokkal küzdő Starbucks élére. Ugyanaz az ügyfélközpontúság, ugyanaz a folyamatos tanulást megkövetelő hozzáállás az alkalmazottakhoz.
Csak a pont most 50 éves Brian Niccol formájában egy 21 évvel fiatalabb kiadásban. Látva Schultz korábbi sikereit, a Starbucks mostani merész átigazolásához mindenképpen jár a taps a befektetők részéről.
A Starbucks 21 milliárd dolláros egynapos tőkeérték-növekedése ugyan merésznek tűnhet első ránézésre, de mutatja, mennyire fontos minden kultúra (legyen szó vállalatról, sportcsapatról vagy más entitásról) életében az, hogy ki az első számú vezető.
Zárásként pedig álljon itt egy gondolat a Starbucks menedzserváltásának tovagyűrűző hatásáról. A súlyos gondban lévő Nike (amelynek részvényei 2021-es életük csúcsához képest lefeleztek) részvényárfolyama 11 százalékkal emelkedett az elmúlt három napban, amióta az itt vizsgált Starbucks-Chipotle-menedzserváltás megtörtént, pusztán attól a reménytől fűtve, hogy a sportszermárka is lesz elég bátor egy vezetőváltáshoz.
Komolyan inog a kispad a rosszul menedzselt amerikai csúcsvállalatok edzői alatt.