A nagyvállalati kör már aktívan foglalkozik a fenntarthatósággal, a közepes méretű és kisebb cégek azonban még nem tehetik meg, hogy a zöld gondolkodás jegyében alakítsák a költségvetésüket.
Megtorpant a cégek aktivitása a fenntarthatóság felé – derült ki a K&H friss felméréséből. A K&H négy kategóriában vizsgálta a cégek zöld törekvéseit. A legalsó a 300 millió forint és 1 milliárd forint közötti bevételű cégekből áll, utánuk következnek az 1,1-2 milliárd forintos bevételű cégek, majd a 2,1-4 milliárd forint közöttiek, végül pedig azok, amelyek legalább 4 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Összesen 360 vállalat vett részt a felmérésben. Öt szempont alapján vizsgálták a cégeket: attitűd, aktivitás, stratégia, mérés-auditálás és társadalmi felelősségvállalás (CSR) szerint.
„A nagyvállalatok egy részét az európai uniós szabályok kötelezik a környezeti lábnyomuk csökkentésére”
– magyarázta az eredményt Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, aki szerint ezek a cégek később hatni fognak a kisebb vállalatokra is.
Se energiájuk, se pénzük
Az látszik, hogy egyre több vállalat érzi az érintettségét a karbonsemlegességre törekvés terén, de a legtöbben inkább nehézségként, mint lehetőségként tekintenek rá. Kevesebben akarják csökkenteni a karbonlábnyomukat, a lelkesedés 2022 második félévéhez képest enyhült.
A vállalatok 81 százalékánál nem tervezik a karbonlábnyom csökkentését.
A fenntarthatóságot célzó céges programokat leginkább az infláció és a gazdasági nehézségek miatt halasztották el. Ez abból is látszódik, hogy a legalább négymilliárd forint árbevételű cégeknél jobban figyelnek a fenntarthatóságra, mint ahol kevesebb pénzből gazdálkodnak. Egyre többen készítenek vállalati fenntarthatósági stratégiát, sőt, az ekkora cégek közül sok helyen már független szakértőkkel auditáltatják a méréseik eredményét. Ez nemcsak kiváltságuk, hanem kötelességük is. Az ekkorára nőtt cégeket már az európai uniós szabályok is kötik: évről évre a pénzügyi beszámolóhoz hasonló fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.
A kisebb cégek azonban nem számoltak be zöld beruházásokról, és nem kockáztatják a nyereségességük csökkentését fenntarthatósági törekvéseik érdekében. Ugyan egyre több cégnél gyűjtik szelektíven a hulladékot (93 százalék), fogják vissza a papírhasználatot (88 százalék), és az energiahasználatot (86 százalék), nagyobb aktivitás nem látható a négymilliárd alatti szegmensben. Suba szerint nekik most se energiájuk, se pénzük a fenntarthatóságra, pedig ez kulcsfontosságú lenne.
A legszennyezőbb szektorok
Ha bevétel helyett a szektorokat nézzük, a kereskedelem a legkörnyezetszennyezőbb. Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás is fenntarthatóbbnak bizonyult. Ezt először mérési hibának gondolták a K&H-nál, de a harmadik adatsor után már igazoltnak látják a számokat.
A kisebb cégek nagyobb súllyal vannak jelen a felmérésben, nem csoda, hogy a fenntarthatósági index egyedül a társadalmi felelősségvállalás (CSR) területén nőtt.
Egyre fontosabbnak tartják a vállalatoknál az etikus üzleti viselkedést, a nemek kiegyensúlyozott arányát a menedzsmentben, és az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmódot.
A cégek 80 százalékánál azonban nem ösztönzik az alkalmazottakat a karbonlábnyomuk csökkentésére, és nem is tervezik ezt.
A megkérdezett cégeknek továbbra is csak 1,4 százaléka vásárol zöld – tehát megújuló energiaforrásból származó – villamosenergiát. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a zöldenergia termelési előnyt nem jelent, viszont extra költséggel jár.
2025-ben jöhet a fordulópont
„Senki nem mondja azt, hogy nem kell foglalkozni a fenntarthatósággal. A kis cégek ezt kevésbé tehetik meg, a nagyobb vállalatok viszont a gazdasági nehézségek ellenére is egyre zöldebbek” – mondta Suba. Úgy látja, akárcsak a villanyautózás, vagy a vegán életmód, a zöld cégkultúra is trendszerűen terjed.
A fordulópontot az jelenti majd, amikor minden 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégnek kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készítenie, és ezeket auditáltatni.
Suba szerint 2026-tól esedékes ennek bevezetése, de az adatokat már 2025-ben elkezdhetik gyűjteni. Érdekesség, hogy az agrárcégeknek is kell fenntarthatósági jelentést készíteni majd, hiszen az állattenyésztés, műtrágya-felhasználás is lehet környezetszennyező. Az adatgyűjtés pedig megágyazhat a kormányzati és uniós ösztönző intézkedéseknek is.
Suba szerint a fogyasztók is egyre érzékenyebbek fenntarthatóság iránt. Már most is vannak, akik csak akkor vesznek meg egy terméket – vagy hajlandók többet fizetni – ha azt fenntartható módon állították elő. Magyarországon ez a szegmens még alacsony, de növekedni fog.
A K&H-nak is sok idő kell még
A K&H saját karbonsemlegességének elérését 2050-2060 közé teszi. A hiteleknél különösen nehezen tudnak ügyelni a fenntarthatóságra, hiszen nem tehetik meg, hogy ne adjanak hitelt például olyan lakásra, amiben gázkazán van. A teljesen karbonsemleges működés nem a következő tíz év, inkább a következő 30 év kérdése a banknál. Suba arra számít, hogy az ingatlanpiacon is „drágulhat, ami nem zöld”.
Azt pontosan nem árulhatta el, hogy a K&H mennyit költ fenntarthatóságra, de százmilliós nagyságrendről van szó. „A nagy cégek minimum százmilliós nagyságrendben vállalnak többletköltségeket. Ez cégmérettől függően lehet akár milliárdos többletköltség is, de inkább hosszú távú befektetésként érdemes tekinteni erre” – mondta. Bár viccből megjegyezte, hogy a következő sajtóeseményükre már „bogártállal” is készülnek, várhatóan inkább a pénzügyi termékek területén folytatja a zöldfordulatot a bank.
