Hihetetlennek tűnik visszanézni ma egy nagyon rövid kisfilmet a Google alapításának körülményeiről. William Gates épület a Stanford Egyetemen, 100 ezer dollárt adó tényleg angyal befektető, ünneplés a Burger Kingben. Pláne, ha ezt röviden kontextusba helyezzük azzal, hogy mára hová jutott el az akkori eredetileg kutatási projektnek induló Google.
Nemrég láttam az alábbi rövid kisfilmet egy digitális archívumból, ami az 1998-as Google alapítás idején készült:
Nagyjából egy generációnyi, 25-26 év telt el azóta, de kvázi egy egész világrend választ már el minket attól a korszaktól. A Google internetes keresőmotort a kaliforniai Stanford Egyetemen kezdte el 1996 januárjában egy kutatási projekt keretében felépíteni Sergey Brin és Larry Page, akik akkoriban PhD hallgatók voltak itt.
A kisfilm külön érdekessége a William Gates (!) épület az egyetemen, ahol a két Google alapító szobája volt. A másik, ma már elképzelhetetlen üzleti lépés pedig az akkor még szebb életű technológiai vállalat, a Sun MicroSystems társalapítójától (Andy Bechtolsheim) érkezett, aki egy csekket állított ki 100 ezer dollárról, amelynek a segítségével el tudta kezdeni működését napjaink technológiai behemótja.
Andy Bechtolsheim ezzel a lépésével még valami egészen más hozzáállást képviselt az ifjú titánok irányában, mint ami valószínűleg ma történne. Úgy adta a 100 ezer dollárt (a kisfilm tanulsága szerint 10 millió dollárra értékelve az akkori Google-t), hogy a két fiatalnak ne kelljen aggódnia az értékeltségen és a pénzen. Egy igazi háttérből támogató angyalbefektető volt.
Vajon mennyire tudnánk ezt napjaink technológiai csúcsvezetőiről elképzelni? Azt, hogy ne akarnák szőröstül-bőröstül megvásárolni a maguk és saját vállalataik számára az egész potenciált, ami egy ilyen kezdő vállalkozásban rejlik?
A kisfilmből szinte sugárzik az öröm, amit Larry Page és Sergey Brin érzett afölött, hogy kaptak 100 ezer dollárt. Úgy tűnnek nekem, mintha a lottófőnyereményt ütötték volna meg. El is mentek megünnepelni ezt az eseményt a Burger Kingbe…
Ez volt akkor, 1998-ban. Eltelt 25 év és 2023-ban az immár Alphabetnek nevezett Google anyavállalat 307 milliárd dollárnyi árbevételt produkált a teljes évben. Ami másodpercenként 9747 dollárnyi bevételt jelent.
Az ezredforduló előtti kezdeti 100 ezer dolláros befektetést így ma az árbevétel oldalon 10 másodperc és 26 századmásodperc alatt képes produkálni napjaink Alphabet/Google gépezete.
Andy Bechtolsheim sem járt rosszul az akkori gáláns viselkedésével, aktuálisan 16 milliárd dollárra becsüli magánvagyonát a Forbes. De mindez „aprópénz” ahhoz képest, ahová támogatottjai azóta eljutottak. A világ tíz leggazdagabb emberének a listája az 2024. április 10-i Forbes valós idejű rangsor alapján így néz ki (milliárd dollárban, forrás: Forbes.com):
Sergey Brin és Larry Page egy generációnyi idő alatt a Stanford Egyetem William Gates épületének az egyik szobájából eljutott maga Bill Gates közvetlen környezetébe a globális vagyon toplistán.
Ennyi a történet.
