Egy 800 éves városközpontot revitalizálni nagy feladat. Ezt a lehetőséget most egy hazai csapat kapta meg Olaszországban, annak is egy kissé ismeretlen, távoli részén. A magyar iroda két olasz irodát előzött meg a pályázaton.
A határok manapság már tényleg átjárhatók, legalábbis ami a művészetet, a designt vagy épp az építészeti tervezést illeti. Elvben mindenképpen így van, és olasz építészek időnként tényleg terveznek ezt-azt Magyarországon, fordítva már kevésbé gyakori a transzfer, és akkor finoman fogalmaztunk.
Épp ezért érdekes hír, hogy egy magyar iroda tervét választották a legjobbnak – még akkor is, ha a helyszín nem egy világváros, és még csak Olaszországon belül sem túl ismert. Hónapokig éltem Szicílián, amit alaposan be is jártam, de őszintén szólva nekem is meg kellett néznem a térképen, hol van Mazzarino.
A 13. században alapított, barokk építészeti örökségben kifejezetten gazdag kisváros
a sziget belső, déli részén fekszik. Jelenleg 11 ezer fő lakja, de – ahogy szerte Olaszországban – itt is problémát jelent a vidék elnéptelenedése, amit egyelőre alig tudnak ellensúlyozni.
Az országban többek között ezért indult tavaly egy nagyszabású EU-program, melynek célja a városok megújítása és életképessé tétele. Így került a képbe a magyar DANU Mérnök, Tervező és Tanácsadó Iroda is, amely a tervpályázat titkos első fordulójából továbbjutva, két olasz irodát megelőzve bizonyult a legjobbnak.
„Igyekeztünk személyes, akár szubjektív képeket kapni az ott élőktől, hogy jobban érthetővé váljon, mit tartanak fontosnak az ott élők a városban. A visszajelzések szerint a terv általános minősége és átgondoltsága mellett külön értékelték a konkrét építészeti beavatkozásokon túli javaslatainkat” – mondja Szemerey Samu, a cég építészeti és urbanisztikai igazgatója, amikor arról kérdezem, vajon mivel nyerhették el a helyiek és a zsűri bizalmát.
Ezek egyrészt komplex városfejlesztési lépések voltak. Jó példa erre, hogy
hátsó udvarok összenyitásával egy új, városi átjárót alakítanak ki,
egy jelenleg még üres palazzo épületében pedig agrár tematikájú vállalkozói és turisztikai szolgáltató központot alakítanak ki.
De néhány esetben a kiírás keretein túlmutató extra javaslatokat is tettek. Ilyen volt például, amikor külön tereket és helyszíneket javasoltak a fiatal generációk számára. Javaslatot tettek egy új, magántőkéből építendő parkolóházra és kereskedelmi épületre is, okos közvilágítási rendszer kialakítására, illetve egy elektromosbicikli-rendszerre, amivel a környék agroturisztikai helyszíneit lehet meglátogatni.
A tervezők összeállítottak egy programot a főutca mentén lévő üres üzlethelyiségek átmeneti hasznosítására is, amivel helyi projektek, kezdő vállalkozások és közösségek kaphatnak erős indító támogatást. Ebben jól jött az a tapasztalat, amelyet a csapattagok egy része Budapesten, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) tagjaként szervezett.
A magyar csapat figyelt a közterek megújítására, a gyalogosbarát közlekedésre, és a zöldfelületek növelésére is. „A piacteret úgy fejlesztettük, hogy egyben árnyékot adó közösségi tér is lehessen, amihez egyedi esővíz és öntözővíz kezelési rendszert dolgoztunk ki a helyi növények gondozása érdekében” – tette hozzá Bozsik Barbara urbanisztika divízió vezető, településmérnök.
Felvázoltak továbbá egy agroturizmusra épülő fejlesztési programot is, amely a régió helyszínei és a város között intenzívebb együttműködéseket hozhat létre. Ennek része a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (a már említett közösségi e-bike hálózattal) és a gazdálkodóknak közös helyszínt, kereskedelmi és kommunikációs platformot adó Casa di Agricoltura.
Szemerey Samu elmondta azt is, hogy a pályázat kiinduló, kutatási szakaszában sokat használták a Street View képeit, amelyek közül az utolsók éppen a járvánnyal járó bezártság idején készültek. Ezeken sokkal több üzlet, étterem és egyéb helyiség tűnt használaton kívülinek, mint ami a valóság, és pozitív tapasztalat volt az is, hogy – a valós problémát jelentő elöregedés mellett – milyen élénk közösségi életet élnek, ami minden generációra és a helyi kulturális intézmények használatára is kiterjed.
A pályázat kiírása szerint a tervek megvalósítására 3,8 millió eurót költhetnek majd.
Az illusztráció forrása: DANU Mérnök, Tervező és Tanácsadó Iroda. A látványterveket Rátgéber László készítette.