A fejlett országok közül Magyarországon marad helyben a hazai bruttó termék (GDP) egyik legkisebb része, a szegényebb uniós tagállamok körében kifejezetten itthon fordítják a megtermelt GDP legkisebb hányadát bérekre – írja a G7 elemzése.
Általánosan elmondható, hogy a nyugati országokban alapvetően a GNI, avagy a bruttó nemzeti jövedelem (adott ország lakosainak, vállalatainak megszerzett jövedelme a külföldi lakosok és vállalatok belföldölön megszerzett jövedelmével csökkentve) magasabb, mint a GDP. Ezzel szemben a régiónkban ez fordítva van. Azaz a tehetősebb nyugat-európai országok nagyobb jövedelemmel rendelkeznek annál, amit az országban megtermelnek, miközben a régiónkban kevesebb jövedelem marad helyben az országban megtermelthet képest.
1995 óta a keleti uniós tagok jobban felzárkóztak egy főre jutó GDP-ben az uniós átlaghoz képest, ehhez képest a dél-európai országok inkább visszacsúsztak. Ami Magyarországot illeti, hiába előz meg GDP-ben néhány európai országot, 2008 után jóval lassaban tudott az uniós átlaghoz közelíteni, bérek tekintetében pedig kifejezetten hátrébb áll.
Csupán a hozzáadott érték 80 százalékát kapják meg a munkavállalók,
a mutató a 2012-es 100 százalék után kezdett meredeken zuhanni.
Az EU-ban csupán két ország van 80 százalékos mutató alatt, az adóoptimalizációra berendezkedett Luxemburg (64 százalék) és Írország (59 százalék). A lap azt is megjegyzi, hogy hozzánk képest az átlagbért kereső egyedülállók csak Romániában, Bulgáriában és Törökországban vihetnek haza kevesebbet.
