Egy olyan brókercégnek adta az Év befektetési szolgáltatója díjat a Budapesti Értéktőzsde zsűrije, amely lassan egy éve bejelentette, hogy megszűnik önálló lenni. De a beolvadásból még nem sok látszik – ezért is kerestük meg az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatóját. A Cselovszki Róberttel készült egyoldalas interjú a magazin februári számában jelent meg, ebben arról is beszél, hogy mit vár idén a piacokon és mit gondol a kriptopénzekről. De itt most más fontos mondások és az interjú nyomtatott verziójából kimaradt részek.
Tavaly áprilisban jelentette be a bank, hogy beolvasztja a Befektetési Zrt-t, de még nem történt meg a váltás. Mi áll a háttérben?
Nem egyszerű beolvadásról van szó, van ennek a történetnek egy másik lába is. Elindult egy integráció, mert döntés született egy pénzpiaci, tőkepiaci és vagyonkezelési üzletág felállításáról.
Ez kinek az ötlete volt?
A beolvasztásról a bank vezetése döntött, de megkérdeztek minket, hogy mit javasolunk, hogyan csináljuk, hogy jobb legyen. Harmati Lászlóval, a bank lakossági vezérigazgató-helyettesével raktuk össze a javaslatunkat, amit el is fogadtak. A bank ezzel is elismerte, hogy itt olyan szinergikus együttműködés volt eddig is, amit kár lett volna csak úgy feláldozni, inkább lépjünk tovább.
Ebbe az új üzletágba került át a privátbanki részleg is?
Az új divízió lényegében a Befektetési Zrt.-t, a letétkezelési üzletágat, a treasuryt és a privátbankot egyesíti. Ennek leszek, illetve vagyok a vezetője. Az új divízió létrejött szeptemberben, most egyszerre vagyok ennek és a Befektetési Zrt.-nek a vezetője. A jogi egyesülésre 2019-ben kerülhet sor, a tényleges beolvadás pedig 2020 első felében várható.
De miért tart ilyen sokáig a folyamat?
Megfelelő időt szeretnénk biztosítani ahhoz, hogy az integráció a két terület értékeit egyesítse. Ez azért jó, mert az egyes rendszerek átállását és egyesítését – az informatikától, a szerződéseken keresztül a backoffice munkákig – szépen elő lehet készíteni. És valóban úgy gondolom, hogy ezzel az átalakítással egy olyan piaci szereplőt hozunk létre, ami nincsen másnak. Vagy azért, mert nincs minden olyan üzletáguk, ami nálunk megvan, vagy mert nincsenek ennyire integrálva.
Ezek szerint költözniük se kell, és az ügyfelek se nagyon vesznek észre semmit?
A kollégák ebből annyit fognak érezni, hogy új munkaszerződésük lesz, és az ügyfeleknek is csak egy plusz aláírás lesz, miután hivatalosan ügyfélállomány-átruházás történik, átkerülnek a bankhoz.
Van összefüggés a lassú átmenet és a Mifid 2 bevezetése között? A piacon vannak, akik ma is alig tudnak indulat nélkül beszélni az új uniós szabályozás bevezetésének problémáiról, hetek óta éjszakáznak a háttérterületeken dolgozók.
Senkinek nem ment flottul a bevezetés, most a kontrolling és it osztályok mindenhol az adatok helyességén dolgoznak nagy erőkkel. De azt kiemelném, hogy az MNB, mint felügyelet a teljes folyamat alatt nagyon segítőkész volt. Nem azt közölték, hogy a jog teljes szigorával sújtanak le azokra, akik nem lesznek kész, hanem azt mondták, ez alapvetően egy jó új dolog, nézzük meg, hogy működik. Még a bevezetés első fázisában van a szektor, a jelentési kötelezettség teljesítésénél, és mindenki szolgáltatja is az adatot. A következő lépésben az adatok minőségén és feldolgozhatóságuk javításán kell majd dolgozni. És persze fontos az ügyfelek reakciója is. Volt, aki a hatalmas papírkupacot meglátva azt mondta, ő ezt nem írja alá. Feladat lesz tehát megismertetni az ügyfelekkel a változást, hogy ne egy újabb fájdalmas pont legyen nekik a Mifid 2. Meg persze súlyos tízmilliókba is került a felkészülés minden befektetési szolgáltatónak, ami nem visszaterhelhető az ügyfelekre, és ezt ki kell gazdálkodnunk.
Mikorra szabadulhatnak fel a Mifidre fordított erőforrások és térhetnek vissza a megszokott munkához?
Első negyedévben jó lenne, amint az adatszolgáltatási problémákon túllendülünk. De nekünk még e mellett sok melónk van az integrációval, azt is be kell fejezni 2020 első félévéig.
Korábban sok termékinnovációval jöttek ki, most a plusz feladatok miatt nincs ilyenekre erőforrás?
Kétségtelen kevesebb energia van erre, de azért vannak újdonságok. Ami termékben most innováció, hogy egyfajta tanácsadó okoseszközt adunk az ügyintézők kezébe. Ez egy szexi és a kor szellemének megfelelő infrastruktúra, tranzakciós modul is van benne, azonnal végre is tudja hajtani ott az ügyfél előtt például a megbeszélt portfóliómódosítást. Most még azon dolgozunk, hogy a devizaváltás is benne legyen.
A fiókokba is jut ebből?
Egyelőre a prémium kategóriától felfelé találkozhatnak majd ilyen kiszolgálással az ügyfelek, vagyis 20-30 millió forintos vagyontól felfelé. Persze ha beválik, fejlesztjük tovább.
Cselovszki Róberttel a februári Forbesban is beszélgettünk. A magazin friss lapszámát keresd az újságárusoknál!
