A Bonafarm agrárbirodalom tavaly is nyereséges volt, forgalma keveset, de nőtt, az exportértékesítés viszont visszaesett.
Mi történt? Leadta konszolidált, csoport szintű beszámolóját a Bonafarm Zrt., ebből látni a legtisztábban, hogy a számos leánycéggel működő agrárbirodalom hogyan is teljesített a legutóbbi pénzügyi évében, vagyis 2023-ban.
Nagy számok. A Bonafarm 2023-ban képes volt növelni a forgalmát, még ha nem is sokkal: 323,5 milliáros nettó árbevétellel zártak (ez éves alapon 3,5 milliáros bővülés). A forgalmon belül az exportértékesítés visszaesett: 71,5 milliárdról 59 milliárdra.
A csoport nyereséges tudott maradni tavaly is, de a profit csökkent, 20,8 milliárd forintról 18 milliárdra. Ez nem került kivételre osztalék formájában, hanem az eredménytartalékba került. A tulajdonos, Csányi Sándor az ország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari befektetője, a csoport eredményét jellemzően visszaforgatja fejlesztésekbe. 2023-ban összesen 15,5 milliárdot fordítottak fejlesztésekre és felújításokra, és 4 milliárd ment új beruházások előlegére.
A csoportszintű, konszolidált EBITDA 25,8 milliárd forint lett, ez visszaesés (az előző üzleti évet 31,6 milliárddal zárták). Ez az az üzleti mutatószám, ami a leginkább meg tudja mutatni, mekkora egy társaság pénztermelő képessége (a Forbes-listáknál a legtöbb cégértékelés esetében ebből az adatból indulunk ki).
A csoport hosszú távú kötelezettségei nagyot csökkentek, 50 milliárdról 41,8 milliárdra, utóbbiból 27 milliárdot az MNB kötvényprogramjából húztak be igen kedvező feltételek mellett, a maradék 13,8 milliárd pedig fejlesztési hitel. A kiadások közül leginkább a fizetésekre fordított összeg emelkedett (éves alapon 12 százalékkal), 47,7 milliárdot költöttek az alkalmazottak járandóságaira, 2023-ban 6111 fő volt az átlagosan foglalkoztatottak létszáma.
A legnagyobb leánycégek. A Bonafarm csoporthoz olyan márkák tartoznak, mint a Pick, a Herz, a Valdor, a Mizo, a Bábolna Takarmány valamint a Teleki és Csányi Pincészetek. Ha a létszámot nézzük a csoport három legnagyobb leánycége a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és az MCS Zrt., amely az ultramodern mohácsi vágóhidat üzemelteti.
A Pick Szeged tovább tudta növelni forgalmát, a 83 milliárdos nettó árbevételre pedig 8,2 milliárdos nyereség jutott.
A Bonafarm tejtermelője, a Sole-Mizo ismét 120 milliárdos forgalom felett zárta az évet, és nyereséges tudott maradni, bár a profit igen szerény, 136,7 millió lett az előző évi 2,7 milliárd után. Bérekre 1 milliárddal többet költöttek, és volt egy terven felül elszámolt, 4,6 milliárdos értékcsökkenés. (A csornai telephelyükön működő „porító torony” kapacitásait 2018-ben kezdték bővíteni, mivel a fehérjeporra komoly igény volt, ez azonban a covid alatt beszakadt és azóta is inkább csak csökkent.)
Az utóbbi évtized egyik legnagyobb iparági, zöldmezős beruházása volt a Bonafarm mohácsi vágóhídja, ami a legmodernebb az országban (és a második legnagyobb), 2017-ben adták át. Az üzem mögötti MCS Vágóhíd Zrt. 80 milliárdos forgalom mellett két nyereséges év után fordult veszteségbe, 1,8 milliárd lett a mínusz.
Csányiék 2018-ban vásárolták fel az addig családi tulajdonban működő szentesi Hungerit Zrt.-t, a társaság gyártja, például, a Valdor márka termékeit. A társaság 55,5 milliárdos forgalom mellett 1,1 milliárdos veszteséggel zárta 2023-at.
A beszámoló elkészítésében a Forbes újságíróját a Credit Online támogatta