Az államosítást is felgyorsíthatják a mostani törvényjavaslattal.
Harminc évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó, a tárca részére készített javaslatokban foglalt adatokat az Energiaügyi Minisztérium egy, a múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítással, írja a Népszava. A törvény jövő januárban lépne hatályba, addig áthidaló rendelkezés gyanánt, a veszélyhezetre hivatkozva egy kormányrendelettel biztosíthatnák az adatok titkosítását.
A Népszava szerint nem véletlen az adatok titkosításának bebiztosítása. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ennek tudatában pedig könnyen kiszámolható lenne, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kabinet a szolgáltatókat, miután a vízdíjakat 2013-ban befagyasztotta.
Az adatok egy kártérítési per alapját is képezhetik, amit a közműtársaságok az Orbán-kormány illetékes minisztériuma ellen indíthatnának, írja a Népszava.
A végső számla sok tízmilliárd forint lehet, teszik hozzá: csupán a főváros vesztesége rúghat nagyjából 10 milliárd forintra idén.
A törvénymódosítás másik célja a lap szerint a víziközmű társaságok államosításának felgyorsítása lehet. A víziközmű-rendszerek átadásáról ugyanis eddig egyhangú döntéssel határozhattak az érintett önkormányzatok, a jogszabálymódosítás értelmében viszont elegendő lesz a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség is. Így a több település által birtokolt cégek esetében a nagyobb részt birtokló önkormányzatok kizárhatják a döntésből a kisebbeket, írják.
Borítókép: A vízművek szakemberei dolgoznak a IX. kerületi Illatos úton, ahol eltörött egy 800 milliméteres vízvezeték.
