Rossz helyzetben az egészségügy. Az állami alulteljesít, nehéz időben szolgáltatáshoz jutni, a magánra pedig egyre kevesebbeknek van pénze.
Hiába tértek vissza az átalányról a teljesítmény-finanszírozásra, továbbra sem sikerült az állami egészségügyi ellátást a járvány előtti szintre emelni. A járóbeteg-ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték, de pótolniuk kell az elmaradt műtéteket. Közben a magánszolgáltatókra sincs már pénze az embereknek.
A IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján elhangzott, hogy a magánszolgáltatóknál is 25 százalékkal csökkent a betegforgalom – írta meg a Népszava.
Egyes helyeken a hónap vége felé nincs páciens: ez arra vall, hogy gyakorlatilag elfogytak az emberek megtakarításai.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója szerint a kórházi várólistákkal nemcsak a költségek nőnek, hanem a halálozás is megugrik
Bár a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer, az elkerülhető halálozásban nem sikerült még magukra találniuk az ellátóknak. Továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya, különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé, egyéb légzőrendszeri fertőzéseké.
Magánba menekülni, de miből?
A betegek a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász számításai szerint az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre.
Ahhoz pedig, hogy a 8 százalékos uniós átlagot megközelítsük, minimum meg kellene duplázni az állami ráfordításokat.
Ám ez a pillanatnyi helyzetben elképzelhetetlen – tette hozzá.
