Lesz olyan része az országnak, ahol évente akár egy hónapig is fennmaradhat a harmadfokú hőségriadó.
A beszélgetés célja ugyan nem az előrejelzés volt, de akár annak is bevált volna. Szeptemberi hőhullámokról és nagycsapadékokról is esett szó az Eötvös Loránd Tudomágyegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) és a Másfélfok múlt heti sajtóklubján. Az egyetem kutatóitól azt is megtudtuk, mi lesz a Velencei-tóval, hol várhatók nagyobb eséllyel erdőtüzek, és tényleg hűlni fog-e a klíma a Kárpát-medencében.
A Balaton nem zár be augusztusban
A magyarországi nyár vége 10-15 nappal elcsúszott szeptember elejére.
Ez látható a több évtizedes trendekből. Szeptemberben és októberben több évben is előfordult, hogy legalább 40 napon meghaladta a legmagasabb hőmérséklet a 20 Celsius-fokot. Ilyen volt 2006, 2018 és 2019 is. Bár ezt az előadás napján még nem tudhattuk, az idei év is erősíti ezt az állítást. A szeptember 11-ei hét több napjára is 30 fokos maximumhőmérsékletet jelez előre a meteorológiai szolgálat.
Az olyan őszi napok száma, amikor a maximumhőmérséklet legalább 20 fok, elsősorban az Alföldön és Baranya vármegyében emelkedhet ebben az évszázadban 12-14 nappal. Ez nem csak azt jelenti, hogy kevesebb energiát igényel majd a fűtés, hanem azt is, hogy a hűtéshez növelni kell a kapacitást. A mezőgazdaságban pedig fel kell készülni arra, hogy a kártevők Magyarországon is könnyen áttelelhetnek.
Villámárvíz
Idén nem volt téma Magyarországon az aszály, hiszen júniusban sok eső esett. Az elmúlt évtizedek trendjeit elnézve az látszik, hogy egyre szélsőségesebb a csapadék eloszlása (a biztosítási káresemények száma is ezt mutatja). Budapest környékén és a Dunántúl északi részén nő a nagycsapadékos napok száma, de például 2022 ezeken a területeken is szárazabb volt a szokásosnál. A legnagyobb ingadozás 2010 (a csapadékrekordot döntő év) és 2011 (a legszárazabb év) között volt.
A jövőben a délnyugati határvidék járhat a legrosszabbul.
Itt az évszázad végéig drasztikusan megnőhet a 40 millimétert meghaladó napi nagycsapadék száma nyári napokon. Ez hasonló intenzitást jelent, mint az (éppen a Hableány-tragédia napján Magyarországot elérő) emlékezetes 2019. május 29-ei mediterrán ciklon, ami villámárvizeket, eláraszott pincéket, épületeket hagyott maga után. Ezen a napon Budapest több pontján meghaladta a 40 millimétert a napi csapadékmennyiség.
A 2010-es, rekordmértékben csapadékos év azért is volt érdekes, mert ez volt az egyetlen, amikor több eső esett a Velencei-tóba, mint amennyi elpárolgott onnan. Az utóbbi években a víz jelentős része elpárolgott, és egyelőre nem látszik, mi állíthatná meg ezt a folyamatot.
Szeged felforr
Évente legfeljebb öt nap – eddig átlagosan ennyit kellett harmadfokú hőségriadó alatt töltenünk Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) azt tekinti hőhullámnak, amikor a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon meghaladja a 27 fokot.
Az elmúlt évtizedekben az Alföldön voltak kiugró értékek, például Szegeden többször is előfordult 18 nap, és 2015-ben Budapesten is 18 nap számított hőhullámosnak. A következő évtizedekben az országos átlag évi 21 napra nőhet, Szegeden és környékén pedig akár több mint 32 napon lehet harmadfokú hőségriadó.
Aszály, erdőtűz
A tavalyi év legforróbb témái között ott volt az aszály és annak gazdasági, főként élelmiszeripari következményei. A mérések kezdete (1971) óta ez volt a legsúlyosabb aszály, amit a kukoricatermés mértéke jól jelez. A 3420 kg/ha kiugróan alacsonynak számít, már 4000 alatt is rossznak tekinthető a termés. Ráadásul a kukoricának éppen júliusban a legnagyobb a vízigénye, tavaly pedig előfordult, hogy öt egymást követő napon sehol az országban nem mértek csapadékot.
A jelenlegi károsanyag-kibocsátás folytatása mellett az évszázad utolsó húsz évéből öt, vagy több évben legalább annyira súlyos aszály várható, mint a 2022-es volt.
Az extrém tűzveszélyes napok számát egyelőre inkább a mediterrán országokban szokás mérni és közölni. Az Alföld délkeleti részén évente egy-két nap, országosan pedig 2007 és 2022 nyarán egy-egy nap számított extrém tűzveszélyesnek. A jelenlegi környezetterhelés mellett azonban Szeged, Kecskemét környékén évi 10-12 napra emelkedhet az erdőtűz kialakulásához ideális napok száma.
Jön a világvége?
A három kutató véleménye a következő évtizedekről egyértelmű összhangban volt. Azt látják, hogy még nem omlik össze a világ működése, a következő tíz-húsz évben „még csak kicsit lesz a mostaninál rosszabb”. A jelenlegi környezetterhelésünk következménye körülbelül 50 év múlva fog a hétköznapi életünket is megnehezítő problémákat okozni. Úgy látják, akkor már késő lesz elkezdeni a környezetszennyezés leállítását: a károsanyag-kibocsátás azonnali teljes leállítása is csak 15-25 év alatt jelentene érezhető változást a környezetünkben.
Az ELTE TTK kutatói a túlfogyasztás mérséklésében, és a megújuló energiaforrások használatában látják a megoldást. Vigh Péter, a Másfélfok szerkesztője ezt azzal egészítette ki, hogy Magyarországon döbbenetesen figyelmen kívül hagyják az épületenergetikát, az épületek felújításával pedig drasztikusan visszaeshetne az energiaigény. A kutatók a nemnövekedés elméletét a fejlett országok néhány társadalmi csoportjánál működőnek gondolják, de fejlődő országokban – ahol alig vannak kórházak, vagy kiépített úthálózat – nem tartják kivitelezhetőnek.
A kormányok klímapolitikai terveit és azok betartását a ClimateActionTracker oldalán lehet követni.
Hőség helyett fagyveszély?
A Föld éghajlatát erősen befolyásoló Észak-atlanti bukóáramlás (AMOC) – amely a télen fűtő, nyáron hűtő Golf-áramlat folytatása – az évszázad közepére leállhat. Ezzel az állítással került címlapra az ELTE TTK-Másfélfok eseménye előtti napon egy interjú Molnár László meteorológussal a 24.hu-n. Ez azt jelentené, hogy a Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2-3 fokkal hidegebb lenne. A Forbes.hu erről kérdezte Pongrácz Ritát, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusát.
„Ez is egy lehetséges forgatókönyv a sok közül, de egyelőre egyáltalán nem biztos. A tengeráramlások túl kiszámíthatatlanok ahhoz, hogy évtizedekre előre tudjuk jelezni, hogyan fognak működni” – mondta Pongrácz. Egy 2-3 fokos átlaghőmérséklet-csökkenés azt jelentené, hogy telente ismét befagyna a Duna. Bár jégzajlás 2012-ben és 2017-ben is előfordult Budapestnél, a Duna évtizedek óta nem fagyott be teljesen.
Ami a rövidtávú előrejelzéseket illeti, azt is megtudtuk, hogy miért válnak be ritkábban az másfél évben. A háború kitörése óta az Országos Meteorológiai Szolgálat nem kap időjárási adatokat Ukrajnából, emiatt pedig pontatlanabbul tudja előrejelezni az időjárás alakulását.
