Varga Zoltán vállalja, vannak hibái, sőt azokon bukott is, nem keveset. Ez ugyanakkor a tanulásnak is a része. A nagy buktákat mindig inkább szakmai szemmel közelítette meg, ha bántotta is az egóját, a magánéletére nem volt hatással.
Varga Zoltán az ország 35. leggazdagabbja, a legnagyobb független médiacég, a Central Médiacsoport tulajdonosa, a Wizz Air egyik korai befektetője. Az elmúlt években többször beszélt róla, hogy a NER felső szintjéről üzenték meg, jobb, ha eladja a 24.hu-t vagy a Nők lapját is kiadó médiavállalatát. Ő kitart és a válasza az, hogy egyelőre inkább külföldön fekteti be a pénzét, Dél-Amerikától Lengyelországig számos országban van érdekeltsége.
A Forbes pénteki Legyél Jobb! Napjának vendége volt a milliárdos, akivel Galambos Márton főszerkesztő beszélgetett. Varga Zoltán elég korán kezdte az üzletet: általános iskolás korában már 120 nyulat tartott és kereskedett velük, aztán az „egyetemet pedig végig sefteltem”. A legtöbb pénzét akkoriban könyvekre költötte.
„Nincs igényem Ferrarira. Jó autóim vannak, de a városban bringázom. Az emberek valószínűleg azt hiszik, hogy a vagyonom és a listás helyezésem másra predesztinál.”
Varga Zoltán milliárdos befektető, a Central Médiacsoport tulajdonosa a legnagyobb buktáiról beszélt a Forbes Legyél Jobb! Napján. Fotó: Fekete Csaba
Az első nagy bukta
Németországban egyszer szinte az összes, az addigi a vállalkozásaival megkeresett pénzét elbukta – egy kaszinóban.
Gyakorlatilag pénz nélkül távozott. Ez még a karrierje elején történt. Akkoriban az OTP-ben volt egy devizaszámlája 2000-3000 márkával, annyija maradt összesen.
Még a családjának sem mondta el, mibe keveredett. Azt mondja, akkoriban sokat még nem tanult ezen, úgy volt vele, hogy nem jött be a húzása. Üzletileg hamarabb lett érett, tette hozzá.
15 millió dollár mínusz
Már brókerként 1998-ban egy devizaügyleten vesztett sokat: 15 millió dollárt bukott egyetlen este alatt. Azt mondja, meg is úszhatta volna az egészet, mivel a megbízások nem voltak aláírva – másnap hívták be a bankba, hogy kijavítsák az adminisztratív hibát. Sokan éltek akkoriban azzal a lehetőséggel, hogy erre hivatkozva kibújtak a felelősség alól (ma már jóval szigorúbbak a szabályozás, ilyen bakik meg sem történhetnek).
„Egy senki lettem volna a városban”
– mondja arról, szerinte élete legjobb döntése volt, hogy akkor bevállalta mégis a buktát. Azaz: utólag írta alá a papírokat, amik hatalmas veszteséget jelentettek neki. (Rosszul állította be a megbízásokat, ez okozta a vesztét, a dollár árfolyam elszállt, leegyszerűsítve: limit nélkül pörgött a vesztesége.) Szakmai hibát vétett, és az egóját nagyon bántotta a dolog. A mindennapi életükre nem volt komoly hatással, mint mondta, a család gyakorlatilag észre sem vette. A következő héten egy barátjától 50 millió forintot kért kölcsön és újra elkezdett devizázni – felhasználva a tanulságokat.
Bukta a covid alatt
Sok külföldi sajtót olvasott akkoriban és külföldi partnerekkel is beszélt, ezért időben fel tudtak készülni a Centralban a világjárványra, első között mentek home office-ba, például. „Paráztattam a kollégákat.”
A piacokon azonban nem olvasta jól a jeleket. Arra nem volt felkészülve, hogy a covid miatti lezárások alatt a kormányok a világ minden pénzét a piacokra öntik, hogy fenntartsák a fogyasztást. Ezeknek a forrásoknak egy jó része amerikai techrészvényekben csapódott le – az időszak egyik nagy nyertese a Tesla volt. A lezárások miatt az emberek otthon ültek, Amerikában és több EU-s országban a költségvetésből kapott a lakosság forrásokat, mert nem tudott dolgozni. Hova költötték a pénzt? Étteremben, moziba nem lehetett, sokan tőzsdézni kezdtek.
„Elkezdtem shortolni a Teslát, ami egy ideig nagyon jól hozott, aztán megindult felfele az árfolyam. Úgy voltam vele, hogy nem fog sokáig tartani. De az árfolyam tovább emelkedett: 4,5 millió dollárt buktam rajta. Nem vettem észre, hogy ez nem egy autógyártó, hanem egy vallás” – összegezte a tanulságot.
Varga azt mondja, mára már a Tesla is autógyártó lett, de az értékeltségét továbbra is magasnak tartja, még ha innovációban élvonalban is vannak.
„A shortjaimat nem zárom le gyorsan, megvárom, amíg fáj. És ez nagyon fájt – de sokat is tanultam belőle.”
Miért shortolja az Nvidiát?
Az Nvidia-shortját hamarosan zárja, mondta Varga. A chipgyártó árfolyama hatalmasat emelkedett az elmúlt két hétben, a cég értéke még az 1 billió dollárt is meghaladta. A növekedési sztori háttere valójában az AI, az Nvidia ugyanis élen jár a mesterségesintelligencia-rendszereket kiszolgáló speciális chipek gyártásában, és a technológia terjedése miatt brutális megrendeléseik vannak. Varga szerint most éppen az AI a legfontosabb hívószó, ennek vannak hívői most a piacon.
„Ha bármelyik cégünk nevébe belevennénk most, hogy AI, az értékelése 30 százalékot ugrana.”
Hiába a rekordárfolyam, a milliárdos befektető szerint az Nvidia és az AI papírok hamarosan kettős nyomás alá kerülnek.
- A kamatszintek tartósan fenn fognak maradni Európában és Amerikában, vagyis recesszió lesz. Recesszióban pedig a részvényárak csökkennek.
- Alább fog hagyni a mostani hype is egyszer.
