A Főkert szakemberei új zöldfelületet alakítottak ki a világörökségi helyszínen.
Bár egy öko-horror kezdő képkockája is lehetne, a cím első része mégsem az. Aki nem ismerné a macskamentát: mindössze egy kis szelíd városi zöldítésnek lehettünk szemtanúi.
Mindig is bosszantott, amikor egy jó ötlettel, viszonylag kevés pénzből sokat lehetne dobni egy tér vagy egy egész városrész képén, mégsem történik semmi. Nem mondom, hogy öles léptekkel haladunk egy jobb világ felé Budapesten, de néha azért mégis lehúzhatok végre valamit a listámról.
Az Andrássy út zöldfelületei mindenképp ezek közé tartoztak. Nehezen érthető, hogy egy UNESCO Világörökségi helyszínen, amit ráadásul naponta több tízezer látogató használ, fotóz, instáz, hogyan lehet ennyire lelakott a – nevezzük így – zöldfelület.
Emlékszünk rá, ez volt az a rész, ahol már sok éve
annyira vállalhatatlan volt a helyzet, hogy sajátos hazai innovációként műfűfektetéssel próbálták orvosolni a helyzetet. Az úgynevezett „pesti Champs-Élysées”-én.
Ez szerencsére csak ideiglenes megoldásnak bizonyult, és a Főkert tavaly tavasszal az Oktogon és a Csengery utca közötti szakaszon úgynevezett évelőszőnyeget alakított ki. Ehhez első lépésben az úgynevezett AirSpade-technikával kitermelték a tömörödött és szennyezett murvaréteget.
A technika lényege, hogy sűrített levegőt eresztenek a gyökérzóna környékére, ami így a növényeket megkímélve, ásó nélkül végzi el a piszkos munkát. Ezután komposztot és vízmegtartó adalékkal kevert termőföldet töltenek a helyére, majd elültetik a növényeket.
Most a Csengery utca és a Kodály körönd közötti szakasz készült el. A növények között feltűnik a lila és fehér virágú kis meténg (Vinca minor és Vinca minor Alba) és a macskamenta (Nepeta faassenii Walkers Low) is.
A kis meténg a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Más megnevezései: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld. Örökzöld, évelő félcserje, amely kedveli a párás, védett fekvést. Utóbbi az Andrássy úton ugyan nem adatik meg neki, egyébként a gyertyános-tölgyes erdőkben, ligetekben gyakori, hazánkban többek között a Börzsönyben és a Mátrában fordul elő.
Nem árt tudni azt sem, hogy mérgező, ugyanakkor gyógynövény is, amely 30 alkaloidot tartalmaz. Majd elfelejtettem: ezek közül az úgynevezett vinkamin alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak.
Az árvacsalánfélék családjába tartozó macskamenta őshazája Ázsia, beleértve Japánt is. Hazánkban többek között a Gödöllői-dombság területén és a Mátrában fordul elő. A nemzetségnek 250-nél is több faja van, ezek felsorolásától eltekintenénk.
Bár a méhek is szeretik, a nevét nem véletlenül kapta, egyes fajai nagyon vonzóak a macskák számára. Ha például az illatos macskamenta közelébe kerülnek, őrült szaglászással, rágcsálással,
a növény ide-oda pofozgatásával reagálnak. Ez éppúgy igaz a hiúzokra, leopárdokra, hópárducokra, jaguárokra, oroszlánokra, és a városokban némileg gyakrabban előforduló házi macskákra is, szóval csak óvatosan a sétáltatáskor.
A Főkert a Forbes.hu kérdésére közölte, hogy az első szakasz tapasztalatait leszűrve két kisebb változtatás lesz az új szakaszon. Egyfelől erősebb, vastagabb anyagból készült kerítés védi mostantól a növényeket a letaposástól, illetve kikerült az ültetendő évelők közül a Geránium faj, mert a többi növénynél nehezebben viselte a konkrét terepi adottságokat.
A beruházás nagyságáról a finanszírozó Terézvárosi Önkormányzatnál érdeklődtünk, akik kérdésünkre elmondták, hogy a Csengery utca és a Kodály körönd közötti szakaszra 206,3 millió forint keretösszeget biztosítottak. A munka azonban még nem ért véget, az elszámolás nem történt meg, a végleges költséget még nem tudják.