Hajlandó lenne jelentősen csökkenteni az előfizetéses Facebook és Instagram havidíját a Meta az Európai Unióban. Csakhogy lehetséges, hogy pénzt kérni is jogsértő a hirdetésmentes szolgáltatásért.
Mi történik? Jelenleg tíz euró, azaz körülbelül 4 ezer forint a Meta reklámmentes szolgáltatásának havidíja Európában. Azonban a Reuters arról ír, a Meta felajánlotta, lecsökkenti az árát 6 euróra, vagyis nagyjából 2400 forintra. Csakhogy az EU-nak ez aligha lesz elég.
A GDPR előírja, hogy a döntés lehetőségét „ingyenesen” kell biztosítani. Nem a pénzösszegről van szó – hanem a „fizetsz vagy elfogadod” megközelítés egészéről. A „fizetsz vagy elfogadod” (az adatgyűjtést és célzott reklámokat)’ célja az, hogy a felhasználókat rávegye, hogy az „hozzájárulásra” kattintsanak, még akkor is, ha ez nem a szabad és valódi választásuk. Nem gondoljuk, hogy az összeg puszta megváltoztatása jogszerűvé teszi ezt a megközelítést
– idézi Max Schrems, az Európai Digitális Jogok Központja alapítójának közleményét a Leet. Az ügyben továbbra is folyik az uniós vizsgálat.
Mi vezetett idáig? Néhány hónapja vezetett be havidíjas szolgáltatást a Meta a Facebookon és az Instagramon az Európai Unióban. Annak megfizetése esetén reklámmentesen élvezhető a két közösségi portál. Emellett adatokat sem gyűjtenek az előfizetőkről Mark Zuckerbergék. Akik nem fizetnek, azoknak maradnak a hagyományos, hirdetésekkel tűzdelt verziók és a monitorozás. A fizetéses, de hirdetésmentes szolgáltatás elindításának az EU-ban az elsődleges oka az volt, hogy a Meta így próbált megfelelni a GDPR-nak. Az előírja, hogy a felhasználóknak lehetőséget kell adni a célzott reklámok megjelenítésének megtagadására. Viszont a hirdetések nélkül a techcég nem valószínű, hogy fenn tudná tartani magát.
Mi várható? Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) már novemberben panaszt nyújtott be az illetékes hatósághoz a Meta ellen. A BEUC szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a techóriás az Unióban, amikor arra kötelezi a felhasználóit, hogy válasszanak: több ezer forintot fizetnek a reklámmentes szolgáltatásért, vagy engedélyezik az adatgyűjtést magukról. Az adatokat pedig célzott reklámokhoz használják fel. Jogilag a legaggályosabbnak azt látják a fogyasztóvédők, hogy nem használhatják az európaiak a portálokat, amíg nem választanak a két lehetőség közül. Úgy vélik, ez különösen annak a fényében elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatásokba maguk a felhasználók hordják a tartalmat. Ráadásul a Meta – például a YouTube-bal ellentétben –nem fizet semmit az általuk generált forgalomért.
