Miután Novák Katalin gondolkodás nélkül aláírta az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, ugyanezt Lázár János törvényjavaslatára nem terjesztette ki. A miniszter cserében gyávasággal és régi kommunista reflexekkel vádolta meg az államfőt.
A Facebook-oldalán panaszkodott Lázár János arról, hogy Novák Katalin és a Köztársasági Elnöki Hivatal visszadobta a nemrég a parlamenten átment kastélytörvényt alkotmánybírósági normakontrollra. A törvény lényegében lehetővé tenné, hogy az állam közpénzen és uniós forrásokból, eredetileg turisztikai célokkal felújított kastélyokat közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagy akár más magánjogi szereplők fenntartásába szervezzék ki.
A jogszabály értelmében ingyenesen magánkézbe adhatnák az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat is, bizonyos feltételekért bármely természetes vagy jogi személy kérhetne magának egy kastélyt, kúriát, lehetne annak a tulajdonosa vagy vagyonkezelője. A minap Lázár János már azt is egyértelművé tette, hogy nagy magyar vállalatoknak „adna örökbe” olyan kastélyokat, amelyeket megelőzően közpénzből újítottak fel.
Bár Lázár szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal a törvényt koncepcionálisan támogatja, azonban több biztosítékot szeretne látni a „nemzeti vagyon megfelelő védelmét” illetően.
Az építési és közlekedési miniszter szerint kétféle értelmezése van a Sándor-palota döntésének:
„Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját. A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit”
– írta a miniszter, majd védelmébe vette a magántőke szerepét az „épített örökség megóvásában”. De Lázár János az államfői döntés második értelmezését is bemutatta:
„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte”
– írta. Lázár szerint könnyen lehet, hogy „az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”. A miniszter szerint a hazai kastélyok jobb sorsra érdemesek, és változásra és bátorságra van szükség ebben a kérdésben.
