A japán kultúra kiirtásától kezdve egészen a rasszizmusig minden felmerült már, és még Elon Musk is nekiment a hatalmas hisztériát kavaró, színes bőrű szamurájnak, aki sokak szerint a szabadságot megcsorbító ideológiák, azaz a woke terror szimbóluma. Tények és cáfolatok a videojáték-piac eddigi legnagyobb 2024-es botrányából.
Az Assassin’s Creed széria a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb játékfejlesztő cégének koronagyémántja. Az Ubisoft ennek megfelelően óriási felhajtás közepette mutatta be a sorozat legújabb epizódjának előzetesét, berúgva ezzel a karácsonyi szezonban érkező termék marketingkampányát.
A vállalat ezúttal is abban bízott, hogy a hangulatba és játékmenetbe betekintést engedő kisfilm felkelti a potenciális vásárlók figyelmét. Ebben nem is kellett csalódniuk, de a dolog mégsem úgy sült el, ahogy várták.
Az Assassin’s Creed: Shadows trailere ugyanis óriási vihart kavart, felrobbantotta az internetet, és dühödt tömegek kezdték támadni a céget, illetve magát a programot minden lehetséges fórumon.
De mi a baj?
Az Assassin’s Creed: Shadows a középkori Japánban játszódó akció-kaland játék. A korábbi, ám más történelmi korokat és helyszíneket megidéző epizódokhoz hasonlóan a feladat ezúttal is az lesz, hogy egy „jó” bérgyilkossal tegyünk rendet a titokzatos, ám fertelmesen gonosz háttérhatalom által uralt világban.
A szamuráj miatt indult a balhé. Kép: Ubisoft
Ismét két főszereplő közül lehet választani, akik közül az egyik egy törékeny nindzsanő, a másik pedig egy drabális férfi szamuráj.
És pont ő az, Yasuke, aki sokaknál kiverte a biztosítékot. Méghozzá azért, mert nem japán, nem távol-keleti, hanem fekete bőrű.
Őt egyébként egy valós történelmi alak után formázták meg. A valóságban is létezett a 16 században egy fekete bőrű harcos, aki hosszas kalandozások után végül Japánban kötött ki egy jezsuita szerzetes társaságában, és az egyik hadúr szolgálatába állt.
Woke terror?
De ez sem sokat számított, hiszen rengetegen akadtak, akik azonnal woke terrort kiáltottak. Azaz, hogy az Ubisoft beállt a sorba, igazodik az „erőszakos érzékenyítéshez”. Azzal vádolták a céget, hogy erővel préseli bele a kisebbséget egy oda nem illő környezetbe, páros lábbal tiporva a hagyományokat, és gázol bele a japánok lelkébe.
Maga Elon Musk is színre lépett, aki saját platformján, az X-en utalt arra, hogy szerinte a diverzitás, méltányosság és befogadás kultúrája megöli a tiszta művészetet.
Természetesen előkerült ennek kapcsán egy csomó „sérelem” is, így például, hogy miért lett az AD&D filmben az egyik tünde fekete bőrű, vagy hogy mit keresnek a Gyűrűk Ura előzménysorozatában kreol hobbitok.
Rasszizmus, pénzsóvárság, LMTBQ propaganda
Az első kör után pedig egyre több irányból szálltak bele a fejlesztőbe. A woke elnyomást kiáltó közösség tagjai felrótták a vállalatnak, hogy eddig még sosem volt egyetlen távol-keleti férfi főhősük sem, és most ez egy kiváló alkalom lett volna, de ezt is elbaltázták.
A középkori Japánba repít a sztori. Kép: Ubisoft
Egy idő után a különféle fórumokon, illetve platformokon pedig konkrétan rasszistának kiáltották ki az Ubisoftot. És egyre több pletyka kapott szárnyra azzal kapcsolatban is, hogy a japánok teljesen ki vannak akadva, már most gyűlölik a Shadowst, amely megalázza őket, és sárba tiporja történelmüket.
Nem kellett sokat várni arra sem, hogy LMBTQ propagandának állítsák be a programot.
Mindeközben még amiatt is szapulni kezdték a céget, hogy horroráron adja majd a szoftvert. Még szellemi tulajdon eltulajdonítása miatt is célkeresztbe került a konszern, mondván: egy olyan zászló bukkan fel a trailerben, amit egy japán hagyományõrző csoport alkotott meg, és jogtalanul használták fel azt. Mindennek betetőzéseként pedig a közelmúltban több petíció is indult, amelyben arra szólították fel az Ubisoftot, hogy törölje a projektet, vagy legalább írja újra az alapoktól.
Cáfolatok és tények
A cég viszont érthető okokból erre nem hajlandó. Mégiscsak egy évek óta kalapálgatott termékről van szó, amire eddig már rengeteg pénzt, jó eséllyel több száz millió dollárt költöttek. Az Ubisoft utalt arra is, hogy összehangolt, megalapozatlan információkon alapuló vagy konkrétan hazugságokra épülő támadássorozatot indítottak ellenük.
Itt másról szól a küzdelem. Kép: Ubisoft
Annyi mindenesetre a védekezésből mindenképpen igaz, hogy a vádakba azért elég könnyen bele lehet kötni.
Ár: Például az extrémen magas árral kapcsolatos híresztelések nem igazak. A fejlesztő webáruházában 70 dollárért előrendelhető az alapjáték, az extrákkal turbózott változatok 110-130 dollárba kerülnek. Azaz pont annyiért adják ezeket, mint a hasonló kategóriájú konkurens játékokat.
LMBTQ propaganda: Ebben a vonalban semmi újdonság nincs, hiszen az évekkel ezelőtt megjelent korábbi Assassin’s Creed részekben is volt lehetősége mindenkinek arra, hogy saját neméhez tartozó NPC-vel (Non Playing Character, azaz a gép által irányított szereplő) kezdjen románcba. Ám ez a fajta szerelmi szabadság a videojátékok világában teljesen általánosnak számít, ráadásul már elég régóta.
Dühös japánok: A játék jelenleg bestseller az Amazon JP és a Rakuten Ichiba oldalakon, azaz Japán két legnagyobb online piacterén. Még a drágább kiadások is elég jól fogynak. Biztos vannak mérges japánok is, azonban ez nem tekinthető általános, tömeges jelenségnek.
Lopott zászló: A felhasznált zászló miatt a cég hivatalosan is bocsánatot kért. De ezt az ügyet lopásnak titulálni azért kicsit erős vád. Egy ilyen volumenű, komplexitású darab esetén az ilyesmi mindig benne van a pakliban. A FIFA sorozatban is felbukkantak az ultra csoportok drapériái, a GTA-ban is vannak olyan autók, amelyek valódi járművekre nagyon-nagyon hasonlítanak. Volt már arra is példa, hogy egy fantasy játékban régi magyar lobogók bukkantak fel, ám az ilyen esetekből nem volt ilyen patália.
Hagyományok megtiprása: Most komolyan, egy videójátékon, ráadásul az Assassin’s Creeden számon kérni a történelmi hitelességet!? A korábbi epizódokban meg lehetett ölni a pápát, találkozhattunk Kleopátrával, Leónidasszal, sőt, még valamiféle idegen lényekkel is, de az senkit sem zavart. Ez az a szint, mikor a Star Warsba rúgnak bele a fizikai anomáliák miatt, például, hogy a fénykard működése nem reális. Olyan, mintha a Mesék Mátyás királyról sorozat miatt verné valaki a tamtamot.
Nem, az Ubisoftnak ez nem jó
A negatív reklám is reklám, tartja a mondás, de az 100 százalék, hogy ez a műsor az Ubisoftnak nem jó. Az AC így is elég nagy név, óriási rajongói bázissal. Ráadásul a Shadows a hírek szerint új technikai alapokra helyezi az egész szériát, és emiatt egyébként is nagy a várakozás az irányába.
Nincs szüksége a cégnek erre a negatív spirálba forduló felhajtásra.
Ezt bizonyítja, hogy maga az Assassin’s Creed franchise alelnöke, Marc-Alexis Côté is megszólalt, hogy dühösen tiltakozzon Elon Musk vádjai ellen. Egy ilyen pozícióban lévő vezetőt pedig nem szokás elővenni egy tudatosan felépített kommunikációs kampányban ilyen feladatokra, pláne nem a korai fázisban.
Természetesen mindenkinek joga van ahhoz, hogy ellenérzései legyenek bármilyen videójátékkal kapcsolatban. De az egész botrány sokkal inkább tűnik egy felfújt lufinak, ahol a netes lincselésre vevő társadalmi réteg kiélheti az agresszióját a monitor mögül. Erre pedig láttunk már példát a közelmúltban is, a többi között akkor, amikor a Cyberpunk 2077-nek ugrott neki a horda.
A háttérben húzódó szál
Ami viszont tény, hogy különleges pikantériát kölcsönöz a dolognak a háttérben meghúzódó politikai szál. A woke, az LMBTQ és gender ideológiák (jelentsen ez bármit is a valóságban) elleni harcot sokan használják fel népszerűségnövelésre a populista politikai retorikában. Egy Satoshi Hamada nevű japán politikus például hivatalos vizsgálatot követel a játék miatt, és azzal riogat, hogy évtizedek múlva már mindenki azt fogja gondolni, hogy a feketék alapították Japánt. Biztos nem látta azokat az animéket, amikben a japán császár egy piros mókus, és nyúlszamurájok küzdenek tigris banditák ellen.
És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a Shadows megjelenése nagyjából egybeesik az amerikai elnökválasztással.
Az élesedő kampány során pedig biztosan elő fognak kerülni az említett témák, amelyek központi szerepet játszanak Trump kommunikációjában. Így az ember nehezen tudja elhessegetni magától a gondolatot, hogy új Assassin’s Creed részt éppen ebbe a küzdelembe rángatták bele a nyakánál fogva.
Az Assassin’s Creed: Shadows hozta el az év gamer botrányát. Kép: Ubisoft
Én a széria kedvelőjeként, és lelkes gamerként például sokkal inkább tartok attól, hogy a legutolsó részhez, a Mirage-hoz hasonlóan az új epizód is csak egy újabb ötlettelen, lehúzott rókabőr lesz. Az lenne az igazi csalódás, nem pedig az, hogy éppen milyen színű a főszereplő bőre. Pláne, hogy aki akar, választhat majd japán karaktert is.
