Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az uniós, intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormány mutat be kedden.
A Portfolio beszámolója szerint a berlini-párizsi paktum négy különböző szintre sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
A Franciaország és Németország által támogatott reformterv célja az EU működésének egyszerűsítése. Az uniós tagállamok várhatóan vitát folytatnak majd ezekről a javaslatokról és reagálnak rájuk, de a konszenzusos döntés még várat magára. Diplomáciai források szerint a már megszokott stratégia alakulhat ki, vagyis, hogy a végső döntés majd csak később születik meg – írta a Politico, amely a tervet is megszerezte.
A legfontosabb részletek a dokumentumból:
- Többsebességes Európa: Amennyiben az uniós országok nem jutnak megállapodásra a szerződésmódosításokról és a szükséges reformokról, a dokumentum azt javasolja, hogy a hajlandó tagállamok koalíciója egy kiegészítő reformszerződéssel folytassa a munkát egymás között. Az EU négy koncentrikus körön belül működne: a belső kör, az EU, a társult tagok és az Európai Politikai Közösség, ami az európai vezetők laza szövetsége.
- Az EU bővítése: A dokumentum támogatja az EU bővítésének 2030-as céldátumát, és sürgeti a következő Bizottságot, hogy kötelezze el magát e cél mellett, és készítse elő az EU-t a bővítésre.
- Egy nagyobb EU működtetése: A szerzők nagyobb uniós költségvetést, az uniós kifizetéseknek a jogállamisághoz való szigorúbb kötését, a Tanácsban a többségi szavazás felé való elmozdulást (a minősített többség küszöbértékeinek kiegyensúlyozásával), valamint egy új felügyeleti szerv létrehozását javasolják, amely az uniós intézmények személyzetének pénzügyi feddhetetlenségét vizsgálná.
