Tíz éve van a BDO-nál, és nem volt olyan nap, hogy a kollégái ne érték volna el. Sem akkor, amikor nyaralt, sem akkor, amikor gyerekei születtek. Orbók Ilona szerint lehetőségtábla nem létezik, azt mindig észre kell venni. Ezért lett 29 évesen globális vezető a cégnél, ezért vásárolták vissza évtizedekkel később férjével nagymamája ikonikus vendéglőjét családi nyaralónak. És ezért mondott igent a Cápák közöttre is.
A Cápák között most futó, hatodik évadához Varga Eszteren kívül (akinek történetét itt írtuk meg) Orbók Ilona, a BDO könyvvizsgáló és adótanácsadó cég társtulajdonosa és ügyvezetője is csatlakozott mint új cápa. A két, pénzügyön edződött nő egészen más színt hozott az ötös fogat kémiájába, mint ami az előző cápával, – a most Csányi Sándorékkal is üzletelő – Tomán Szabinával kialakult.
„Mi Eszterrel nagyon férfias szakmából jövünk, nekem nem okoz meglepetést, ha egy tárgyalóasztalnál tizenöt férfi ül rajtam kívül. Így kezeljük a cápatársainkat és a vállalkozókat is” – mondja Ilona. Nyitottabb és lazább, mint a cápás énje. De nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy meglássuk benne a vezetőt, aki egy tárgyalóasztalnál azt szereti, ha övé az utolsó szó.
Nem volt nap, hogy ne érjenek el
„Elhúzódott, én meg mondtam nekik, hogy ne haragudjatok, de nekem mennem kell, egykor tárgyalok” – emlékszik vissza Ilona az első castingjára a többi cápával. Határozottságán kívül az tetszett meg a műsor készítőinek, hogy az első pillanattól nem vett tudomást a kamerák létezéséről. „Végigkérdeztem mindent a pénzügyekről, utána döntöttem. Pont ahogy azt a hétköznapjaimban csinálom.”
Egy üzleti vacsorán volt külföldön, amikor Máté Kriszta felhívta a hírrel: szeretnék, hogy beszálljon. A meglepettségén nem időzött sokat, sokkal fontosabb volt, hogy hogyan oldja meg, hogy hat napra teljesen kicsekkoljon a cége életéből.
„Tíz éve vagyok a BDO-nál, és tíz év alatt nem volt még olyan nap, hogy engem ne érjenek el”
– mondja. A közvetlen menedzsmentet beavathatta, mindenki másnak azt mondták, egy nagy projekten dolgozik. Végül is igaz volt.
Ahogy Varga Eszterre, úgy Orbók Ilonára is igaz, hogy egészen a Cápák közöttig tudatosan kerülte a nyilvánosságot, a kapcsolatai a szakmán belülre kötötték. Most már érzi ugyan a szerepléssel járó terheket, de igazából a műsorral kapcsolatban is legjobban az adatokra kíváncsi. „A nézettséget mindig megnézem, a social media fiók kezelésére és a kommentek olvasására egyelőre nem szeretnék időt szánni” – zárja rövidre. Ebben is a számok érdeklik.
Orbók Ilona már egész korán azt tűzte ki célul, hogy egy nagy nemzetközi cég topmenedzsere legyen. Fotó. Sebestyén László
A másik Ilona
Balatonalmádiban született, édesanyja lelkész, édesapja vállalkozó, de legfontosabb inspirációja a nagymamája, Gácsér Ilona volt, akiről a nevét és személyisége nagy részét is kapta. Ilona volt a tulajdonosa Balatonalmádi legendás éttermének. A Kerekes Vendéglő a korszak felkapott panorámaétterme, értelmiségi találkahelye, olykor szamizdat kiadványok műhelye is volt. Törzsvendége volt többek között Vitray Tamás, Koncz Zsuzsa, Makk Károly filmrendező és Erdős Sándor olimpiai kardvívó.
„Nagymama mindig azt nézte, hogy lehet az egyből tízet csinálni. Amikor a válása után magát és a gyerekeit is el kellett tartania, megtanult csehül, hogy idegenvezető legyen, mert akkor abban volt a pénz” – emlékszik vissza Ilona. A vendéglőről is mindenki le akarta beszélni, mondván, a hegyre senki nem fog feljönni, de nagymamája elintézte, hogy a buszok tegyenek egy kanyart az étteremhez a turistákkal.
Ilonát 54 éves korában súlyos betegség vitte el a családjától és a Kerekestől. Gyerekei úgy döntöttek, lezárják életük addigi fejezetét, eladták a vendéglőt, a fővárosba költöztek, így Ilona már itt nőtt fel. Évtizedekkel később, amikor ismerkedésükkor későbbi férjével, Gerendy Zoltánnal Balatonalmádiban jártak, az ingatlan újra eladó volt.
„Felém fordult és megkérdezte, hogy megvegyük? Vennem kellett két nagy levegőt, mert tudtam, hogy akkor nemcsak a házra mondok igent”
– meséli Ilona. Az egykori Kerekes ma már a családi nyaralójuk.
Iroda hajnal kettőkor
Már huszonéves korában is inkább befektetésekre költötte a spórolt pénzét, és egészen fiatal korában azt tűzte ki célul, hogy egy nagy nevű cég első számú vezetője legyen. Elsőnek egy magyar ékszermárkába szállt be. Ma már piacvezető, de ennél pontosabban nem szeretné megnevezni, mert tanácsadóként még mindig segít nekik. „Mindig eszembe jut, hogy nem kellett volna kiszállnom, de most már csak nagyon drágán tudnék beszállni” – mondja nevetve.
A közgazdász diploma megszerzése után egyszerre jelentkezett egy nagy nemzetközi tanácsadócéghez és egy külföldi egyetem mesterszakára. „Elsőre mindkét helyről az a válasz jött, hogy nem vettek fel, és én teljesen megzuhantam – emlékszik vissza. – Azt éreztem, hogy semmi értelme nem volt annyit gürizni, hamarabb lediplomázni az egyetemen, annyi mindenről lemondani. Aztán két nap múlva hívtak az egyetemről, hogy adminisztrációs hiba volt, és felvettek, majd rá pár nap múlva a cégtől, hogy mégis enyém az állás, félreértés történt. Két nap alatt kétszer fordult meg minden az életemben.”
Döntenie kellett, hogy pénzt fog keresni vagy egyetemre megy, akkor a munka mellett döntött. Gyorsan jutott előre, de megvolt az ára. Nem egyszer történt meg, hogy a barátai hajnal kettőkor hívogatták, hogy hol marad a buliból, ahova elígérkezett, amikor ő még mindig az irodában ült.
Mondják, hogy száraz szakma
Úgy alakult, hogy a transzferárazás lett a szakterülete. Ennek lényege, hogy globális cégek házon belüli adásvételeinek árazását a nemzetközi adótörvények szerint úgy kell meghatározni, mintha két egymástól független piaci szereplő között történne. Ez azért fontos, hogy a cég ne élhessen vissza bizonyos szolgáltatások átcsoportosításával egy lazább adókörnyezetben. Az adóoptimalizálásnak tökéletes táptalaja volt a transzferáras ügyeskedés, egészen addig, amíg erre rájöttek a szabályozók is, és szigorítottak az addigi jogszabályok kiskapuin.
Ahhoz, hogy ezen a területen valaki képben legyen, át kell látnia a cégek kétszáztól kétezer oldalig terjedő transzferár-nyilvántartását, elemezni kell a teljes céges értékláncot és különböző iparágak gyakorlatait. „Mondják, hogy ez egy száraz szakma, de tizenöt év alatt nem volt még két ugyanolyan ügyletem. Mindegyikben egy kicsit máshogy kell gondolkozni” – mondja Ilona.
Első előléptetésével a magyar adótanácsadási részleg vezetője lett. Az üzletág az irányítása alatti hat év alatt egy 200 milliós részlegből közel 3 milliárd forintos lett, ez a BDO Magyarország cégcsoport árbevételének harmada. Ezután már a BDO globális adótanácsadási vezetői székével kínálták meg az akkor 29 éves Ilonát. Ekkor kezdett együtt dolgozni későbbi férjével, Gerendy Zoltánnal, a magyarországi BDO tulajdonosával.
„Néha megkapom, hogy a férjem miatt tartok ott, ahol. Ezt általában azok mondják, akiknek fogalmuk sincs a karrierem előző részéről.
Én meg nem fogom nekik elmagyarázni, hogy mi miután következett, mindenkinek arra van ideje, amire szán belőle” – mondja Ilona. Férje mellé a tulajdonosok közé 2020 januárjában került Kékesi Péterrel és Gaál Edmonddal, azóta is együtt dolgoznak.
A Cápák között 6. évadának befektetői. Balról jobbra Orbók Ilona, Balogh Levente, Balogh Péter, Moldován András, Varga Eszter. Fotó. RTL
Lehetőségtábla nincs
Sosem volt az a szabadságra járós fajta. Ha el is megy, akkor is elérhető a hét minden napján, a nap minden órájában. És ez nem túlzás. A 24 órás készenlétben a globális vezetői pozíció edzette meg. A kollégái Ázsiából és Amerikából is keresték kérdésekkel, az időeltolódások és a cég 24 órán belüli válaszadási gyakorlata miatt nem volt sok különbség a nappalok és az éjszakák között.
Aztán kisfia születése után hat héttel már meetingekre járt, és a hajnali kettes szoptatásnál sem volt rest megnézni az emaileket. „Szerintem a gyereknek is sokkal jobb, ha az anyukája nem adja fel teljesen az előző életét az érkezése után, mert a gyerek mindent megérez a szülei belső világából. A dolgozó nő kiszáll a pörgésből, és 24 órán keresztül csak kiszolgál. Ezt a váltást nem könnyű feldolgozni.
Nekem és a kisfiamnak is úgy volt jó, ha dolgozhattam, ettől lettem kiegyensúlyozott” – mondja Ilona.
Három éve egy régi szenvedélyét is valóra váltotta azzal, hogy elvégezte Olaszországban és Franciaországban a luxusmenedzsment mesterszakot. Többek között a Gucci, a Cartier és a Louis Vuitton luxusmárkák menedzsereivel voltak órái, gyárlátogatásokon vett részt, mindezt második várandóssága alatt. „Lehetőségtábla nincs, azt észre kell venni. És tapasztalatom szerint van egy olyan tulajdonságuk, hogy nem nézik, épp mikor alkalmas az életed arra, hogy élj a lehetőséggel” – mondja.
A divat és a művészetek iránti érdeklődését régről hozza. Több divatmárkába szállt be mint befektető, és férjével egy közel kétezer tételből álló műgyűjteményt is menedzselnek. Duray Tibor képzőművész életművének 60-70 százaléka az ő tulajdonukban van. Mecénásként is több olyan művészt és sportolót támogatnak havi összeggel, akik bár tehetségesek, mégsem tudnak megélni Magyarországon kizárólag művészi munkából vagy nem engedhetik meg maguknak a sportfelszerelést, felkészülést.
„A műsorban és a munkámban csak olyan dolgokba szállok be, ami megtérül. De ez nem azt jelenti, hogy máshol nem adok vissza, csak nem hangoztatom.”
Borítókép: Sebestyén László
