Kik kerülnek fel a listára?
Az ötven leggazdagabb magyar között olyan magyar milliárdosok szerepelnek, akik meghatározó üzleti tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy akiket üzleti érdekeltségeik ide kötnek. Módszertanunk szerint magyar az, akinek van magyar állampolgársága (a kettős állampolgárság nem kizáró ok), a magyarországi lakhely viszont nem feltétel. A testvérpárokat egyben számoltuk, ha érdekeltségeik legalább kilencven százaléka egyenlő arányban oszlik meg közöttük.
Hogyan számoltunk?
A vagyonbecslés alapja a cégértékelés. A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, az EBITDA alapján számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat alapján az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát.
Nem termelő cégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) is az amerikai anyalap útmutatása alapján jártunk el, itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább eszközökből – indulunk ki, és levonjuk az összes kötelezettséget. Így jártunk el az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett, vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeknél is. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk; ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább nyolcvan százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint magyar M&A tanácsadókkal egyeztetve egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmaztunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is. Startupok esetében az eddig kapott tőkebefektetésekből és piaci információkból indultunk ki.
A 2023-as listán a módszertant azzal frissítettük, hogy minden magyarországi központú termelőcégnél a legfrissebb EBITDA helyett az elmúlt három év EBITDA-jának átlaga alapján számoljuk ki a becsült cégértéket. Több, általunk megkérdezett M&A tanácsadó szerint az elmúlt időszak inflációs környezetében a piac jelenleg így árazza a magyar vállalatokat, az utóbbi hónapokban minden potenciális felvásárló, ha ajánlatot tesz, az elmúlt évek EBITDA-jának átlaga alapján áraz.
Az osztalékoknál levontuk az adókat, ahol tudtuk, felmértük az adott tulajdonos egyéb érdekeltségeinek finanszírozási igényét, illetve beszámítottuk az elmúlt évek osztalékainak egy részét is.
Munkánkat az Opten céginformáció-szolgáltató adatai és kimutatásai segítették. A cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Segítségünkre volt kimutatásaival az Ingatlan.com is. Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői segítik munkánkat.
Milyen adatokat használtunk fel?
Publikusan elérhető információkból dolgoztunk, ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ennek híján az elérhető információk alapján magunk konszolidáltuk az eredményeket. A 2023. december 1-jéig feltöltött éves beszámolókból dolgoztunk, vagyis a becslések alapját a 2022-es üzleti évről szóló hivatalos beszámolók adták. A részvényeknél, devizaárfolyamoknál a legfrissebb adatokkal számoltunk.
