Véget ért a dezinfláció, a várakozások alatt, de nőni kezdett az infláció, legfőképp a szolgáltatások drágulása miatt.
Mi történt? Hétfő délelőtt, a választások másnapján közzétette első becslését a májusi inflációról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 4 százalék lett, az áprilishoz viszonyított egyhavi átlagos változás mínusz 0,1 százalék lett.
Miért fontos ez? A piaci konszenzus 4 százalék fölé várta az adatot az áprilisi 3,7 százalék után, de végül májusra 4 százalékra jött ki a fogyasztói árak átlagos drágulása az előző év azonos hónapjához képest.
Ez gyorsulás jelent az előző havi mutatóhoz képest, de látni kell, hogy ez elsősorban a bázishatásnak köszönhető,
írja elemzésében a K&H Értékpapír.
Kontextus. Azért a KSH-adatokban is jócskán lehet érezni a szolgáltatások inflációkövető áremeléseit.
- Több fő kategória, az élelmiszerek (+1 százalék), a szolgáltatások (+9 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (+3,5 százalék) ára is nőtt egy év alatt. Ami csökkenni tudott, az a háztartási energia (-2,4 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek kategóriája (-1,7 százalék).
- Ami különösen drágult a KSH szerint, az például a cukor (+29,6 százalék), a hírközlési szolgáltatások (+14,1 százalék), a lakbér (+12,8 százalék) vagy a járműüzemanyagok ára (+9,2 százalék). Utóbbi áprilishoz képest viszont olcsóbb lett, egy hónap alatt 4,4 százalékkal mérséklődtek az árak.
Hogyan tovább? Immáron két egymást követő hónapja emelkedik az inflációs mutató, vagyis vége a dezinflációs időszaknak. Az OTP elemzése is arra számít, hogy
az infláció a következő hónapokban is e körül a szint körül alakulhat majd, és szerintük ne számítsunk további dezinflációra.
