A bankóriás mégsem annyira nyereséges, mint a megelőző évben, és ennek számos oka van. A lakossági hitelezés beindult, a vállalati hitelkereslet még várat magára.
Mi történt? Az OTP Bank 2024 második negyedévében a várakozások átlagát meghaladva 267,930 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 8 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakánál – tette közzé a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A második negyedéves konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 12 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.
Mit jelent ez? A konszolidált korrigált adózás utáni eredmény az első fél évben 507,891 milliárd forint lett, 28 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A jelentés szerint a bank minden földrajzi szegmense nyereséget is termelt a második negyedévben, a külföldi profit-hozzájárulás közel 70 százalékos volt. Az összes bevétel az első hat hónapban 23 százalékkal 1251,923 milliárd forintra emelkedett, 18 százalékkal 654,308 milliárd forintra a második negyedévben.
A nettó kamatbevétel január-júniusban 35 százalékkal 877,650 milliárd forintra nőtt, a második negyedévben pedig 30 százalékkal 442,305 milliárd forintra emelkedett.
De akkor hol veszítettek? A jelentés szerint a második negyedév eredményét jellemzően az OTP Core-ban felmerült egyszeri jellegű tételek befolyásolták: 5 milliárd forint a valós értéken értékelt csok és babaváró hitelek második negyedévben elszámolt valós érték korrekciója, 10 milliárd forint a Mol-lal kötött sajátrészvénycsere ügylet keretében a negyedévben realizált osztalékbevétel, -5,6 milliárd forint várható egyszeri negatív eredményhatás az egyes lakáshitelekre vonatkozó kamatstop további hat hónappal való meghosszabbítása miatt, illetve a felügyeleti elvárásokkal összhangban, az OTP Core és a DSK Bank könyveiben lévő orosz kötvények céltartalék fedezettségének emelése érdekében összesen -23,7 milliárd forint értékvesztés képzésére került sor.
Beindul a hitelezés? A jelentés szerint a növekedés húzóerejét a második negyedévben is a lakossági hitelek adták. Magyarországon is erős maradt a lakossági hitelkereslet, részben a mérséklődő kamatkörnyezetnek, részben a csok plusz 2024 eleji indulásának köszönhetően, de a vállalati hitelezési fordulat továbbra is várat magára – írták.
