A világ legnagyobb befektetési alapja etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert az egyik befektetése irtja az Amazonas-medence erdejeit. Nem lenne példa nélküli, ha emiatt kiszállnának. Csakhogy a sztoriban most is van egy „de”.
A világ legnagyobb szuverén befektetési alapja, a norvég állami vagyonalap (Norwegian Sovereign Wealth Fund) etikai tanácsa vizsgálja, hogy környezetvédelmi okok miatt kiszálljon az alap a világ második legnagyobb bányaipari vállalatából, a Rio Tintóból. Több milliárd dolláros részesedés sorsa a tét.
A Wall Street Journalhoz eljutott levél szerint az etikai testület az elmúlt hónapokban közölte a Rio Tintóval, hogy „kiértékeli a bányavállalatot a brazíliai Amazonas térségében végzett tevékenységeiből eredő környezeti károk miatt”. Az összesen 1,6 billió dollárt kezelő alapból való kizárásra készült is egy ajánlás, a grémium nevében eljáró tanácsadó ezt januárban küldte meg a bányavállalatnak azzal a céllal, hogy kommentálják azt. A felek azóta is tárgyalnak, a végső döntés egyelőre nem született meg.
Az etikai tanács független szervezetként működik az alap mellett. A feladata az, hogy folyamatosan ellenőrizze, az alapot kezelő befektetési cég a befektetési és etikai irányelvek szerint jár-e el. Az alapot a Norges Bank Investment Management kezeli és 2015 óta minden, a környezetvédelemmel kapcsolatos ajánlást betartott, amit a tanácstól kapott.
Az alap 1,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a világ tőzsdén jegyzett vállalataiban. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúllyal igyekszik megfelelni az ESG-szempontoknak, ezért volt, hogy kiszállt cégekből. Legutóbb épp márciusban közölték, hogy
három bányaipari cégből is kiszállnak, mivel azok tevékenysége elpusztíthatja a súlyosan veszélyeztetett orangutánok természetes élőhelyét.
Mivel a Norges hatalmas vagyont kezel, egyáltalán nem mindegy, hogyan dönt majd ebben az ügyben, a lépéseit más nagy alapok és állami szereplők is követik.
A kiszálló nagy csapás lenne a piaci értéke alapján a világ második legnagyobb bányászati cégének számító Rio Tintónak. Tavaly december 31-ei állapot szerint a norvég szuverén alap volt a társaság egyik legnagyobb részvényese, 2,24 százalékos részesedéssel, ami 2,7 milliárd dollárt ér.
Az etikai tanács az erdőirtások miatt aggódik, az ügy célkeresztjében valójában a Rio Tinto egyik érdekeltsége áll. Az észak-brazíliai Mineração Rio do Norte (MRN) az ország legnagyobb bauxitkitermelője, évi 12 millió tonna alumíniumot állítanak elő. Ennek 22 százaléka a Rio Tintóé, de 33 százaléka a South32 ausztrál bányavállalatnak is van a cégben, amiben a Norges szintén érdekelt az alapján keresztül, velük szintén tárgyal az etikai bizottság. Az MRN harmadik nagy tulajdonosa az a Glencore, amiből a norvégok a széntermeléssel kapcsolatos aggodalmak miatt már 2020-ban kiszálltak.
Kjell Kristian Dørum, az etikai tanács főtanácsadója megerősítette, hogy a Rio Tinto és a South32 értékelése folyamatban van, de ezen kívül úgy tűnik hírzárlat van, senki sem akart nyilatkozni. Az MRN csak arról adott ki nyilatkozatot, hogy mindenben igyekeznek megfelelni a szigorú brazil környezetvédelmi szabályozásnak.
Nem ez az első eset, hogy a Rio Tinto az etikai tanács célkeresztjébe került.
A Norges 2008-ban egyszer már eladta részesedését a vállalatban, arra hivatkozva, hogy a Rio Tinto érdekeltségébe tartozó, indonéziai Grasberg-bánya környezeti károkat okozott. A Rio Tintót 2019-ben engedték vissza az alapba, miután a vállalat 3,5 milliárd dollárért eladta a Grasberg-részesedését.
Norvégia más módon is jelen van az Amazonas medencéjében. Az MRN egyik fontos partnere, akinek most is szállít bauxitot, az a Norsk Hydro, a norvég alumínium- és megújuló energiával foglalkozó vállalat, ami korábban részben az MRN tulajdonosa is volt. A cég legnagyobb részvényese közel 34 százalékkal éppenséggel a norvég állam.
