Pénzügyi körökben külön kategóriát képeznek az úgynevezett high net worth individual (HNWI) és az ultra high net worth individual (UHNWI) titulussal illetett hipergazdagok, akik száma a válság utáni kilábalás óta folyamatosan nő. De ami ennél meglepőbb: a dollármilliomosok és a dollár-multimilliomosok világában is egyre erősebb a migrációs dinamika.
Akinek a likvid, szabadon befektethető vagyona legalább 1 millió dollár (durván 300 millió forint), azt nevezik banki, privátbanki körökben HNWI-nek. Ebben a kategóriában Magyarországon körülbelül 11 ezren vannak, legalábbis a Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég számai szerint. Globális méretekben ez elenyésző, de folyamatos növekedést mutat – Karagich István, a Blochamps ügyvezetője 2025-re 15 ezer főre becsüli a magyar HNWI-k számát.
Körülbelül 600-an lehetnek, akiknek tízszer ennyi, vagyis 3 milliárd forint a likvid vagyonuk (ilyenkor a cégértékeket nem szokás figyelembe venni, csak a készpénzt, értékpapírokat, ingatlant, tehát a könnyen forgatható eszközöket), UHNWI-nek pedig csak százan minősülnek az országban. Ők azok, akiknek 30 millió dollárjuk, vagyis 9 milliárd forintjuk van. Ami pedig a dollármilliárdosokat (a 300 milliárd forinttal rendelkezőket) illeti, a Blochamps becslése szerint valószínű, hogy még 2025-ben is egy kézen meg lehet majd számolni őket Magyarországon. A Forbes tavaly őszi becslése szerint a 300 milliárd forint közeli vagyontartományt egyedül Csányi Sándor bankár éri el, de ebben az összegben már minden benne van, likvid, szabadon forgatható eszközei mellett az összes céges vagyona is.
Izgalmasabb statisztikákat lehet tehát hozni a globális HNWI-k, UHNWI-k világából, a legbeszédesebb tendenciákat hat ábrán mutatjuk be.
Mennyi az összvagyon és hovávalósiak a világ leggazdagabbjai?
Az elmúlt években szinte minden kontinensen gyarapodott a leggazdagabbak vagyona és létszáma: 2016-ban több mint 70 ezer milliárd dollár volt a hipergazdagok összvagyona – ez 16,5 millió HNWI vagyonából jött össze. Ez azt is jelenti, hogy a világ leggazdagabb embereinek átlagosan és fejenként 4,2 millió dollárjuk volt likvid eszközökben. Nem meglepő módon a legtöbb dollármilliomost Ázsia, Észak-Amerika és Európa termelte ki.
Hol élnek?
Érdekes tendencia, hogy egyre többen változtatják a helyüket: 2015-ben 64 000 dollármilliomos költözött más országba, egy évvel később már 82 ezren. Hogy honnan hová, azt mutatja a térkép. A pirossal színezett országok inkább taszították, a zöldek vonzották a dollármilliomosokat.
Miért vándorolnak?
Hát nem azért, mert a másik országban jobbak a fizetések, ez a kör akkor is megél a vagyonából, ha csak forgatja azt.
Honnan költöztek el a legtöbben?
Franciaországból, 2016-ban legalábbis ez volt a helyzet.
Hová mentek a legszívesebben?
A messzi Ausztráliába.
Mibe fektetik a pénzüket?
Amibe a legtöbb kisbefektető is: részvénybe, készpénzbe, kötvénybe, ingatlanba. Ez a kör jellemzően privátbankárok segítségével építi fel a portfólióját, és elsősorban a vagyon megőrzése a cél. Nagy kockázatot nem érdemes vállalniuk, sokkal többet bukhatnak, mint nyerhetnek.