Ez nem Novák Katalin hete. A magyar fejleményeket az EU is megfejelte egy szigorított gyermekvédelmi irányelvvel és egy kötelezettségszegési eljárással. Minimálbér-hírek és zöld fordulat. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Véletlen időzítés?
Novák Katalin kibontakozó, igazán magyaros pedofilbotrányának kellős közepén terjesztette elő az Európai Bizottság az új, minden eddiginél szigorúbb gyermekvédelmi szabályozását, pontosabban javaslatát a gyermekek szexuális bántalmazására és szexuális kizsákmányolására vonatkozó uniós büntetőjogi szabályok korszerűsítéséről.
A csomag meglehetősen sokrétű:
- Hosszabb időszakot hagy a pedofília áldozatainak, hogy bejelentsék a bántalmazást.
- Pénzügyi kártérítésre lehetnek jogosultak az áldozatok, sérüléseik kezelésére.
- Bűncselekménynek minősül majd a pedofiloknak szóló kézikönyv birtoklása.
- Bűncselekménynek minősülnek majd a deepfake és mesterséges intelligencia által generált pedofil tartalmak.
- Az internetes vállalatoknak fel kell deríteniük és el kell távolítaniuk az elérhető pedofil tartalmakat hálózatukról.
- Az új követelmények értelmében erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük azoknak, akik olyan munkakörre pályáznak, amely a gyermekekkel való szoros kapcsolattartással jár.
- Továbbá a gyermekekkel szoros kapcsolatban álló szakembereknek kötelezően be kell majd jelenteniük a bűncselekményeket, ezzel kiküszöbölve egy olyan tényezőt, amely komolyan hátráltatja gyermekek szexuális bántalmazásának megállítására irányuló erőfeszítéseket.
Jöhet a büntetés
Magyarország ellen a héten kötelezettségszegési eljárást indított az EB a szuverenitásvédelmi törvény miatt, lévén az uniós normákat sért. Ez új fejezetet nyithat az EU és Magyarország közötti jogállamiságról szóló vitában is.
A törvényt itthon és brüsszeli körökben is érti kritika: a jogszabály ugyanis három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el. Bővebben: Forbes.hu
Minimálbért is emelnének
Ahogyan azt a héten megírtuk szintén a Forbes.hu-n, a medián bér 60 százalékára emelné az Európai Unió a minimálbér összegét. Ez az inflációs válságban értékét vesztett fizetéseknek nagy lökést jelentene, az egyetlen kérdés, hogy a vállalkozások ki tudják-e termelni jelentős elbocsátási hullám vagy a feketegazdaság felélénkülése nélkül.
A szabályozás értelmében a KSH legfrissebb adatai szerint ez bruttó
489 400 * 60% = 293 640 forintos összeget jelent majd.
Ez a jelenleg érvényben lévő 266 800 forintos minimálbérnél nagyjából 10 százalékkal magasabb bérszínvonalat jelent.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek csak irányelvek, melyeket a tagállamoknak kell átültetniük a nemzeti jogba. A kormány jogalkotási programja szerint ehhez a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelvnél áprilisban nyújt be javaslatot a kormány, amit az Országgyűlés májusban szavazhat meg – foglalta össze az aggályait a telex.hu.
Az inflációval és hitelkamatokkal már jobban állunk, a forint cserébe gyengült
Most, hogy a piaci várakozáshoz képest még alacsonyabb, 3,8 százalékos volt a januári infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentése szerint, a forint hirtelen romlásnak indult péntek délelőtt az euróval szemben. Ennek az egyszerű okát megírtuk a Forbes.hu-n: a vártnál alacsonyabb inflációs adattal ismét fokozódhatnak a kamatcsökkentési várakozások.
Egyre nagyobb az esély, hogy a jegybank február végén gyorsítani fog a 75 bázispontos kamatvágási tempón.
A csökkenő kamatkörnyezet pedig a forint leértékelődéséhez vezet középtávon.
A héten szó volt még a lakáshitel-kamatokról: senki nem emelt, hárman pedig még csökkentettek is februárban.
Kizöldülhet az EU
Zöldfronton két fontos előrelépés is történt a héten: egyrészt az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását 90 százalékkal csökkentené 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klíma-semlegessé válhasson. A 2040-es cél eléréséhez a 2030-ra elfogadott keret teljes körű végrehajtása szükséges, ami a kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését jelentené. Ennek eléréséhez egyszerre szükséges lenne
- az európai ipar versenyképességének megtartása,
- a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényesítése,
- az egyenlő versenyfeltételek biztosítása,
- valamint az ipar és a mezőgazdaság stratégiai szempontjainak figyelembevétele.
Az EU ugyanakkor mindeközben egy más típusú zöld fordulat előszobájában is áll. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy részlegesen nyilvántartásba veszi az Európai kannabisz kezdeményezés elnevezésű európai polgári kezdeményezést, mely lehetővé tenné a gyógyászati célra felírt kannabisz és annak származékai szállítását és előirányozná a kannabisz terápiás felhasználására irányuló kutatást.
A részleges nyilvántartásba vétel kétlépcsős eljárás keretében történik, amelynek első lépésében az Európai Bizottság arra kéri a szervezőket, hogy az előzetes értékelést figyelembe véve módosítsák eredeti kezdeményezésüket. A szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell.
