Állami támogatás, jelentős lakossági gyűjtés és hozzájárulás nélkül szinte feneketlen kútnak tűnik a mozgalmi lét, azaz a politikai akciók és jelenlét, ami egy pártalapításhoz elengedhetetlen. Hacsak nincs valakinek valamiféle szponzora, jelentősebb erőforrásokkal – ingatlanokkal, autókkal és más hozzájárulással – rendelkező támogatói, netán jelentős magánvagyona. Összeszedtük, mennyiből lehet ma tömegeket megmozgatni.
Június 9-én Magyarországon két választás is lesz: az európai parlamenti képviselőket, valamint az önkormányzati képviselőket és polgármestereket is ezen a napon választjuk meg az elkövetkező öt évre. (Pontosabban az önkormányzati képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre – 2024 őszétől 2029 tavaszáig – választjuk meg, de ez részletkérdés. E két választás jelentősége hagyományosan jóval kisebb, mint a négyévente – legutóbb 2022-ben – megrendezett országgyűlési voksolásé, de az utóbbi hónapok eseményei jelentős átrendeződést és mozgolódást hoztak a magyar párttérképen.
A belpolitikai folyamatoknak általában hiteles fokmérője az önkormányzati választás, az ellenzéki szereplők számára ugyanis a helyhatóságok, polgármesteri és egyéb önkormányzati funkciók jelenthetik a legjobb ugródeszkát az országos politikai területfoglaláshoz. Eközben az Európai Parlamentbe (EP) delegálható 21 magyar képviselő kiválasztásának jelentősége idén éppúgy nőhet a geopolitikai helyzet nyomán, mint a Magyarországot érintő uniós eljárások, és elsősorban a hazánknak fontos uniós források miatt.
A felélénkült politikai közhangulatot már a közvélemény-kutatások eredményei szerint is fokozza olyan új szereplők megjelenése, akikről 2-3 hónappal ezelőtt még csak nem is hallott a nyilvánosság. Magyar Péter megjelenése, illetve a NER-ből kiugrott egykori állami cégvezető Talpra Magyarok nevű mozgalma, valamint pártja, a Tisza Párt megjelenése a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az első váratlannak tekinthető fordulattal kecsegtet. Sőt, most mintha az a kép rajzolódna ki: a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt komoly fenyegetést jelent.
Június 9-ig persze nehéz felmérni az új politikai aktorban rejlő potenciált, Magyar Péter azonban már eddig is látványos eredményeket, több jelentős demonstrációt, a média és a propaganda egyöntetű figyelmét, valamint a közvélemény-kutatásokba való berobbanást is elkönyvelheti. Ezzel párhuzamosan indultak be más politikai szereplők; a kormányoldal anyagi – vélhetően közpénz – erőforrásokat nem kímélve kampányol, és látható az is, hogy ennek a kampánynak a célpontja és témája éppen az: honnan, miből és milyen támogatással került elő Magyar Péter, és vált negyven nap alatt belpolitikai tényezővé.
Épül az aláírásgyűjtő pult a Széll Kálmán téren. Ennek is ára van – Fotó: Magyar Péter / Facebook
Rekordszámú induló
A felélénkült közélet jelének is tekinthetnénk, hogy összesen 35 jelölő szervezetet vett nyilvántartásba az EP-választásra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) – soha korábban nem jelentkezett még ennyi szervezet az uniós voksolásra Magyarországon. A 24.hu idevágó cikke szerint a mindenki által ismert szereplők mellett ugyanakkor tucatnyi olyan törpepártot is találunk az indulók között, amelyek nemigen reménykedhetnek abban, hogy mandátum közelébe juthatnak. Mint a cikk emlékeztetett: a választási törvény módosításáig a hazai parlamenti választások visszatérő tünete volt, hogy a könnyen megugorható belépési feltételek miatt gyakorlatilag bárki indulhatott, aki bejegyeztetett egy pártot – az így képbe kerülő kamupártok jól dokumentálható módon nem a politikacsinálásért, hanem a zsíros kampánytámogatásért vállalkoztak a megmérettetésre, közülük néhányan a maffia módszerektől sem riadtak vissza.
Az EP-választás előtt azonban nincs állami támogatás, így a motivációkat is máshol kell keresni.
„A motiváció jellemzően politikai lehet. Hatása az eredményre csak azoknak lesz, akik felkerülnek a szavazólapra, de ebből is tíz felett várható most. Várhatóan nagyobb lesz a képviselethez nem jutó szavazatok aránya, mint bármelyik korábbi választáson” – mondta a portálnak Tóka Gábor választási szakértő. A Vox Populi választási kalauz szerkesztője szerint Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése önmagában is annyira megkavarta az erőviszonyokat, hogy a korábbiaknál sokkal kevésbé egyértelmű, kitől vehet el szavazatokat egy-egy törpe- vagy kamupárt.
Miközben azonban a NER és médiája azt firtatja, vajon honnan van erőforrása Magyar Péternek, és a propaganda válogatott vádakkal igyekszik a saját malmára hajtani a vizet, a jelölők és jelöltek szaporodása önmagában is érdekessé teheti a kérdést: vajon mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki politikai tényezővé váljon?
Az április 6-i rendezvény – Forrás: Magyar Péter / Facebook
Százmillió tüntetésekre – miből?
„Ezernyi tétellel számolhatunk egy párt, de akár egy tömegmozgalom megalapítása során, és összességében milliós költsége van a legkisebb lépcsőfokoknak is. Ilyen már önmagában a lelkes barátok, támogatók, majd pedig az aktivisták és alkalmazoöttak összefogásához szükséges infrastruktúra, ami alatt ma már nem is elsősorban helyiségbérlést, hanem például kommunikációs eszközöket, telefonszámlákat, közlekedési és más, kapcsolattartási, adott esetben adatgyűjtési eszközöket, weboldalfejlesztést is érthetünk” – mondta a Forbes.hu-nak Dull Szabolcs. Az önálló hírlevelében a magyar belpolitikai helyzetet szinte naponta elemző jogász-újságíró szerint a mostani folyamatok alapján is világos, hogy a pártalapításhoz, mozgósításhoz hosszútávon elengedhetetlen valamilyen állandó bevételi forrás.
De még a Magyar Péter-jelenség is rávilágít arra, hogy a közpénzekhez való hozzáférésig – azaz a kampány-, illetve állami párttámogatásokig, vagy közjogi posztokig – is költséges út vezet, hiszen ha valakinek a média figyelmét élvezve nincs is szüksége a Facebook-on elégetett milliókra vagy saját médiumokra, a rendezvényszervezés, országjárás és maga a hálózatosodás is brutális összeget emészt fel.
Dull szerint például csak Magyar Péter eddigi tömegrendezvényei – ha nem is egyenként, de összesen – már biztosan százmillió forintos kiadás körül járhatnak, amihez a kezdeti jóakarók hozzájárulásán túl is szükség lehetett anyagi ráfordításra.
Ezt a szakértő azzal magyarázza, hogy a kiugrott NER-es, újdonsült politikus a Talpra Magyarok mozgalma elindulását mindössze április 6-án jelentette be, és azóta gyűjt forrásokat és támogatókat szervezett formában, holott már addig is volt két, jelentős demonstrációja. A Tisza Párttal pedig máris az országot járja, amelynek szintén jelentős költségei vannak, nemhogy egy kampánynak – fogalmazott Dull Szabolcs. Azt ugyanakkor, hogy ennek az összegnek mi a forrása, azaz hogy a propagandában feltételezett – külföldi – szponzorról vagy hazai támogatóról, netán a saját magánvagyon felhasználásáról van-e szó, valószínűleg sosem fogjuk megtudni – tette hozzá.
Akkor mennyi is az annyi?
Pontos és nyilvános elszámolások nélkül nehéz lenne kijelenteni, hogy akár csak nagyságrendileg mekkora ráfordítást igényel Magyar Péter mozgalmának és pártjának beindulása. Annyit tudunk csak biztosan, hogy amikor március 15-én Magyar Péter tartott egy sok embert megmozgató rendezvényt, az ünnepi akció kiadásait egyes becslések százmillió környékére becsülték, Varga Judit exférje azonban jóval kisebb összeget, 20-30 millió forintot jelölt meg. Magyar akkor azt mondta, részben a saját pénzéből, részben önkéntes felajánlásokból valósult meg a rendezvény, de hozzátette azt is: „kisemberek adták össze” a költségeket.
A Partizánban azt is nyilatkozta, hogy az édesanyja, az öccse és a barátnője segítették leginkább a rendezvény megszervezését, emellett pedig saját magánvagyonából finanszírozta és vállalkozók is támogatták, akiknek a nevét eddig nem árulta el.
Ezt követően azonban Magyar még több demonstrációt tartott, és most is készül egy újabbra. Ráadásul április 6-án egy elemeiben a március 15-inél jóval nagyobb, Kossuth téri demonstrációt is tartott, jelentős technikai és színpadi felkészültséggel. Ezen a tüntetésen a Lakmusz tényellenőrző portál szerint több mint százezren, a Tisza Párt alelnöke szerint 3-400 ezren is részt vehettek. Magyar egyébként a propaganda vádjaira reagálva korábban azt is megígérte, közzéteszi korábbi, még miniszteri házastársként tett, nem nyilvános vagyonnyilatkozatait, hogy tisztázza, milyen források állnak rendelkezésére.
A kormánypropagandát figyelmen kívül hagyva is világos, egy-egy ilyen megmozdulás, valamint a több hete tartó, minden- és egész napos országjárás, a választáson való induláshoz elengedhetetlen, sok helyszínes aláírásgyűjtés jelentős erőforrásokat igényel. Egy, az április 6-i tömegrendezvény pedig olyan komoly technikai stábot és eszközöket feltételez a lebonyolítás, amelyek magánemberként nem megfizethetők. Hasonló rendezvények szervezésében jártas forrásaink szerint a március 15-i tüntetés esetében reális a 20-30 millió forintos költség, a Kossuth téri demonstráció ára akár ennek többszöröse is lehetett.
A legnagyobb tételt a színpad, a hangosítás és a kivetítők, LED-falak elhelyezése jelenti, de a kerítések, kordonok, a mobil illemhelyek és más alapvető rendezvényeszközök, illetve a biztosítás és a szervezés egyéb alapfeltételei is – egyenként – tízmilliós kiadásokat feltételeznek.
Feneketlen zseb kell egy párthoz
Nemcsak Magyar Péter, hanem más politikai szereplők, aktivisták, vagy épp mozgalmárok is brutális kiadásokkal néznek szembe, ha közéleti szerepvállalásra és pozíciófoglalásra adják a fejüket. A rendezvényeken túl magának a megjelenésnek, és egy kampánynak is komoly költségei vannak, amelyek közül csak néhány tételt szedtünk össze, a mai árakról több forrástól is tájékozódva. Ilyen például az aláírásgyűjtés, amihez egyetlen pult nagyjából 50 ezer forintba kerül, de akkor még nincs rajta matrica, egy felmatricázás mintegy további 10 ezer forint.
Önmagában ez persze nem tűnhet soknak, ám országosan több tucat vagy akár több száz ilyenre is szüksége lehet azoknak, akik össze akarják például szedni az EP-választáson való induláshoz – listaállításhoz – szükséges 20 ezer támogató szignót.
Orbán Viktor miniszterelnök a fővárosi Batthyány téren kampányol 2024. április 24-én. A kormányfõ Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz-KDNP fõpolgármester-jelöltjének segített a támogatói aláírások gyûjtésében. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Egy országjárás során sem csak az utazási, így például a benzinköltséggel érdemes számolni. Politikai rendezvényekhez, nyilvános gyűlésekhez sok esetben helyiségbérlésre, más esetben közterületi helyszínbiztosításra van szükség, erről ugyanakkor forrásaink azt mondják, a legváltozatosabb megoldások – akár támogatói felajánlások és jótékony aktivizmus – is befolyásolhatják a kiadások mértékét. Ahhoz azonban, hogy egy párt vagy mozgalom működjön, a felajánlásokon túl biztosan szükség van például a megjelenésre: weboldalra, logora, és az ezzel kapcsolatos merchandise is pénzbe kerül.
A manapság szinte valamennyi politikai formáció által viselt és szórt kitűzők például százezres tételt (125-150 ezer forint/ezer darab), a matricák milliós kiadást jelenthetnek, a repitollak esetében 10 ezer darab 7-800 ezer forintba kerülnek.
Jelentős tétel a szórólapozás és közismerten a plakátozás is. Volt olyan forrásunk, aki szerint egy párt megjelenésének alapja még mindig a közterületi jelenlét, a szórólapok olcsón beszerezhetőek, de jelentős erőforrást és hálózatot igényel a terítésük, miközben a plakátozást néhány tucat támogató aktivistával megoldható. Csakhogy a kampány idején alkalmazható vadplakátok előállítási költségei brutálisak, több ezer ilyen plakát esetén tízmilliós költséggel érdemes számolni.
