A világ egyik legmodernebb gyárát is hatékonyabbá tudta tenni a Kádár Botond vezette EPIC InnoLabs csapata. A japán Hitachi szerint a csapat világklasszis.
Az évente globálisan előállított adatmennyiség ma már zettabyte-ban (ezermilliárd gigabyte) mérhető. A hirdetési piactól kezdve a profi futballcsapatok taktikájáig minden az adatokra épül. És ennek jelentős részét ugyan az internetes videók teszik ki, de az iparban is rengeteg adat keletkezik. Ezt az adathalmazt segít a gyárak előnyére fordítani a magyar EPIC InnoLabs, ami a Boschsal, a Hitachival és a Western Digitallal is dolgozott már együtt.
Az ország egyik első rendszergazdája
Kívülről még a kilencvenes évek hatását kelti, mára viszont egészen más hangulat járja át a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) épületének földszintjét. Az EPIC InnoLabs főhadiszállása modern, felújított és meglepően csendes. „Korábban elég leharcolt állapotban volt ez a rész, de amióta itt vagyunk, a fő tulajdonos szépen felújította” – mutat befelé Kádár Botond, a cég ügyvezető igazgatója.
Az 53 éves kutató Kolozsváron született, és ott járt matematika-fizika szakos általános iskolába. Az egyetemet már Magyarországon végezte, a BME Gépészmérnöki Karára járt 1993-ig. Az érdeklődésére az is hatással lehetett, hogy már akkor volt mesterséges intelligencia tantárgy (AI). A Magyarországon akkor még csúcstechnológiának számító Symbolics nevű számítógépen tanulták meg a Lisp programozási nyelvet. Az alapokat már itt letették: a gép gyártási műveleteket segítő programokat futtatott az AI segítségével.
Az online szótárairól ismert SZTAKI-val – és jelenlegi igazgatójával, Monostori Lászlóval – az egyetemen ismerkedtek meg. Akkor még azt mondta, ő biztosan nem fog az intézetben dolgozni. Eleinte az egyetemen maradt, ahol a Gépgyártástechnológia Tanszéken Magyarország egyik első rendszergazdája lett: itt ismerkedett meg igazán a számítógépekkel. Egy év után azonban meghirdettek egy doktori programot a SZTAKI-ban, ami meggyőzte. Monostorit szintén érdekelték a gyártási folyamatok, termelési rendszerek, és meglátta Kádárban a leendő kutatót. Így indult ez a több mint három évtizede tartó karrier, ami az EPIC InnoLabsszel ért egyik csúcspontjára, és még abban a korszakban is tart, amikor a big data már elcsépelt kifejezés.
A SZTAKI-n belül egyre nagyobbra nőtt a gyártástechnológiával foglalkozó ágazat (ezt a 2017-ben indult, H2020 finanszírozású, Center of Excellence in Production Informatics and Control (EPIC CoE) projekt fedi le). E projekt keretében a SZTAKI és a Franuhofer Hálózat 2018 nyarán megalapította az EPIC InnoLabs Nonprofit Kft.-t, aminek vezetésével Kádárt bízták meg. A SZTAKI-t, több Fraunhofer intézetet, illetve a BME-t és később az InnoLabsot is magába foglaló, hétéves stratégiai projektre 6,5 milliárdot biztosított a magyar állam és az Európai Unió.
A cég többségi tulajdonosa a SZTAKI, 24 százalék tulajdonrész pedig a német Fraunhoferé. Ez Európa legnagyobb gyakorlatorientált kutatóintézete, a SZTAKI-val évtizedek óta együttműködnek. A részesedés az új cégben sem jelképes: Kádár és munkatársai is sok, Németországban jól működő példát ültetnek át a magyar cégek gyakorlatába.
Nonprofitként piaci versenyben
Az adatelemzés olyan összefüggésekre, vagy éppen hiányosságokra világíthat rá, amiket a vezetők nem vesznek észre, sőt, első látásra talán másnak sem tűnik fel. Az adattudósok összegyűjtik, rendszerezik, feldolgozhatóvá teszik és elemzik az adatokat, ezekből készítenek előrejelzéseket.
„Szívesen dolgoznánk akkumulátorgyárakkal is, de ilyen projektünk egyelőre nincs” – Kádár Botond, az EPIC InnoLabs ügyvezető igazgatója. Fotó: Sebestyén László
Ahhoz, hogy valaki ipari adatelemző, adattudós legyen, elengedhetetlen a programnyelvek ismerete. Az adatelemzés korában azonban nem biztos, hogy a SZTAKI a legjobb választás egy mérnökinformatikus hallgatónak. „Volt már olyan munkatársunk, aki a magasabb fizetés érdekében hagyta itt a céget, de a versenyképes sáv alsó részét mi is tudjuk biztosítani” – árulta el a kérdésünkre Kádár. Ráadásul a termelés-optimalizáláshoz rá kell érezni az adott gyár szakterületére is, mert előfordulhat, hogy nem minden fontos adatot kapnak meg. Ilyen esetben az adattudósnak kell gondolatban kiegészíteni, milyen adatokat kell bekérni a munkához.
Az EPIC InnoLabs jelenleg 23 taggal működik, az utánpótlás pedig folyamatosan biztosított. Mivel Kádár a BME-n és több más egyetemen is oktat, nagy merítésből választhatja ki a legtehetségesebb hallgatókat, akik eleinte részmunkaidőben dolgoznak a cégnél. A „fiatalos csapat” itt nem HR-lózung, a kutatók jelentős része frissen végzett hallgató.
A kutatócég nonprofit jellege ellenére nem elhanyagolható nyereséggel működik. Tavaly több mint 218 millió forintos nettó bevétel után 47,6 millió forint adózott eredményt könyvelhettek el, a legsikeresebb évüket, 2020-at pedig közel háromszor ekkora nyereséggel zárták. Kádár elmondta, ezt mind visszaforgatják a kutatás-fejlesztésbe és az infrastruktúra fejlesztésébe.
Az EPIC InnoLabs nemcsak az induláshoz, hanem később is kapott uniós támogatást. Az uniós források ugyan nem a tervek szerint érkeznek Magyarországra, úgy tűnik, ez (egyelőre) nem érinti a kutatás-fejlesztést. Ettől függetlenül is saját lábra kell állniuk.
„Európai együttműködés támogatta az indulásunkat, de 2024-től teljesen önfenntartó módon kell tudunk működni, amiért mindent meg is teszünk.”
Cégér nélkül saját lábra állni
Mivel az ügyfeleiket az üzleti szektorból szerzik, marketingre nem költenek sokat az EPIC InnoLabsnél. Mobilalkalmazásuk van, de például a Facebook-oldaluk kezdetleges, és az elmúlt három évben nem frissült. „Az EPIC InnoLabs célközönsége szűk, úgy gondoljuk, hogy nem érdemes nagy kampányokat indítani. Azok a gyárigazgatók, termelési vezetők, akiknek szüksége van erre a szolgáltatásra, megtalálnak minket, és mi is közvetlenül próbálunk kapcsolatba lépni velük” – mondja Kádár.
A referencián nem fog múlni egy-egy üzletkötés. A cég eddigi ügyfelei között olyan nagyvállalatok vannak, mint a Bosch, a Lego vagy a Hitachi. 2008 és 2009 között Kádár a Hitachi projektvezetője volt, ott is a termelésirányítás modellezésével foglalkozott.
„Azok a gyárigazgatók, termelési vezetők, akiknek szüksége van erre a szolgáltatásra, megtalálnak minket” – Kádár Botond, az EPIC InnoLabs ügyvezető igazgatója. Fotó: Sebestyén László
Az ötéves cég mögött több mint húsz évnyi tapasztalat van – ezt már Lengyel Attila, az Intel adattudomány-csapatának vezetője mondta a Forbes.hu-nak. Kádár az ő témavezetője volt az egyetemen, a doktori fokozat megszerzése után pedig a Hitachinál kezdett dolgozni. 2006-ban ő mutatta be a SZTAKI-t a japán cégnek, a vezetőket többször is elhozta Budapestre.
„Ezután, pontosan 2007-ben kötöttünk kutatói együttműködést, ami máig is tart” – egészítette ki a Forbes.hu-nak Juicsi Nonaka, a Hitachi kutatásvezetője. Nonaka kérdésünkre
világklasszisnak nevezte az EPIC InnoLabs teljesítményét és szimulációs technológiáját.
Náluk a merevlemezgyártás fejlesztésében segített Kádár Botond csapata, akkor még a SZTAKI színeiben.
Az Intel adattudománnyal foglalkozó csapatán nagy a nyomás: ők modellezik a cég teljes költségvetését a következő öt évre. Az EPIC InnoLabs a gyártási költségek csökkentésében segített nekik.
„A mi gyártási költségeink már egyetlen gyár esetén is tíz számjegyű dollárban mérhetők éves szinten. Fél százalék lefaragása is nagy eredmény”
– mondta Lengyel. Azt is elmondta: az Intel Németországban és Lengyelországban is épít új gyárakat a közeljövőben.
Lengyel később a Western Digitalhoz szerződött, és újabb cégnek mutatta be a magyar kezdeményezést. A világ egyik legmodernebb light-off (minimális emberi beavatkozást igénylő – a szerk.) gyárát, a sanghaji Western Digital-központot kellett hatékonyabbá tenni. A csapat átdolgozta a gyártásirányítás algoritmusait, és végrehajtás után a gyár termeléskapacitása növekedett. Gyárakat is modelleztek, mielőtt azok megépültek, ezzel pedig tervezési hibákra világítottak rá – egy ilyen folyamatra bizonyára a Magyarországra készülő akkumulátorgyártó cégeknek is szüksége lesz.
Akkugyárak még nem keresték
A SZTAKI működése közelebb áll egy egyetemhez, mint egy vállalkozáshoz. Ennek megfelelően Kádár sem tartja magát topmenedzsernek, inkább ügyvezető igazgatónak. Abból a szempontból viszont inkább menedzser, hogy a gyakorlati alkalmazás jobban érdekli, mint egy irodában ülni. „Az elméleti, tudományos oldalamat kevésbé tartom erősnek. Hozzám mindig is az állt közel, hogyan lehet megvalósítani egy ötletet, vagy hasznosítani digitális technológiákat, hogy rendszerek működését tehessük hatékonyabbá” – mondja.
Bár a SZTAKI az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja, az ügyvezető szerint egyáltalán nem befolyásolják felülről azt, kivel köthetnek együttműködést. „Ha lesz lehetőség, szívesen dolgoznánk akkumulátorgyárakkal is a hatékonyságuk javításában, de ilyen projektünk egyelőre nincs” – mondja Kádár.
Otthon kilépnek a szerepből
Egy, a folyamatok elemzésével, fejlesztésével kapcsolatos munkahelyen adja magát a kérdés, hogy vajon ezt a saját munkafolyamataikra is alkalmazzák-e. A hóhért azonban nem akasztják. A saját munkafolyamatuk annyira különbözik gyáranként és projektenként, hogy nem lehetne egy egységes módszer szerint dolgozni mindegyiken.
„Fejlesztjük ugyan, de a saját életvitelünk, folyamataink optimalizálásában még bőven van potenciál”
– válaszolja mosolyogva Kádár.
Frissítés: Eredetileg azt írtuk, az EPIC InnoLabs 2018-ban alakult meg, a projekthez összesen 6,5 milliárdot adott a magyar állam és az Európai Unió. Valójában a német-osztrák-magyar EU-s projekt egészére, több éven keresztül érkezett a támogatást, az erről szóló bekezdést helyesbítettük.
