A bíróság kötelezte a GVH-t annak vizsgálatára, hogy az állami MVM megtéveszti-e fogyasztóit a kétszáz forint körüli piaci árak ellenére változatlanul 1020 forintos tarifával.
Mi történik? A Fővárosi Törvényszék helyt adott Tóth Bertalan kereseti kérelmének és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el abban a perben, amelyet a parlamenti frakcióvezető kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésével szemben. A szocialista Tóth Bertalan az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban vélelmezett versenyjogsértést, a GVH a beszerzett adatok alapján azonban megállapította, hogy nem álltak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei az ügyben. A bíróság ezt nem fogadta el, és részletes vizsgálatot rendelt el az ügyben.
De mivel tévesztheti meg a fogyasztókat az MVM? A gázszámlák narancssárgával kiemelt „rezsibokszaiban” az MVM máig köbméterenként 1020 forintos, úgymond „világpiaci” árból vezeti le a háztartások száz forintos rezsicsökkentett, illetve, az átlagfogyasztás feletti, 767 forintos, „lakossági piaci” áron elért, így nyilván tetemes „megtakarítását”. A valóság ezzel szemben, hogy a nálunk irányadó, holland gáztőzsde csak 2022. augusztusi csúcsán állt ezen a szinten. Tóth Bertalan azért kérte a vizsgálatot, mert szerinte a rezsibokszban viszonyításként használt ár valótlan, ami torzítja a fogyasztó döntési szabadságát, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
Egyébként mennyit hoz a rezsicsökkentés ma? Éppen a napokban írtunk arról, hogy mára a piaci gázár alig nagyobb, mint az úgynevezett rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár, és töredéke a 767 forintos „lakossági piaci árnak”, amit a támogatott keret fölött fogyasztók fizetnek. Míg ugyanis a világpiaci ár nem haladja meg a 120 forintot, addig a KSH adatai szerint idén márciusban 161 forint volt az átlagos magyarországi köbméterenkénti gázár (januárra 150, februárra 152 forinttal számoltak).