Vannak elkerülhetetlen dolgok az életben. Ezekre érdemes felkészülni, elsősorban lelkileg, másodsorban anyagilag. Az életbiztosítások felkészítenek a váratlan helyzetekre, de befektetésként is jó alternatívát nyújthatnak. Mit tud a biztosítási piac nyújtani az állampapír-hajrá után?
A 2024-es év csökkenő inflációval és jelentősen rosszabb állampapír-feltételekkel várja a befektetni kívánó magyarokat. Egyre többen gondolkodhatnak el, hogy új befektetési konstrukcióba tegyék a pénzüket.
Megnyugtató érzés gondoskodni azokról, akik fontosak számunkra, halálunk után is. Milyen termékek közül választhatunk? Mik az alternatívák? Megnéztük, mit kínálnak a életbiztosítások a befektetési piacon. Típusok, adóelőnyök és tippek.
Milyen termékek közül választhatunk?
Az életbiztosításoknak három nagy típusa van:
- A klasszikus, vegyes életbiztosítás,
- kockázati életbiztosítás,
- valamint a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás.
A befizetésünkért cserébe egyfelől részesülünk egy előre megállapított kamatban, amivel évről évre nő a biztosítónál vezetett megtakarítás, valamint egy előre megállapított biztosítási prémiumot, amit a biztosított halála esetén a megtakarítás összegén felül megkap az örökös. Természetesen, ha a biztosított a szerződés lejárta után is még életben van, a kamatokkal növelt megtakarítást ő maga is megkaphatja.
A kockázati életbiztosítás csak a biztosított halála esetén ad kifizetést, a biztosítási díj fizetésének fejében. Az életbiztosítás ezen fajtája a balesetbiztosítás egyfajta kiegészítő szolgáltatásaként is gyakori.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás konstrukciója nagyon hasonlóan működik egy klasszikus befektetési alaphoz. Különböző befektetési eszközök közül választhatunk, ezek kezelési díjáért cserébe kockázatos, de relatíve magas hozammal növeljük a befektetés értékét. Az ezen felül levont biztosítási díjért cserébe pedig egy biztosítási prémium kifizetésére számíthatunk a biztosított halálának esetére.
Az életbiztosítások finanszírozás szempontjából két csoportba sorolhatók:
- Rendszeres összegű életbiztosítások
- Egyszeridíjas életbiztosítás
Rendszeres összegű életbiztosítások már relatíve alacsony havi befizetéssel elindíthatóak. Mind a három fent felsorolt típusból találunk rendszeres befizetéssel működő konstrukciót.
Az egyszeridíjas életbiztosítás egy sokkal szokatlanabb és kevésbé ismert pénzügyi termék. A befizetés ebben az esetben egy egyszeri nagyobb pénzösszeg, aminek a kamataiból történik az életbiztosítás havi díjának finanszírozása. Ezt a finanszírozási formát legtöbbször befektetési alapokhoz kötve lehet választani, hiszen fontos cél egy magasabb hozam elérése.
Mi alapján döntsünk?
Mégha távolinak is érezzük a halált, de már van egy közeli szerettünk, akinek pénzügyi nehézséget fog okozni a temetés vagy a kieső bevétel, érdemes életbiztosítást kötnünk. Azt, hogy ezt balesetbiztosítással egy csomagban tesszük-e meg, vagy a nyugdíj célú megtakarításainkkal egy csomagban az egy következő kérdés.
Ha egyedüli keresők vagyunk a háztartásban, ez még fontosabb, akár 3-5 évbe is telhet, amíg a család gazdaságilag túl tud lépni váratlan halálunkon, lerokkanásunkon. Amennyiben a családi hitel törlesztése is a mi keresetünkön múlik, jó lehet azt is belekalkulálni biztosításunkba.
Amennyiben a lehető legkevesebbet szeretnénk foglalkozni életbiztosításunkkal, vagy nem tervezhető a bevételünk, esetleg van erre szabad tőkénk akár az egyszeri befizetéses modell megoldás is kézenfekvő megoldás lehet. A hozam finanszírozza a biztosítási díjat, tiszta sor.
A legtöbb adókedvezményt akkor vehetjük igénybe, ha több módon is megtakarítunk, legyen az életbiztosítás vagy nyugdíj. Itt választhatunk befektetési egységekhez kötött vagy klasszikus, előre megállapított kamat alapút.
Ha a befektetési egységekhez kötött megoldást választjuk, sokkal rugalmasabbak lehetünk. Itt megtehetjük, hogy dollár vagy euro alapú megtakarításaink legyenek, mi választhatjuk meg a piacot és a kockázatot.
Ha fiatalabban kezdenénk rendszeres életbiztosítást, azt vegyük figyelembe, hogy az évi akár 130 ezer forint adó-visszatérítésünk, ami a TBSZ-szel szemben az előnyünket jelenti, a magánnyugdíj-számlánkon lesz jóváírva.
Ennek ellenére már havi tizenezres megtakarítás mellett, akár húszas, harmincas éveinkben is elindulhatunk a kiszámítható nyugdíjas élet felé vezető úton. Minél hamarabb kezdjük, annál könnyebb lesz megérkezni a kívánt célhoz, minél később, annál nehezebb. Viszont mielőtt belevágunk,
kétszer is gondoljuk át, mert hiába a sok kedvezmény, ha idő közben meggondoljuk magunkat, nem csak az adóelőnyünkön, de a pénz kivételén is sokat veszthetünk.
Ha a nyugdíjunkra is félretennénk
A legtöbb nyugdíjas nem él jó minőségű, teljes életet, de nem szeretne családtagjainak terhére sem lenni. Ahhoz, hogy elkerüljük a kiszolgáltatottságot, kézenfekvő megoldás a nyugdíjbiztosítás.
Idén a nyugdíjak reálértéke a bérekével hasonló ütemben zuhant, hosszú távon garantált elszegényedés vár az állami nyugdíjból élőkre.
Jobb előre tervezni, amíg még van miből.
A nyugdíjbiztosításoknak két típusa van, és nagyon hasonlóan működnek az életbiztosításokhoz.
- Klasszikus
- Befektetési egységekhez kötött (unit-linked)
A klasszikus nyugdíjbiztosítás előre meghatározott hozamot, míg a befektetési egységekhez kötött verzió a befektetési alapokhoz hasonlóan hoz változatos megtérülést.
Mikor érdemes kezdeni?
Ésszel, de minél előbb.
A nyugdíjcélú megtakarítás kérdését aki eddig elodázta, annak a jövő évben már jó lehetősége nyílhat megkezdeni időskori előtakarékosságát.
Azért éri meg minél korábban elkezdeni a megtakarítás ilyen formáját, mert így az adóelőnyből származó tőkét is kamatos kamattal vehetjük fel 65 éves korunkra.
Az adókedvezmény a különböző nyugdíjcélú megtakarítási formákra mind 20%, a limit eltérő.
Ha a megtakarítást fiatalon kezdjük el jobban járhatunk. Több adókedvezményt vehetünk fel, ami több ideig kamatozik.
Aki fiatalon elkezdi a megtakarítást, kisebb összegek befizetésével is elérhet egy komfortos életszínvonalat idős korára.
Havonta mekkora nyugdíjcélú megtakarítás elindítására lenne szükség, hogy 65 éves korra 20 millió forintot összegyűjtsünk?
Forrás: Forbes (2021)
Adóügyek
Mind a rendszeres összegű, mind az egyszeri díjas életbiztosítás esetén az állam elengedi a kamatjövedelmet terhelő adókat, ha elég ideig bent tartjuk a pénzünket, nagyon hasonlóan a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) konstrukciójához.
Az alábbi táblázatba gyűjtöttük össze a magán-megtakarítást ösztönző kedvezményeket:
| | Rendszeres összegű életbiztosítások | Egyszeri díjas életbiztosítás | Tartós Befektetési Számla (TBSZ) | Nyugdíjbiztosítás | |
| Kamatkedvezmény | 0-5 év – 0%
6-10 év – 50%
11. évtől – 100% | 0-3 év – 0%
4-5 év – 50%
6. évtől – 100% | 0-3 év – 0%
4-5 év – 33%
6. évtől – 100% | Nyugdíj elérésekor | |
| Adóvisszatérítés | A befizetetés 20%-a max. 130 ezer forintig. | – | – | A befizetetés 20%-a max. 130 ezer / termék, összesen évi 280 ezer forintig. | |
Érdemes tervezni
Érdemes előre elterveznünk a következő minimum 5-10 évünket, hogy biztosan olyan konstrukcióba fektessük be a félretett pénzt, amivel az elvárt kockázatok és hozam mellett biztosítja a nyugodt időskort, halálunk esetén pedig megfelelő biztonságot jelentsen azoknak, akiket a legjobban szeretünk.
Teljesen legitim érzés bizonytalannak lenni, ha össze vagyunk keveredve a bonyolult befektetési formák között forduljunk szakértőhöz: hosszú távon sokkal többet bukhatunk egy rossz befektetéssel, mint egy konzultáció díja.
Ha már a van konkrét elképzelésünk, a biztosítási díjakról való tájékozódást segítheti az MNB irányszáma, a TKM (teljes költségmutató). A TKM segítségével összehasonlíthatóak a különböző pénzügyi szolgáltatók termékei (a keresőfelület itt érhető el). Nem csak a saját kényelmünk és a legjobb ajánlat felkutatása miatt fontos a tervezés.
Ha a megtakarított pénzünkre idő előtt szükségünk van, vagy a rendszeres befizetésünknek nem tudunk eleget tenni, a szolgáltatók mind nyugdíj, mind életbiztosítás esetében jelentősen megemelhetik díjaikat. Minden esetben érdemes tájékozódni a szerződésbontás részleteiről.
Életbiztosítás esetén egy 40%-os képességvesztés, rokkantság már elegendő indok a pénz kivételére, ám amennyiben ennél kisebb, de szintén súlyos magánéleti helyzetbe kerülünk, kifejezetten rosszul is járhatunk.
Egy rosszul megtervezett konstrukció a szolgáltatói díjak megemelkedése mellett az adókedvezményünkre is hatással lehet.
A nyugdíj- és az életbiztosítás nem likvid megtakarítás, érdemes mellettük likvid eszközökben is félretenni.
