Startupok, vállalatok, kutatóközpontok és a városok vezetői is dolgoznak azon, hogy a jövő városai fenntartható, hatékony és kényelmes mobilitási lehetőségeket kínáljanak. Abban pedig, hogy a különböző szereplők egymásra találjanak, az EIT Urban Mobility vállal kulcsszerepet.
A városi közlekedés újragondolása a 21. század egyik legnagyobb kihívása. Ez a gondolkodás azonban egyszerre zajlik városokat vezető hatóságok, egyetemek, kutatóközpontok és magáncégek berkein belül, sokszor egymástól függetlenül. Ezért nagyon jó, hogy létezik Európai Unió társfinanszírozásában 2019-ben létrejött az EIT Urban Mobility innovációs közösség, amely összefogja ezeket a törekvéseket.
A városok állnak mindennek a központjában, amit csinálunk. Küldetésünk, hogy felgyorsítjuk az átmenetet fenntartható városi mobilitási modell felé, amely jobb életminőséget teremthet a városokban élők számára.”
Traian Urban, az EIT Urban Mobility Innovation Hub East központjának igazgatója
De a gondolkodásnál jóval több zajlik az EIT Urban Mobility segítségével, az intézmény 35 európai országban végez innovációs tevékenységet, és az évek során 350 startupot támogatott, partnerei révén pedig több mint száz városban több mint 240 pilotprogram lefuttatásában vett részt. „A városokat élő laboratóriumként használva lehetővé tesszük startupok, úttörő vállalatok, illetve kutatóközpontok számára, hogy a városi mobilitással kapcsolatos alapvető kihívásokra válaszoló pilotprogramokat futtassanak le” – teszi hozzá Traian Urban. Felhívásaikat pedig online, nyilvánosan teszik közzé, így bármilyen cég pályázhat támogatásukra.
Fotó: Kőhalmi Péter
Az EIT Urban Mobility öt Innovation Hubbal rendelkezik Európa-szerte, valamint felállítottak 12 Regional Innovation Scheme (RIS) központot is a hagyományosan több kihívással küszködő országokban is, köztük Magyarországon is. „Az EIT Urban Mobility RIS Hubok dedikáltan a helyi startupok, egyetemek, KKV-k, városok és más innovátorok számára szolgálnak információforrásként az EIT Urban Mobility valamennyi szolgáltatásáról és lehetőségről, egyúttal belépési pontként is szolgálnak az egyes programok, befektetések és finanszírozási formák igénybevételéhez.” – nyilatkozta Dervalics Ákos, a Green Brother ügyvezetője, az EIT Urban Mobility RIS HUB vezetője. Számos projekthez segítettük már hozzá ügyfeleinket, többek között a RAPTOR programban Ajka és Debrecen városok kaptak lehetőséget innovációkat alkalmazni a város fejlesztése során:
Debreceni és ajkai RAPTOR
Nem csoda hát, hogy az EIT Urban Mobility több programot is támogatott magyar városokban. A RAPTOR kihívás keretében a debreceni önkormányzattal együttműködésben a város autóforgalmának csökkentésének lehetőségeit igyekeztek felmérni. Debrecenben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan tudná a város a leghatékonyabban bekapcsolni a város környékéről dolgozni bejárókat a városi tömegközlekedésbe.
A felhívásra az Asistobe norvég startup jelenkezett, amely élő mobiltelefonos adatok, a sok évre visszamenő tömegközlekedési és népességi adatok alapján készít el egy a jövőbeli igényeket is megmutató modellt a közlekedési igényekről, majd mesterséges intelligenciával felvértezett algoritmusai segítségével javaslatot tesz az optimális közlekedési rendszer megalkotására, menetrendi szintig lebontva.
A RAPTOR program nagyon pozitív élmény volt számunkra. Ugyan a végeredményig még nem jutottunk el, azt reméljük, hogy új módszereket tanulhatunk és új megoldásokat vezethetünk be, hogy utasaink több értéket kapjanak 2024-ben
– mondja a tapasztalatokról Mátyus László, a Debreceni Közlekedési Zrt. innovációs és szolgáltatásfejlesztési igazgatója. – Az EIT Urban Mobility kiemelkedően agilis rendszert és személyes támogatást is nyújtott a célok eléréséhez, a RAPTOR keretében pedig nemcsak az eredeti kihívásra kaphatunk megoldást, hanem kapcsolatokat építhetünk ki az EIT startup-ökoszisztémájának más szereplőivel is, más ötletekkel és más megoldásokkal is találkozhatunk.”
Mátyus László azt is hozzáteszi, hogy a RAPTOR további előnye, hogy nem jár költségekkel az érintett városok számára, kockázatai pedig nagyon alacsonyak. A programhoz Magyarországról Ajka is csatlakozott, amely a városi tömegközlekedés újraszervezésére és optimalizálására készül a városban hamarosan megépülő új híd átadásához kapcsolódóan. Ebben a spanyol Meep cég fog segíteni a városvezetésnek, növelve a közösségi közlekedés megbízhatóságát és elfogadottságát, valós idejű, jobb kommunikáció kiépítésével az utazóközönség felé.
Közös nyelv, sikeres startupok
Fontos része a városi közlekedés megújításának a konkrét megoldások mellett a gondolkodásmód átalakítása, a különböző szereplők közötti kommunikáció fejlesztése. Erre kiváló eszköz az EIT Urban Mobility, a Green Brother innovációs központ, az RMIT Europe, Szombathely város és a Frontira együttműködésében létrehozott TICER program.
„Olyan környezetet kívánunk létrehozni, amelyben a programban résztvevő városok és startupok nem csupán együtt léteznek, de együtt is fejlődnek. A TICER nem egyszerűen kapcsolatokat épít, hanem a megosztott tudás és tapasztalat hálóját szövi” – határozza meg a program távlati céljait Lőrincz András, a Green Brother innovációs menedzsere. A Ticer program tavaly év végén tartott gálarendezvényén újabb két ígéretes jelentkezőt, a Lane Patrolt és a Greenroads-ot választotta ki a szakmai zsűri a nyílt verseny győztesének, akik az EIT Urban Mobility segítségével fejleszthetik tovább ötleteiket, megoldásaikat.
Az EIT Urban Mobility egyik hazai alapító tagja a ZONE Klaszter, amely az innovációs közösség stratégiai tevékenységét egy 2020 óta futó, több innovatív vállalkozást útnak indító startup-akceleráló programmal erősíti. Az EIT Urban Mobility Hub East Akcelerátor programjában vett részt többek között a Met3r, amely intelligens energetikai innovációkkal teszi hatékonyabbá az energiavállalatok működését, a RoboGaze, amely a piacon egyedülálló, komplex, a sofőr kamerás megfigyelésén alapuló, életmentő vezetéstámogató megoldásokat fejlesztett ki, valamint az okos kerékpártárolókat fejlesztő BLOCK is. Mindhárom vállalkozás fejlődésében meghatározó szerepet játszott a Hiventures is.
„A korábbi évekhez képest a program dinamikusan változott. A kezdeti, városi mobilitási fókuszú, és a teljes közép-kelet-európai startup ökoszisztémára koncentráló keretek közül kilépve, jelenleg már nem lokáció, hanem szakmai tematizálás szerint foglalkozunk induló vállalkozásokkal. A ZONE Klaszter így európai szinten is meghatározó szervezetté lépett elő, az energia és a ’public realm’ témába illeszthető startupok akcelerásáért felel a tudás és innovációs közösségen belül egész Európában” – hangsúlyozza Erős Veronika az EIT Urban Mobility igazgatótanácsának alelnöke és kincstárnoka. A „public realm” szegmensbe tartozó megoldások lényege, hogy válaszokat adjanak az elektromobilitás terjedése következtében megváltozó közterületi igények, és azok felhasználóbarát alkalmazásának problémáira.
Ahogy azt a fenti példák sikeressége is bizonyítja, hatalmas igény és szükség van arra, hogy a startupok, vállalatok, kutatóközpontok és a városok vezetői együtt dolgozzanak azon, hogy a jövő városai fenntartható, hatékony és kényelmes mobilitási lehetőségeket kínáljanak, ezáltal növelve a lakók életminőségét, melyhez adott a GREEN BROTHER helyi kapcsolattartó és a magyar kollégák szakértő támogatása.
