Hiába tartja távol az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Ügyészségtől, ez nem gátolja az uniós vádhatóságot abban, hogy eljárjanak, ha uniós pénz érintett.
Mi történik? Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban – mondta Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője a Népszavának. A lap azután érdeklődött a szervezetnél, hogy a napokban elárulták, az EPPO is nyomoz az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében.
Mit jelent ez? Ligeti Miklós, a Transparency Iinternational jogi igazgatója azt mondta a Népszavának: az Európai Ügyészségnél vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkednek, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium. Az Európai Ügyészség most azt írta a lapnak, hogy hiába tartja távol az Orbán-kormány Magyarországot az uniós vádhatóságtól, ez nem gátolja az EPPO-t abban, hogy eljárjanak a hasonló ügyekben, ha uniós pénz érintett.
Konkrét mi számít ilyen ügynek? Az Európai Ügyészség úgy fogalmazott:
Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében.
