Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli. Az ítélet ellen nincs helye fellebezésnek.
Mi történt? Az Európai Bizottság, keresetében napi 16 393,16 eurós bírságot kért, ami hatmillió forintnak felel meg. Ehelyett ennek nagyságrendileg többszörösét, napi egymillió eurót, azaz közel napi négyszáz millió forintot kell fizetni mostantól. Ráadásul egy 200 millió eurós átalányösszeget is kiszabtak, az eredeti kereset úgy fogalmazott, hogy ennek az összegnek legalább 1 044 000 eurónak kell lennie, írta a hvg.hu.
Kontextus. Az Európai Bíróság 2020-ban állapította meg, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott. Az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország már ezen ítélet kihirdetése előtt bezárt), jött az újabb kereset, amely már pénzügyi szankciókkal is jár.
Miért fontos ez? A bíróság, ítéletében megállapította, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat.
Mi következik ebből? Bár májusban többletet ért el a költségvetés, és jó rég volt ilyen, alapvetően nincs túl fényes helyzetben a büdzsé, amelyet várhatóan még jobban megterhel a gigabírság. Az első öthavi költségvetési egyenleg mínusz 2548,5 milliárd forintot mutat, ez a módosított, 4000 milliárd forintos hiánycél kb. 64 százaléka (az eredeti hiánycélhoz képest pedig 101,4 százalékon áll). A módosított hiánycél elérése miatt 675 milliárd forint állami beruházást ütemeztek át.
Mit mond Orbán? Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán azt írta: „a döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” Gulyás Gergely is reagált a mai Kormányinfón, ő azt mondta: a testület gyáva volt, hogy a választási kampányban hozzon ítéletet, de azt hetek óta tudni lehetett, hogy elmarasztaló ítélet lesz. A miniszter hozzátette, ez az ítélet felháborító, egy normális bíróságon soha nem születhetett volna meg.
