Hetente több mint két ember hal meg gyorshajtás miatt Magyarországon. A legdurvább bírság a nettó átlagfizetés alatt van majdnem 100 ezer forinttal. Máshol a millió feletti büntetés sem ritka.
A 33 éves B. D. július 1-jén kora hajnalban hajtott fel az Árpád hídra 713 lóerős, tuningolt Mercedesével. A szakaszon 70 kilométer óránként a megengedett legnagyobb sebesség, de a híd közepe felé a RACE-001 rendszámú autó 130-nál is többel hajthatott. Ekkor B. D. elveszítette az uralmát az autó felett, és elütött egy szalagkorlát mögött szabályosan közlekedő, 26 éves kerékpárost. Ő nem sokkal később meghalt.
Minden napra 1700 gyorshajtó
A gyorshajtási közigazgatási eljárások száma 2019-ben tetőzött Magyarországon. A rekordot jelentő, közel 690 ezer közigazgatási eljárás után tavaly már csak 621 637 gyorshajtást regisztráltak a hatóságok. Ez lakosságarányosan megfelel az uniós átlagnak, de nemsokára ebben is az élmezőnybe törhetünk.
Május 1-jétől ugyanis alacsonyabb mérési toleranciával működtetik a sebességmérőket. Ez a változtatás az NKE közlekedésbiztonsági kutatója, Dr. Mészáros Gábor szerint akár meg is duplázhatja a bírságok számát. (Érdekesség, hogy a 4iG éppen májusban szállított le 40 darab, mozgás közbeni mérésre is alkalmas új sebességmérőt a rendőrségnek nettó 296 millió forintért.)
A beszedett bírságok összege szintén 2019-ben tetőzött, a rekord 23,6 milliárd forint volt.
A tavalyi évről azt lehet tudni, hogy az egy gyorshajtóra kiosztott átlagos bírságösszeg 34,3 ezer forint volt, ez alapján az összbevétel 21,3 milliárd forint lehetett.
2008 óta ugyanannyi
A közigazgatási bírságok összegét 30 és 300 ezer forint között állapíthatja meg a rendőrség, ez a szabály 2008 óta nem változott. Kérdés, mekkora visszatartó erő ez az összeg egy ötvenmilliós Mercedes sofőrjének, ami húsz litert fogyaszt száz kilométerenként.
Persze a szabálynak mindenkit vissza kellene tartania, nemcsak azokat, akik megengedhetnek maguknak egy drága autót.
2008-ban az átlagkeresethez képest a 300 forint még soknak tűnhetett, a mai átlag nettó fizetések azonban e felett vannak majdnem 100 ezer forinttal.
Ha a 300 ezres bírságot nézzük, úgy tűnik, azt könnyű megúszni: tavaly 744, előtte 659, 2020-ban pedig 824 alkalommal döntött a rendőrség a legmagasabb pénzbírság mellett. A 300 ezres csekkhez ugyanis 50-es táblánál 128-cal, sztrádán pedig legalább 245-tel kell menni. Napokra lebontva tehát 1700 gyorshajtó mellé kettő maximális büntetés jut átlagosan.
A gyorshajtást szabálysértési, vagy közigazgatási bírsággal szankcionálja a rendőrség. 100 kilométeres sebesség alatt 15, felette 20 kilométer óránként a tűréshatár. Ennek túllépésénél közigazgatási eljárás indul az autó üzembentartójával szemben. Enyhébb esetben szabálysértés történik, ilyenkor 5 és 150 ezer forint közé eshet a büntetés, a helyszíni bírság pedig 5 és 50 ezer forint között lehet. Ilyen megállításos (helyszíni) bírságolás viszont annyira kevésszer fordul elő, hogy nincs visszatartó ereje – egyszerűen azért, mert már évek óta nincs elég rendőr. 2021 nyarán olyan is előfordult, hogy a mobil traffipaxokkal két hét alatt egyetlen autóst sem értek tetten.
Gyorshajtás: évente 120-130 áldozat
Magyarországon évente 14-16 ezer személyi sérüléssel járó baleset történik. 10-11 ezer esetben könnyű sérüléssel jár, négyezer súlyos sérüléssel, öt-hatszáz pedig halálos kimenetelű. Az ORFK szerint a gyorshajtás a legfőbb balesetokozó. A már idézett Mészáros szerint évente 120-130 ember hal meg olyan közlekedési balesetben, ami gyorshajtás miatt történt. Ha belegondolunk az azt jelenti, hogy
hetente több mint két ember veszi életét gyorshajtás miatt.
Dr. Herpy Miklós ügyvéd pedig arról beszélt, az ő praxisában tízből kilenc esetben vagy szerepet játszott a gyorshajtás, vagy a baleset elsődleges oka volt.
A számok között azért nagy a szórás, mert a rendőrség erre vonatkozó hivatalos statisztikája csalóka. A baleset okát 30 napjuk van megnevezni és továbbítani a Központi Statisztikai Hivatal felé. A vizsgálat pedig ennyi idő alatt nem mindig állapítja meg a pontos adatokat. Például, harminc nap után a Dózsa György úti halálos balesetnél még azt nevezték meg fő oknak, hogy a Citroen bekanyarodott a Mercedes elé, azt csak később pontosították, hogy az utóbbit vezető M. Richárd 130 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott.
Magyarországon nyomhatják
Európában nagyjából egységesek a sebességhatárok: a legtöbb országban lakott területen belül 50-nel lehet menni. Lakott területen kívül is csak Ausztriában és Németországban lehet 100-zal menni, a legtöbb országban a magyarhoz hasonlóan 90 a sebességhatár. A büntetés mértéke azonban eltérő. Az alábbi listában azt vizsgáltuk meg, hogy az Árpád hídi tragédia okozója mekkora büntetéssel számolhatott volna a különböző országokban, a linkeken azonban az enyhébb gyorshajtások szankciói is elérhetők.
- Ausztriában sávos büntetési tételek vannak: lakott területen belül a 40-60 kilométer/órás sebességtúllépés büntetése 300 eurótól (112,5 ezer forint) kezdődik, és a sofőrt legalább egy hónapra eltiltják a vezetéstől.
- Szlovákiában szintén a gyorshajtás mértékével emelkedik a büntetés összege. Akik legalább 75 kilométer/órával túllépik a megengedett sebességet, 800 eurós (300 ezer forintos) büntetést kapnak. A felsorolt országok közül tehát ez hasonlít leginkább a magyarországi rendszerhez.
- Svájcban a 25 kilométer/óra feletti mértékű kihágásoknál minden esetben legalább 400 frankkal (154 ezer forinttal) büntetik a szabálysértőket. A jobb vagyoni helyzetben lévők azonban magasabb büntetésre számíthatnak.
- Olaszországban legalább 40 kilométeres sebességtúllépés esetén mindenképpen elveszik a jogosítványt. Ekkora mértékű sebességtúllépés esetén 531 eurótól 2125 euróig (200-800 ezer forint) terjed a büntetés mértéke, 60 kilométer/óra feletti túllépés esetén pedig 3133 euró (1,2 millió forint) is kiszabható. Az ellenőrzés biztosan nem olyan ritka, mint Magyarországon, hiszen ott országszerte 8073 sebességmérő működik.
- Franciaországban az, aki legalább 50 kilométer/órával meghaladja a megengedett legnagyobb sebességet, 1500 eurós (563 ezer forintos) büntetést kaphat. A többszörös elkövetőket azonban 3750 euróra (1,4 millió forintra) is büntethetik.
- Németországban 843,5 eurós (317 ezer forintos) csekket kap az, aki legalább 70 kilométer/órával meghaladja a megengedett legnagyobb sebességet, valamint 3 hónapra elveszik a jogosítványát. Itt ráadásul 2017-ben szigorították a büntető törvénykönyvet, illegális gyorsulási versenyek után eszerint már gyilkosság miatt is vádat emelhetnek a sofőr ellen, ha tragédia történik.
Kis befektetéssel lehetne lassítani
Az Árpád hídon történt tragédia megelőzésére a Trafibox lehetne a megoldás. Ezekbe az út szélén elhelyezett dobozokba a rendőrség kedve szerint telepíthet sebességmérőt, ez pedig kiszámíthatatlanabbá teszi az ellenőrzést, mint a 365 fix helyre telepített VÉDA esetében. (Mozgó VÉDA-ból van még 189 a rendőrségnél. Ezekkel szoktak autóból mérni, és ezek közül telepítenének a Trafiboxokba is.) 2023 végéig összesen 94 Trafiboxot szerelnek fel országszerte, de Budapestre csak néhány doboz kerül. Lesz az Üllői út pestszentlőrinci részén, Csepelen a Weiss Manfréd úton a Szabadkikötőnél, a 6-os úton a Campona előtt, illetve a II. kerületben hét ponton.
Az Árpád hídon egyelőre nem lesz Trafibox. Pedig úgy tűnik, nem drága mulatság.
Nagykanizsán például egy ilyen eszköz telepítése 612 ezer forintba került. Az éves üzemeltetésre pedig 76 ezer forintot szánnak, és működik. A BKK múlt héten elfogadott közlekedésbiztonsági stratégiája 300 új éjjel-nappali traffipaxszal számol Budapesten, de ebből 200 „edukatív”, vagyis az autós csak látja rajta, mennyivel megy, de szabálysértés bizonyítására nem alkalmas.
Egy másik megoldás lehetne – például az Árpád hídon – a szerbiai autópályákról ismerős átlagsebesség-mérés. Magyarországon hasonlót azonban nem tervez az ORFK. Pedig a Pulzus Kutató friss felmérése szerint a magyar társadalom minden csoportjának többsége támogatná az átlagsebesség-mérést fiataltól az idősig, a községektől Budapestig.
