Gyorsabbak, könnyebbek és tovább bírják! Megérkeztek az új generációs, ARM technológiára épülő notebookok a Windows univerzumba is. Küszöbön a korszakváltás.
A mobil szektort processzor technológiájával régóta uraló ARM egy ideje már szemet vetett a hordozható számítógépek világára is. Az eljárás évekkel ezelőtt sikerrel bukkant fel a zárt Apple ökoszisztémában. Azonban a több szereplős, nyitottabb, lényegesen sokoldalúbb Microsoft Windows alapú univerzummal sokkal nehezebb dolga volt.
A vállalat azonban idén bemutatta a mesterséges intelligenciával megtámogatott Snapdragon X Elite csomagját, amivel ígéretük szerint sikerült kiküszöbölni minden korábbi problémát. Ez pedig alapvető változásokat hozhat a notebook szektorban.
ARM vs. x86
Az asztali és hordozható számítógépek 99 százaléka (kivéve az Apple termékei) a mai napig az úgynevezett x86 architektúrára épülnek. Ez az Intel által kidolgozott szabvány, amely a számítási feladatokért felelős processzor felépítése mellett meghatározza, hogy ehhez az egységhez hogyan kapcsolódhatnak egyéb komponensek. Így a grafikus megjelenítésért felelős eszközök, tehát például a videokártya, a memória vagy a háttértár.
A Windowst használó laptopok eddig az x86 architektúrát használták.
E technológia abszolút életképes, amit bizonyít, hogy több évtizede ezen elv alapján készülnek a PC processzorok és a rájuk épülő gépek. Azonban az is tény, hogy van néhány komoly hátránya is. Ezek közül a legfontosabb, hogy viszonylag nagy a helyigénye és fogyasztása, és emiatt a telefonoknál, tableteknél el kell felejteni az x86 architektúrát. A brit ARM cég pont e hiányosságokat felismerve fogott bele egy saját processzor szabvány kifejlesztésébe.
Az erőfeszítéseket siker koronázta, és ennek köszönhetően tudta külső chipgyártók, így például a Qualcomm vagy a MediaTek révén meghódítani mára a mobil iparágat, kiszorítva onnan minden rivális megoldást.
De természetesen ennek a rózsának is vannak tövisei, hiszen vannak olyan területek, ahol e technológia hátrányban van.
Előnyök és hátrányok
Az ARM szabványában az egyes komponensek sokkal szorosabban, kötöttebb módon dolgoznak együtt. Szó szerint egybe vannak építve egy úgynevezett rendszerchipben (System on a Chip – SoC).
Ezáltal a méret, a zajszint és a fogyasztás csökken, a hatékonyság nő. Viszont sokkal kisebb szabadságot nyújt ez a struktúra.
Ha elromlik az egyik komponens, például a grafikus vezérlő, az önmagában nem javítható. Cserélni kell a komplett hardvert, ami értelemszerűen jóval költségesebb. Tehát a megszokott, és jól bevált modularitás gyakorlatilag eltűnt.
Befutottak az életképesnek tűnő ARM alapú laptopok. Kép: Lenovo
Emellett jelenleg nagyon úgy fest, hogy épp emiatt a maximálisan elérhető teljesítmény terén is elmard a konkurens eljárástól. Itt ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a felhasználó egyszerűen csatlakoztasson egy bitang erejű, folyékony nitrogénnal hűtött videókártyát a gépéhez, hogy csak egy extrém, de látványos példát említsünk.
Az ARM technológia előnyei és hátrányai a számítógépeknél
Előnyök
- Kisebb helyet foglal
- Energiahatékonyabb
- Csendesebb
Hátrányok
- Sokkal nehezebben javítható
- Nem moduláris
- Kisebb a felhasználó szabadsága
- Kisebb az elérhető maximális teljesítmény
Eddig miért nem?
Az Apple az előnyöket és hátrányokat mérlegelve évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az ARM technológiára vált. 2020-ban jelent meg az első ilyen, már nem Intel, hanem saját gyártású processzorra épülő termék. Azóta pedig szép lassan a teljes kínálata átállt erre az eljárásra. Azonban az Apple ökoszisztéma zárt, egy szereplős és emiatt jóval könnyebben optimalizálható.
A Microsoft alapú környezet jóval nyitottabb, rengeteg gyártóval és fejlesztővel, amiből fakadóan keményebb diónak számít.
A partnereivel együtt az ARM régóta keményen dolgozott azon, hogy e területen is megvesse a lábát. Azonban sokáig senki nem tudott olyan rendszerchipet gyártani, ami kellően nagy teljesítményű lett volna, és amin stabilan futnak a szoftverek, és maga a Windows operációs rendszer.
2024: A változás éve
2024-ben viszont a Qualcomm előrukkolt az ARM-mel és Microsofttal közösen fejlesztett Snapdragon X Elite nevű SoC családdal, amellyel elméletileg sikerült megoldani minden korábban felmerülő problémát. Nagyon úgy fest, hogy ez tényleg így van, hiszen több PC gyártó is bejelentette, hogy idén színre lép az ARM technológiára épülő új generációs laptopjaival. Köztük pedig olyan meghatározó, megkerülhetetlen szereplők, mint az Asus, a Lenovo, a Dell vagy a HP.
Megérkezett a forradalmi Qualcomm Snapdragon X Elite rendszerchip.
Az első ilyen termékek már meg is érkeztek Magyarországra. Így például az Asus VivoBook S, amelyre sikerült is lecsapni. Az azonnal látszódik és érződik, hogy az eljárás a valóságban is kézzelfogható előnyöket kínál. A termék iszonyú könnyű, hangtalan, nem melegszik az üzemidő pedig nagyjából duplája annak, mint amit a hagyományos laptopok kínálnak.
Az Asus VivoBook S
Ez az első, Magyarországon hivatalosan elérhető Snapdragon X Elite lapkával felszerelt Microsoft Copilot+ PC mesterséges intelligencia platformot támogató laptop.
A cég célja az volt, hogy az ARM alapú, új generációs laptopokat szélesebb kör számára tegyék elérhetővé, ezért nem egy high-end modellben, hanem egy középkategóriás eszközben debütált az eljárás. A 1 TB-os adattárolásra szolgáló háttértárral rendelkezik, támogatja a lehető legjobb WiFi 7 szabványt. Kiváló képminőséget garantáló, 15,6 hüvelykes, 120 Hz-es OLED kijelzővel látták el. Az első benyomások alapján tényleg egy sokrétű felhasználásra készült modern laptopnak tűnik, amit még évek múlva is gond nélkül lehet majd használni.
Az ereje a hétköznapi használathoz megfelelő, de a gamer modellekkel nem játszik egy ligában. Szóval a teljesítményigényes alkalmazásokhoz, így például a 3D programokhoz vagy játékokhoz jobb egy hagyományosabb, dedikált videókártyával ellátott modellt választani. Emellett az is tény, hogy még rengeteg szoftver nem működik jól. A Qualcomm viszont rajta van az ügyön, és állításuk szerint gőzerővel dolgoznak azon, hogy megoldják a problémákat.
Reszkethetnek a királyok?
Amennyiben ez tényleg így lesz, akkor az ARM technológiáját használó laptopok elterjedése jó eséllyel megállíthatatlanná válik. Ugyan az olcsó, belépő és a gamer szinten az eljárás nem rúghat labdába.
Az Asus Vivobook S az első fecske Magyarországon.
Ám a pár százezer forintos, sokoldalú, munkára és szórakozásra egyaránt használható lifestyle kategóriában tarolhat. Ez pedig komoly fejfájást jelenthet majd a PC processzor piac jelenlegi uralkodóinak.
A torta ugyanis kisebb lesz, és ezt az AMD és az Intel is meg fogja érezni.
Az Nvidiát a dolog viszont nem érinti, hiszen az erős gépeknél a videókártyákra megmarad az igény.
Ráadásul ha minden jól megy, akkor maga az Nvidia is előrukkolhat hamarosan saját ARM alapú rendszerchipjével. Amennyiben pedig a világ jelenlegi legértékesebb vállalata új területekre merészkedik, az további kavarodást okozhat az IT szektorban.
