Az Átlátszó által kiperelt adatok szerint az idén alakult Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) magánszemélyek bankszámláiról is kért kimutatásokat a Magyar Nemzeti Banktól.
A jegybank külön is küldött közleményt, cikkünket frissítettük a megjelenés után.
Mi történt? Az SZH létrejöttének a célja a jogszabály szerint az, hogy védje a magyar érdekeket a külföldi szervezetek és személyek jogellenes támadásaitól. Az SZH a Nemzeti Bank mellett öt másik állami szervet is megkeresett:
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV)
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH)
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH)
- a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK)
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (MKVK)
A fentiek közül csak az utóbbi kettő utasította vissza a megkeresést.
Az MNB az RTL híradójának megkeresésére elmondta, hogy jelenleg még nincs együttműködési megállapodásuk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, illetve hogy minden együttműködés során kötelesek betartani a magyar és EU-s jogszabályi előírásokat.
A Transparency International szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal eltéveszti a szerepét és olyan feladatokra kéri az állami szerveket, amelyekre a törvény nem ad lehetőséget.
Újra szót kért az MNB. A jegybank külön közleményt is küldött délután, amiben azt írják:
- ha az SZH és az MNB együttműködési megállapodást kötnének, azt a hatályos jogszabályi keretek között tehetnék meg kizárólag, és annak teljes szövege megjelenne az MNB honlapján (hasonlóan más megállapodásaikhoz);
- azt is hangsúlyozták, hogy a jogszabályok szűkre szabják az adatkiadás lehetőségét mind a pénzügyi intézmények, mind az MNB számára, így részletesen és pontosan meghatározzák, hogy mely kivételes esetekben (pl. bűncselekmény gyanúja), illetve melyik rendkívül korlátozott hatósági körnek adhatnak át adatokat a pénzügyi intézmények vagy az MNB.
Kiderült. Hogy a hatóság és az MNB vizsgálják az együttműködés lehetőségeit, csak azért derült ki, mert az erről szóló levelezést kiperelte az Átlátszó. Az SZH egyik kérése például az volt a jegybankhoz, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”.
Arról, hogy miért nem leszünk szuverén ország attól, ha a hatalomgyár belekukkanthat a bankszámlánkba, itt írtunk.
