Hogyan áll Magyarország versenyképessége? És miért fontos ez nekünk? 2023-as visszatekintés, 2024-es előretekintés. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
MNB: két helyet csúsztunk vissza
„Magyarország a 2010-es évtizedben egyensúlyi felzárkózási pályára állt, ám a 2020-as évtized válsághullámai és a lelassult versenyképességi reformok egyensúlyvesztést eredményeztek” – kezdte a Magyar Nemzeti Bank 2023-as Versenyképességi Indexének prezentációját Kuti Zsolt főközgazdász, ügyvezető igazgató.
Az MNB számításai alapján Magyarország versenyképessége a 19. az Európai Unióban, ami két helyes visszaesés a 2022-es indexhez képest.
A 14 vizsgált területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye,
köztük a XXI. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció.
Az MNB eredményei összhangban vannak az IBD 2023-as jelentésével: világszinten Magyarország 5 helyet visszacsúszva jelenleg a 47-edik a rangsorban.
A versenyképesség romlása mögött nem téved az, aki inflációs okokat lát. A 2024-es év ebből a szempontból érdekes lesz, hiszen mint fogyasztók nem biztos, hogy komoly inflációt fogunk tapasztani, a szolgáltatások és az ipari termékek ára jelentősen megnőhet – ahogyan ezt megírtuk nemrég a Forbes.hu-n is.
Az MNB szerint két felzárkózási modell közül választhat az ország:
- Kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell
- Kínálati oldalt a stabilitás és a versenyképesség erősítésével ösztönző növekedési modell
Az előbbi modell az infláció továbbpörgetésével operál, míg utóbbi egy hosszabbtávú növekedést céloz. Aki figyelte az elmúlt hetek gazdaságpolitikai csatározásait, az úgy is fordíthatja a két modellt, hogy a Nagy Márton-féle út és a Matolcsy-féle elképzelés. Az MNB álláspontja a betűk színéből sejthető: a keresletélénkítést pirossal, a kínálati stabilitást zölddel jelezte a szerző.
Miért fontos?
A versenyképesség hiányosságai strukturális problémákat jeleznek, amik hosszabb távon a gazdaság teljesítményének romlását vonják magukkal.
- A romló versenyképességből
- alacsony hatékonyság, termelékenység, abból
- magasabb költségek, nagyobb költségérzékenység, abból
- magasabb termelői és fogyasztói árak következnek.
Az élelmiszerinfláció mögött a nemzeti bank a magyar élelmiszeripar munkatermelékenységének hiányosságait is feltételezi.
Ebben a szegmensben Magyarország az EU-s lista utolsó előtti pozícióját veszi fel, csupán Bulgária marad le utánunk.
Munkaerő
Az MNB számításai szerint a magyar gazdaság három szegmensben teljesít jobban, mint régiós versenytársai, ezek
- a magas foglalkoztatottság,
- a mérsékelt egyenlőtlenségek,
- illetve a lakossági megtakarítás és belső finanszírozás magas szintje.
Ennek ellenére a magyar munkaerőpiac is komoly problémákkal küzd, amik a felzárkózás gátjaiként is azonosíthatók, ilyen például
- a Home Office (távmunka) alacsony elfogadottsága,
- a magyar emberek egészségi állapota,
- a magyar diákok szövegértési és matematikai kompetenciáinak csökkenése.
Drágább forint, olcsóbb magyar munkaerő
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet által rendezett évértékelőjében elmondta, hogy bár a munkaerőpiac feszessége az elmúlt időszakban csökkent, Magyarország még mindig „olcsón” kínálja fel munkaerejét a cégek számára.
Bruttó átlagkereset terén sem teljesítenek jól a magyar bérek, amit a forint leértékelődése csak tovább fokoz, de GDP arányosan is az európai átlagnál rosszabb a magyar fizetések értéke.
A legszembetűnőbb adatot Németh azonban az OECD 2023-as riportjából hozta:
2019 és 2023 között Magyarországon volt a legnagyobb különbség a munkaerő költségének növekedése és a profit egységnyi változása között.
Ez azt jelenti, hogy a magas infláció ellenére, a cégek reálértékben is komolyan tudták növelni a profitjukat, a lakosság azonban nem.
Egy ilyen válságegyüttes kivédése alapvetően inflációkövető bérekkel lehetséges, ami viszont potenciálisan egy ár-bér spirál kialakulásához és további inflációhoz is vezethet.
Szomszédaink jellemzően az OECD átlagnál nagyobb mértékben drágultak, a magyar szint azonban példanélküli, régiós szinten is. A felzárkózásban lévő
Észtország például meg tudta tartani a béreinek értékét a vállalati profitokkal egy szinten, hiába csúszott bele a régió zsinórban kettő meghatározó jelentőségű gazdasági válságba.
Tőlünk nyugatra
A héten nem csak a magyar gazdaság állapotába kaptunk mélyebb betekintést, de a nemzetközi vizeken is voltak fejlemények. Az amerikai munkaerőpiac a magyarnál jelentősen feszesebb, de már a közelgő választások is befolyásolják a befektetői hangulatot: A jelen állás szerint a tengerentúli költségvetési politika laza marad (magas deficittel), Trump ugyanakkor szigorúbb vámpolitikát hozhat be újra.
A Concorde 2024-es várakozásairól is írtunk a Forbes.hu-ra, azt érdemes átböngészni: megtudhatod például, hogy érdemes-e eladnod az Nvidia részvényeidet vagy hogy nagy baj lesz-e a 400 forintos euróból.
Fotó: Karosszériaelemek készülnek a présüzemben a 4 milliomodik Esztergomban gyártott autó alkalmából tartott sajtóbejáráson az esztergomi Suzuki-gyárban 2024. február 8-án. MTI/Szigetváry Zsolt
