A főváros óriási szakadékot teremt. Mi ennek az oka? És mennyit ér valójában a nyugdíjunk? Megszólalt a KSH.
Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei nyugdíjjelentése szerint kb. 2,42 millióan kaptak itthon nyugdíjat 2024 januárjában, a nyugdíjasok fele pedig kevesebbet kap havi 205 ezer forintnál – írta meg a Bankmonitor.
Forrás: KSH-adatok. Ábra: Bankmonitor.
- A legfrissebb megoszlásból látni, hogy a legtöbben 160–180 ezer forint közötti nyugdíjat kapnak, az átlagnyugdíj pedig 231 ezer forint.
- A nyugdíjasok 22,2 százaléka kevesebbet kap havi 120 ezer forintnál, a 300 ezer forint feletti járandóságúak aránya 18,9 százalék, és csak az ellátottak kevesebb mint egy százaléka kap 600 ezer forint feletti összeget.
- Ami a területi szakadékokat illeti, átlagnyugdíjban közel 276 ezer forinttal Budapest vezet, azon belül a 12. kerületben 316 ezer forint az átlag.
- A lista végén a mórahalmi, kiskőrösi, csengeri és kisteleki járások 174–176 ezer körüli átlagnyugdíjakkal. Az egyenlőtlenség oka az átlagkeresetben és a szolgálati időben meglévő különbség, erre a két tényezőre határozzák meg az induló nyugdíjakat.
Mire elég? A KSH szerint 2023-ban sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, a 18,3 százalékos átlagos nyugdíjas infláció mellett összesen 18,6 százalék nyugdíjemelés érkezett (két részben). A Bankmonitor megjegyzi:
az egyénileg érzékelt „szubjektív” inflációban nagy eltérések lehetnek.
Ez azért van, mert az alacsonyabb jövedelműek a fogyasztásuk nagyobb részét a legnagyobb dráguláson keresztülment kategóriákra, élelmiszerre, háztartási energiára fordítják, akinek pedig magas a nyugdíja, kisebb részt költ ilyen tételekre, így az általa érzékelt megélhetési költség-növekedés is enyhébb lehet.
