Az elektromos rollerek bérbeadásával foglalkozó cég a kalandos 2023-as évét egy csődvédelmi eljárással zárta.
Az ex-UBER vezetők által alapított, elektromos rollerek bérlésével foglalkozó és az észak-amerikai piacon piacvezető Bird, amely az MVM-el közösen üzemeltet Budapesten is egy roller-flottát, azután jelentette be a „chapter 11” csődvédelmi eljárását, hogy megállapodott hitelezőivel arról, hogy a cég pénzügyi pozíciói megerősítésre szorulnak – áll közleményükben.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég jelenlegi a jelenlegi feltételek mellett nem képes törleszteni kintlévőségeit hitelezői felé, és a cég átstrukturálásával (eszközök, üzletágak eladásával, a hiteltörlesztési feltételek átalakításával) próbálják meg kiegyenlíteni tartozásaikat.
A Bird háza tájáról nem ez volt az első intő jel idén, ugyanis miután a cég 2021 novemberében tőzsdére lépett, szeptemberben kivezették papírjait a New York Stock Exchange-ről. A vállalat kapitalizációja a bevezetéskori több mint 2 milliárd dollárról 70 millió dollárra esett, ami a cégérték 96,5 százalékának elvesztését jelentette.
Októberben pedig, miután kétségbeesetten megvásárolták egy riválisukat, a Spin-t (ami egyébként előzőleg a hazánkban szintén jelen lévő TIER Mobility tulajdonában volt), leépítéseket jelentettek be, hogy csökkentsék a cégen belüli „redundanciákat”.
Már önmagában a Spin akvizíciója is jól mutatja a mikromobilitási piac jelenlegi állapotát: a cég összesen 8 millió dollár tőkét vont be befektetőitől és a Bird 19 millió dollárért vásárolta fel, amiből 10 millió dollár volt a kézpénz, a maradék 9 millió dollár visszatartásra került a szállítói kintlévőségek és egyéb tartozások fejében, így nem tekinthető egy mesés hozamnak a kockázati tőkepiacon.
A mikromobilitási piac globálisan rengeteg kihívással szembesül: az Uber kézikönyvéből kölcsönzött „gyors és romboló” növekedést a kockázati tőkebefektetők nagyjából 2022-ig előszeretettel finanszírozták. A Mckinsey riportja alapján 2018-2022 között több, mint 8,4 milliárd dollár tőkét vontak be globálisan a mikromobilitási startupok, amiből az elektromos roller-megosztók 5,2 milliárd dollárt zsebelhettek be.
Csakhogy a Covid-válság adott időt arra, hogy a szabályozók elkezdjék utolérni a cégek növekedését, sok nagyváros, mint például Párizs teljes tiltással reagált az elszaporodó roller-hordákra és az elharapódzó, sokszor halálosan végződő balesetekre. Budapest is keményebb kézzel bánik már az itthon elérhető szolgáltatókkal, vannak kerületek, amik teljesen kitiltották a rollereket, de általánosságban elmondható, hogy csak kijelölt parkolási zónákban lehet őket lerakni.
A 2022-re megváltozott globális makro-környezet és a szabályozók bekeményítése csillapította a befektetők étvágyát, így a mikromobilitási szolgáltatók tőkeintenzív növekedési kilátásai veszélybe kerültek, amit további problémák is tetéztek.
Mindenki látott már törött, széthagyott, összeborult „roller-installációkat” Budapest vagy bármely európai nagyváros utcáin, így nem meglepő, hogy az üzleti modell alapvető problémája, hogy a kölcsönzött rollerek sok esetben nem érik el a megtérüléshez szükséges életkort, köszönhetően a bérlők felelőtlen magatartásának.
Bár elektromos-roller bérlés és általánosságban a mikromobilitás a fenntartható urbanizációs törekvések egyik fontos eleme lehet a jövőre nézve, azonban jól kirajzolódik a trend és befektetői feltételezés, hogy az autómegosztó vállalkozásokhoz hasonlóan piaci alapon, portábilisan működtetni csak globális méretek mellett lehet. Csakhogy a megváltozott tőkepiaci és szabályozói viszonyok, a rollerek amortizációja és egyéb operációs nehézségek megakasztották a féktelen versenyt a globális dominanciáért és a skálától remélt eredményességért.
Jó alternatívát nyújthat a mikromobilitás közösségi közlekedésbe integrált finanszírozási/üzleti modellje, ami Budapesten is elérhető a BuBi kerékpármegosztónak köszönhetően, azonban valószínűleg a jelenlegi globális szereplők eredeti tervei alapján kialakult befektetői elvárásait ezek a megoldások nem elégítik ki.
