Niksen – avagy így alkalmazzák a hollandok a semmittevést stressz és kiégés ellen. A módszernek persze kritikusai is vannak.
Olga Mecking, a magyarul is megjelent Niksen – A semmittevés holland művészete című könyv szerzője a BBC Travelön azt írja, nyelvészként ő maga is imádta az ötletet, hogy a semmittevés fogalmát egyetlen rövid, könnyen kiejthető szóval lehet kifejezni.
- A niksen egy holland wellness-irányzat, azt jelenti, „semmit sem csinálni”.
- A kifejezés először 2019-ben keltette fel a világ figyelmét mint a stressz kezelésének vagy a kiégésből való felépülésnek a módja.
- Akkoriban sokan panaszkodtak a túlhajszoltság okozta kimerültségre és depresszióra, és keresték a megoldásokat.
- Ezért jöttek be olyan fogalmak is, mint a hosszú élet japán titkaként reklámozott ikigai vagy a dán hygge.
De mi a semmittevés lényege?
Niksen – A semmittevés holland művészete című könyvében Mecking cél nélküli semmittevésként definiálja a niksen kifejezést, vagyis amikor az ember nem a közösségi médiát görgeti, de még csak nem is meditál. Míg a mindfulness arról szól, hogy jelen legyünk a pillanatban, a niksen inkább arról, hogy időt szakítunk arra, hogy csak legyünk, és hagyjuk, hogy az elménk arra kalandozzon, amerre akar. Mecking szerint most, hogy lassan felépültünk a covid után, ideje újragondolni, hogy hogyan dolgozunk és hogyan töltjük az időnket.
A hollandok nemcsak pozitív, negatív értelemben is használják a semmittevés kifejezést. Előbbire példa, amikor a szülő megkérdezi a gyerekét, hogy már megint semmit nem csinált. Ugyanakkor használják a lekker niksen kifejezésben is, ami magyarul nagyjából „édes semmittevést” jelent. Például olyan estéket takar, amikor az embernek tényleg nincs semmi feladata vagy munkája.
Thijs Launspach holland pszcihológus szerint a niksen semmittevést jelent vagy olyan jelentéktelen dolgokkal való foglalkozást, amivel élvezheted a saját idődet.
„Nem teljesen semmit sem csinálni, hanem a lehető legkevesebbet”
– mondja, rámutatva, hogy ez leginkább az idősebb emberekre vonatkozik, akiknek több és strukturálatlan szabadidejük van. A fiatalabb generációk ezzel szemben stresszesebbek, mint valaha – még Hollandiában is, ahol messze földön híres a munka-magánélet közti egyensúly.
Launspach szerint a stressznek számos oka van. Az életünk és a munkánk egyre komplexebb, és sok időt töltünk számítógép előtt. Nagy a nyomás például a közösségi médiából arra vonatkozóan is, hogy teljesíts és legyél önmagad legjobb verziója, legyen szó akár munkahelyről, akár a szülői szerepről.
Persze, van olyan stressz, ami kifejezetten pozitívan hat az emberre, emeli ki a Leideni Egyetem pszichológiaprofesszora, Bernet Elzinga. Szerinte nem feltétlenül rossz időlegesen úgy stresszelni, hogy igazán fókuszáltak és koncentráltak vagyunk. Probléma inkább azzal van, amikor kicsúszik a kezünkből az irányítás.
„Csak legyél normális, az már úgyis elég őrült”
A niksen a rossz értelemben vett stressz esetén is segíthet. „Ha nem csinálsz semmit, akkor az alapértelmezett hálózatodhoz csatlakozol. Ez a hálózat felelős az elme elkalandozásáért és a gondolkodásért” – magyarázza Elzinga.
Paradox módon a niksen produktívabbá is tehet minket, egyszerűen azért, mert a szünetek lehetővé teszik az agyunk számára, hogy kipihenje magát, és jobb fókusszal, kitartóbb figyelemmel térjen vissza. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy bár a hollandok nem dolgoznak sokat, a munkában mégis nagyon hatékonyak.
A túlórázást nem ösztönzik a Hollandiában uralkodó „csak legyél normális, az már úgyis elég őrült” hozzáállás miatt. Ez az ország őszinte, egyenlőségre törekvő kultúrájával is összeköthető.
Úgy tűnik, ez a stratégia tényleg működik, mert a hollandok nagyon kreatívak, elég csak zseniális festőikre, Vermeerre vagy Rembrandtra gondolni. Jó példái a kreativitásnak azok a mesterséges gátak is, amiket a fenyegető árvizek ellen építettek. Hollandiában az infrastruktúra is megvan ahhoz, hogy az ember a szabadidejében könnyebben rávegye magát a semmittevésre. A hollandok szeretik aktívan tölteni a szabadidejüket: bringázással vagy túrázással szakadnak ki a rohanó hétköznapokból, és amint kisüt a nap, kiáramlanak a kávéházak teraszaira, még télen is. Ezek a helyek számomra tökletesek a semmittevésre – írja Mecking.
Mozogj!
Launspach ugyanakkor úgy látja, a niksen nem feltétlenül hatékony megoldás a stressz megelőzésére, mert szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy pufferzónát kell kialakítaniunk saját magunk és a minket érő stressz között. „Nem tudom, hogy ez egyáltalán lehetséges-e abban az üzemmódban, ahogyan most élünk és dolgozunk” – mondja.
Elzinga szerint is inkább a lehetőleg természetben végzett fizikai aktivitással érhető el az, hogy eltereljük a gondolatainkat a napi aggodalmainkról. Még jobb, ha kombináljuk a dolgokat: niksen, természet és mozgás.
A hollandok jellemzően jól tudnak szabadidőt kiszakítani maguknak, mert kiváló jóléti rendszer, szociális háló működik, és bár az emberek hajlamosak keményen dolgozni, sok szabadnapot is kivesznek (és kapnak is). A jó szociális támogatási rendszer és az alacsonyabb stressz-szint is hozzájárul a biztonság- és egyensúlyérzethez – mondja Elizinga.
