Nemzetbiztonság vagy növekedés? A kérdés mögött kényes egyensúly húzódik. A technológiai ipar új sztárjának pedig foglalkoznia kell vele, ha tovább akar növekedni. Az amerikai-kínai gazdasági háború frontvonalában ott van a chipipar, és odakerült a hatalmasra nőtt Nvidia is. Olyan lépésekre szánták el magukat, amire eddig nem volt szükségük.
Tavaly szeptemberben sűrű napjai voltak az Nvidia vezetőinek Washingtonban. Az alapító-CEO, Jensen Huang a szenátusba tartott, ahol zárt ajtók mögött tárgyalt a mesterséges intelligencia (AI) jövőjéről. Egy nappal korábban a chipgyártó vezető tudósa, Bill Dally a szenátus igazságügyi bizottsága előtt beszélt a generatív AI technológiák lehetséges törvényi szabályozásáról. Még aznap délután az Nvidia a legnagyobb technológiai cégekkel együtt aláírta a nyáron elfogadott nyilatkozatot a Fehér Házban, ami arról szól, hogy felelősségteljesen fejlesztik az AI-t.
Új területet kell bevennie a hatalmasra nőtt Nvidiának: Washingtont
Az AI és a ChatGPT sikerével együtt az Nvidia egy csapásra széles körben is ismert cég lett – mára pedig ott van a legértékesebb amerikai vállalatok között. Ezzel párhuzamosan megkezdte az egyensúlyozást a törvényhozás és az üzleti érdekei között. A játékiparból 30 éve indult Nvidia gyártja a mesterséges intelligencia mögötti legfontosabb erőforrást, a grafikus chipeket (GPU-kat).
Olyan egyedi és fejlett technológiával rendelkezik, amit nemcsak a versenytársak szeretnének magukénak tudni – de az éppen AI-szuperhatalmat építő Kína is.
Washington minden erejével azon van, hogy a chipiparban megszerzett előnyéből Kína minél kevesebb hasznot hajtson magának. A technológiai és gazdasági háború egyik fontos frontja ez. Az amerikai technológiai óriásoknak azonban Kína hatalmas piac és üzlet. Így van ezzel a tajvani születésű Huang által alapított Nvidia is.
Az Nvidia piaci kapitalizációja 2001 és 2024 januárja között.
Hogy a cég belépett a tőzsdei elitcégek klubjába, amit ma már Magnificent 7 néven emlegetnek a gazdasági sajtóban, az nem csak a részvénychartokon látszik. Hanem a Linkedin-en is. Ahogy arra az amerikai Forbes rávilágít: az elmúlt egy évben a chipóriás legalább négy kormányzati ügyekkel foglalkozó munkatársat vett fel Washingtonban. Mindannyian korábbi szövetségi alkalmazottak, akik olyan helyeken dolgoztak, mint az amerikai pénzügyminisztérium, a külügyminisztérium és a belbiztonság. Az Nvidia lobbitevékenysége eddig láthatatlan volt, mert alig foglalkoztak ezzel a területtel. Az elmúlt egy évben ezen csendben változtattak. Luxus lenne számukra, ha nem foglalkoznának azzal, hogy Washingtonban is legyen jelenlétük.
A közvetlen versenytársaikhoz képest még így megmosolyogtató, mennyit áldoznak lobbira.
A rivális AMD és az Intel tavaly 2,7 millió dollárt, illetve 5 millió dollárt költött lobbizásra az OpenSecrets adatai szerint. Az Nvidia billiódolláros versenytársai még többet költenek: az Alphabet (Google) 10,9 millió dollárt, a Meta (Facebook) pedig 14,6 millió dollárt költött. Ehhez képest az Nvidia lobbizása csekély, 350 000 dollárt költött tavaly.
„Ez az első alkalom, hogy tényleg nagyon keményen el kellett gondolkodniuk ezeken a kérdéseken” – mondta a Forbesnak Chris Miller, a Chip War című könyv szerzője, a Tufts Egyetem nemzetközi történelem professzora. Mint mondja, más chipgyártók sokkal „intézményesebb módon” foglalkoznak a kormányzati ügyekkel. Az Intel például sikeresen lobbizott amellett, hogy törvény szülessen az Amerikába visszahozott chipgyártó kapacitások támogatására (miközben az Nvidia legnagyobb beszállítója továbbra is a tajvani TSMC). Ilyen környezetben az Nvidia joggal érezhette úgy, hogy hangosabbnak kell lennie a lobbizásban is.
„Mivel a múltban a politikai szabályozórendszer nem foglalkozott velük ilyen nagy mértékben, természetes, hogy a vállalat több időt és energiát fordít erre” – mondja Miller.
James Lin, a Washingtoni Egyetem Kína-tanulmányok programjának nemzetközi kapcsolatok professzora másképp fogalmazott:
„Azt mondják, hogy a kormányzati kapcsolatokkal már ugyanúgy kell foglalkozni, mint a mindennapi üzleti ügyekkel.”
Exportkorlátozás a chipiparban
Októberben a Fehér Ház új exportkorlátozásokat jelentett be a Kínába értékesített chipekre, ezzel elvágva az ország hozzáférését az amerikai vállalatok által tervezett legfejlettebb processzorokhoz. A lépés az egy évvel korábban bejelentettek további szigorítása volt. A korlátozásokra válaszul az Nvidia jelezte, hogy a szabályoknak való megfelelés érdekében kevésbé hatékony egységeket fog fejleszteni a kínai ügyfeleknek. Két héttel ezelőtt a vállalat megerősítette, hogy még januárban megkezdi az RTX 4090D chipjének értékesítését Kínában, ez a vállalat egyik játékchipjének kevésbé robusztus változata.
A megfelelő hangot megütni a kormánnyal egyre fontosabb, mivel a vállalatnak a kínai üzleti tevékenységgel kapcsolatos potenciális politikai akadályokkal kell szembenéznie. A kritikus infrastruktúrákban a világ kettészakad, amiben Washington meg akarja tartani az első helyet.
„A feltörekvő AI-technológiák és a növekvő biogazdaság témáit különösen fontosnak tartom az amerikai versenyképesség és biztonság jövője szempontjából” – ezt már Eric Breckenfeld, az Nvidia technológiai szabályozásért felelős igazgatója írta a LinkedIn-profilján. Minden bizonnyal Washingtonban is nagy megelégedéssel olvashatták ezt. Breckenfeld júliusban kezdte meg munkáját az Nvidiánál, korábban többek között a védelmi minisztérium technológiai részlegénél (DARPA) is dolgozott titkos katonai projekteken. Breckenfeld arról is elmélkedett egy sort, hogy az AI szorosan kapcsolódik az amerikai társadalom értékeihez, míg a korábbi évek disztruptív technológiáiról nem gondolja ezt. „Nemcsak a gazdasági versenyképesség, hanem a nemzetbiztonság szempontjából is elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok továbbra is meghatározza az innováció ütemét ezekben az alaptechnológiákban.”
Az amerikai kormány lépései új területre viszik a chipipart
– mondja Glenn O’Donnell, a Forrester alelnöke és kutatási igazgatója a Forbesnak. Általában a gyengébb minőségű termékek szállítására vonatkozó döntést a költségek vagy az alkatrészhiány, és nem a nemzetbiztonsági aggályok vezérlik. „Csakhogy a geopolitika mindig is része volt a chip üzletágnak” – így O’Donnell. „De ilyet még nem láttam korábban.” Ezzel együtt is úgy véli, hogy az Nvidia olyan félelmetesen erős helyzetben van, hogy könnyedén ellensúlyozni tudják majd a korlátozás okozta kiesést.
Az Nvidia kormányzati kapcsolattartási erőfeszítéseit Ned Finkle, az Nvidia külső ügyekért felelős alelnöke vezeti, 21 éve dolgozik a vállalatnál. 1983-ban a Texas Instruments értékesítési vezetőjeként kezdte pályafutását. Több más technológiai óriáscégnek is vannak kormányzati ügyekkel foglalkozó szakemberei, természetesen. Hogy más példát ne is említsünk, a Metánál ez az a Nick Klegg, aki az Egyesült Királyság volt kormányfő-helyettese (többek között olyan ügyeket is ő vitt a Facebooknál, mint Donald Trump korábbi amerikai elnök visszaengedése a közösségi oldalra).
A visszájára is elsülhet a korlátozás?
Bár az Nvidia betartotta a Fehér Ház exportkorlátozásait, ugyanakkor hangot adott annak, hogy nem ért egyet azokkal. Úgy tudni, tavaly több hónapon keresztül az Nvidia a riválisokkal, az Intellel és a Qualcommal együtt lobbizott Washingtonban. Többek között Antony Blinken külügyminiszterrel és Gina Raimondo kereskedelmi miniszterrel folytattak megbeszéléseket, a korlátozás enyhítése volt a céljuk.
„Azt kockáztatjuk, hogy egy olyan ökoszisztéma kialakulását ösztönözzük, amelyben a versenytársainknak jut majd vezető szerep”
– mondta Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa júliusban a The New York Timesnak. „Ez pedig nagyon negatív hatással lehet az Egyesült Államok vezető szerepére a félvezetők, a fejlett technológiák és a mesterséges intelligencia területén.”
Lin, a nemzetközi kapcsolatok professzora szerint ez egy kényes határvonal. „Nem akarják, hogy a Kína-barátok túl Kína-barátnak állítsák be őket” – mondja. – De Nem tűnhetnek olyannak sem, mint akik megpróbálják veszélyeztetni Amerika nemzetbiztonságát.
Írta: Richard Nieva / Forbes US
