Európában is egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, hiába vezet be számos ország korlátozásokat, nem sokra mennek vele. Az elit fenntarthatatlan vízhasználata legalább annyival súlyosbíthatja a városi vízválságot, mint az éghajlatváltozás.
Amikor Ludwig Helm polgármester először szembesült vele, hogy városában az egyik villában napi 80 ezer liter vizet fogyasztottak – ez 625-szöröse egy egyszemélyes németországi háztartás napi átlagfogyasztásának –, azt gondolta, biztosan meghibásodott a mérőműszer. Pedig nem. Így kezdődik a Politico cikke a fenyegető vízhiányról.
A Frankfurt melletti Taunus hegység erdős lejtőin fekszik Königstein városa. 16 700 lakosa között 98 olyan embert tartanak számon, akiknek éves jövedelme meghaladja az 1 millió eurót. Ezek a háztartások az egekbe szöktetik a vízfogyasztást, semmibe véve az ivóvízkészletek védelmét célzó korlátozásokat. Pedig a régió régóta aszállyal küzd.
Az angol gyepért mindent
„Az emberek mintha elfelejtették volna, hogy Németországban egyszerűen nincs angol gyep, más éghajlati viszonyaink vannak.
De mégis angol gyepet akarnak látni a kertben.
Egyesek korlátlan mértékben fogyasztják a vizet” – mondta Helm, Königstein polgármestere.
Mivel a város környékén csökken a talajvízszint, a polgármester korlátozásokat vezetett be arra, hogy az ott lakók mikor öntözhetnek, vagy tölthetik meg medencéiket, hogy a város ne fogyjon ki az ivóvízből. De az intézkedések nem segítettek, főként azért nem, mert a leggazdagabbak figyelmen kívül hagyják őket, a helyi hatóságok pedig nem képesek betartatni a szabályokat.
Thomas Norgall, a Bund nevű német civil szervezet hesseni kirendeltségének helyettes ügyvezető igazgatója elmondása szerint az egyre alacsonyabb talajvízszint miatt a helyi patakok és folyók kiszáradnak. A gazdag háztartások nem veszik figyelembe a bevezetett korlátozásokat, és ez egyre inkább kezd feszültséget okozni a lakosok között is.
Európa-szerte ismerős jelenség
A kontinenst 2018 óta sújtó aszály miatt Európa-szerte egyre több település küzd hasonló nehézségekkel.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az európaiak közel egyharmadát érinti a vízhiány.
Ez a helyzet várhatóan tovább romlik, mivel az éghajlatváltozás következtében az aszályok gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A Cannes közelében fekvő Châteauneuf-Grasse község idén azzal került be a sajtóba, hogy a gazdag háztulajdonosok – többségük külföldi állampolgár – egy hét alatt több vizet fogyasztottak, mint a község legtöbb lakosa egy év alatt. Csakhogy az 1500 eurós bírság meg se kottyan az érintett vízpazarlóknak. Jelenleg Franciaország további 120 településén küzdenek azzal, hogy elég ivóvíz jusson mindenkinek.
Illetékes hatóságok és civil szervezetek már többször felszólították a kormányokat és az EU tisztségviselőit is, hogy gondolják újra az ivóvízre vonatkozó szabályozásokat. A márciusban elfogadott nemzeti vízstratégia részeként Németországban az esővizet minél nagyobb mértékben szeretnék felhasználni a nem ivóvíz céljára szolgáló vízrendszerek ellátására. Helm szerint például segítene, ha egy bizonyos mennyiség elhasználása felett drasztikusan emelkedne a víz ára. Akkor talán világos lenne mindenki számára, hogy a túlfogyasztás nem normális.
Szigorúbb szabályokra lesz szükség
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint
„az elit fenntarthatatlan vízhasználata legalább annyira súlyosbíthatja a városi vízválságot, mint az éghajlatváltozás”.
A kutatók és a környezetvédők szerint azonban ez strukturális probléma is, melynek megoldásához alapvetően kell átgondolni a vízfogyasztást, és szorgalmazni a víztakarékosságot.
Az EU már számos szabályt hozott az édesvízkészletek védelmére és kezelésére, ilyen például az ivóvízről szóló törvény. Ugyanakkor több bizottság is úgy vélekedik, hogy a meglévő szabályok még nem elégségesek, túl széttagoltak és nincsenek jól integrálva az összes uniós szakpolitikába.
