Végre közelebb került a nyugdíj összege a megtorpanó bérekhez – de ez csekély vigasz a szépkorúaknak. Jobban zabálja az infláció az ellátmányok reálértékét, és az egyenlőtlenségek is jobban kiéleződnek a kisnyugdíjasok kárára. Lépnie kell az Orbán-kormánynak.
- A februári, megtorpanó átlagkeresetek alapján váratlan fordulat jöhet a nyugdíjak értékének egyik fontos mutatószámában. A nominális bérekhez viszonyítva végre újra növekedhet az ellátmány mértéke. Ez csekély vigasz, ha az elmúlt tíz év trendjeit nézzük – és a momentum is átmeneti marad, ha nem lép a kormány.
- Változatlanul nagyobb ütemben eszi az infláció a nyugdíjak összegét, mint amennyire túl optimista kormány decemberben tervezett. Ráadásul most már fájdalmasan egyértelmű: azonnali korrekciókra van szükség. A foltozás helyett strukturális változást kell meglépni.
- A Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból az is kiderül: egyre nagyobb a különbség nyugdíjas és nyugdíjas között. Negyedmillióan kapnak százezer forint alatt, de a végre publikált mediánok ismerete mellett az is egyre nyilvánvalóbb, hogy leszakadnak a kisnyugdíjasok. Hacsak nem tanulunk a szlovák vagy lengyel jó gyakorlatokból.
Zárulni látszik az olló, de ez csekély vigasz
Döbbenetes adatokat publikált a KSH a februári átlagkeresetek publikálásával. A nettó fizetések alig, mindössze 1,2 százalékkal növekedtek. Az inflációt is figyelve még rosszabb a helyzet, nettó bérek vásárlóereje a 25,4 százalékos pénzromlás miatt 19,6 százalékkal csökkent.
A kormány által tavaly több ütemben meglépett nyugdíjemelések, valamint a januári 15 százalékos emelés után ez meglepő fordulatot okozott a nyugdíjak nettó keresethez viszonyított arányában. A nettó keresetek növekedésének hirtelen megtorpanásával megfordulni látszik a közel egy évtizede – a svájci indexálás kivezetése következtében – kialakuló trend. A februári adatok alapján minimálisan, de ismét felzárkózhat a bérekhez a nyugdíjak értéke.
A teljes ellátás összege 2023. februárjában elérte a 190 ezer forintot. Ez közel 54 százaléka a kedvezmények nélkül figyelembe vett 353 200 forintnak. Ha a 208 ezer forintos öregségi nyugdíjat vesszük figyelembe, még inkább záródni látszik a bér-nyugdíj olló. (A KSH a nyugdíjakat lefelé korrigálja a nettó keresetekhez való viszonyításkor, így ez az összeg éves szinten várhatóan kisebb lesz.)
Csekély vigasz ez azonban a nyugdíjasok számára, ha figyelembe vesszük a svájci indexálás kivezetése óta eltelt teljes időtartamot. A nyugdíjak ugyanis 2011 óta 2,1-szeresükre növekedtek, szemben a bérekkel, amik azonos időszak alatt 2,8-szeresükre ugrottak. A nominális összehasonlítás mellett a nettó keresetek reálértéke is jóval nagyobb ütemben nőtt a nyugdíjakhoz képest. Előbbi az elmúlt 12 évben csaknem 70 százalékkal, utóbbi alig 30 százalékkal nőtt.
Szakértői kalkulációk szerint a nyugdíjak ráadásul csaknem húsz százalékkal lennének magasabbak, ha a kormány visszaállna a vegyes indexálásra.
- Ezek alapján nem kérdés: lépnie kell a kormánynak, hogy a nyugdíjak az átlagbérekhez való felzárkózása ne csak pillanatnyi momentum legyen – és az ellátmány reálértéke hosszú távon ne maradhasson el a fizetések értékének növekedésétől. A „békeidőben” szorgalmazott vegyes indexálás azonban most csak pofonként érkezne a nyugdíjasok számára. Mivel a reálbérek idén várhatóan jelentősen visszaesnek, a svájci indexálás vajmi keveset javítana a helyzeten.
Hiába zárkóznak fel, ha az infláció jobban zabálja a nyugdíj emeléseit
A nyugdíjak pillanatnyi felzárkózásának jelentősségét tovább gyengíti az inflációs nyomás, aminek a szépkorúak jobban ki vannak téve. A 2019 óta számolt nyugdíjas infláció ugyanis 2022-ben jelentősebb mértékben elszakadt a „sima” pénzromlási adatoktól, mivel a meghatározott fogyasztói kosárban jóval nagyobb mértékben szerepelnek a 65-70 százalékkal növekvő alapvető élelmiszerek. A februári 25,4 százalékos teljes, és a nyugdíjasok fogyasztói kosárjára szabott 26,9 százalékos pénzromlás másfél százalékos különbsége is ezt mutatja.
A nyugdíjak meghatározásánál azonban csak az előbbi a vezérszám, amit nagyon úgy tűnik, hogy ismét alulterveztek januárban.
A törvényileg előírt emelésnél a kormány már decemberben is csak a pénzromlási prognózisok alsó tartományát vette figyelembe. A 15-19,5 százalékos éves inflációs várakozásoknak megfelelően, igencsak optimistán a minimumot választva csak tizenöt százalékkal emelt.
Februárban kézbesítette a postás a dupla, 13. havi ellátmánnyal kiegészített nyugdíjat. Többen előszeretettel „építik be” a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását, ha az éves inflációval vetik össze annak növekedését – hibásan. A törvény sem veszi figyelembe az „alkalmi” bónuszokat a januári nyugdíjemelések meghatározásakor. MTI/Bruzák Noémi
Optimizmusuk ellenére azonban elmaradni látszik a pénzromlás lassulása. A januári, 27,4 százalékos nyugdíjas infláció csupán 26,7 százalékra csökkent márciusra, és a teljes inflációs adat sem túl kedvező. Ennek köszönhetően az elemzői várakozások is feljebb ugrottak: az OTP elemzői már a Magyar Nemzeti Bank decemberi felső határát, azaz a 19,5 százalékot jelzik előre, korábbi számításaikat fél százalékponttal feljebb tornászva.
Nem segít a helyzeten, hogy a tényadatokkal szemben az év eleji 15 százalékos nyugdíjemeléssel „csupán” 11,7 százalékos mínuszban vannak a nyugdíjasok – hiába spekulál ugyanis a kormány a későbbi hónapok visszaesésére, ha a boltokban még a jócskán megugró árakat kell fizetni. A lassulás elmaradása mellett pedig egészen egyértelművé kezd válni a helyzet. Idén is a nyugdíjasok „hitelezik” költségvetést, mivel az előírt novemberi – és a már várható, de törvényileg nem garantált júliusi – korrekciót csak utólagosan, hónapokkal később kapják meg az ellátmányban részesülők.
- A fentiek okán nem véletlen, hogy nyugdíjas szervezetek és a szakértők ismét hangsúlyozzák az emelési rendszer reformjának és az azonnali korrekciók megítélésének szükségességét. A havi-kéthavi korrekciós rendszerrel elkerülhető lenne, hogy a nyugdíjasoknak több hónapot is kelljen várni a jelenleg már év elején valószínűsíthető, április végére fájdalmasan egyértelmű extra pénzekre.
Az egyenlőtlenségek is tovább nőnek
Eddig is tudtuk, hogy az átlagnyugdíj számaival való dobálózás kissé torzítja a szépkorúak közül a kisnyugdíjasok valós helyzetét. Az ellátások méretének megoszlása ugyanis jelentősen hangsúlyosabb az e szám alá eső kategóriában. Nagyjából negyedmillióan kapnak 100 ezer forintnál is kevesebbet, az átlagot a kevés „kiváltságos” nyugdíjas kiugró adatai kozmetikázzák felfelé.
Épp emiatt volt érdekes, amikor a KSH márciusban először publikált mediánnyugdíj-adatokat. A középérték valósabb képet ad arról, hogy a nyugdíjasok nagy része mennyit keres. (Az ellátmányban részesülő, 2,4 millió ember fele ennél kevesebbet, fele többet kap.)
Nem meglepő módon közel 20 ezer forintnyi különbséget mutat az átlag és a medián februári adata. Az öregségi nyugdíj esetében már 23 ezer forinttal „javítják” a jobban keresők az átlagot. Ami viszont szembetűnő, hogy a szakadék tovább nő a kisnyugdíjasok és a „gazdadok” között. Az előző év azonos időszakához képest az átlagnyugdíj 27,2 százalékkal magasabb, amivel a medián a 26,8 százalékos ellátásnövekedése nem tudja az ütemet tartani.
A százalékos növekedés nominális hatása pedig természetesen jóval kedvezőbb egy magasabb jövedelmi lépcsőn, mint egy nyolcvanezres ellátmánynál. Utóbbi a januári emelés után mindössze 92 ezer forintra nőtt, míg egy 300 ezres nyugdíjban részesülő lakos 45 ezer forinttal kap többet.
Az egyéb nyugdíjkiegészítések – a 13. havi nyugdíj, vagy az idén biztosan nem, de jövőre valószínűleg érkező nyugdíjprémium – tovább torzítanak. Ezek hatásának köszönhetően az egy hónapra vetített teljes ellátmány az alsóbb jövedelmi lépcsőn tíz százalékkal is kevesebbet nőhetett tavaly, mint annál, aki tízszer annyit kap. A nyugdíjprémiumból ráadásul a kisnyugdíjasok kevesebbet kapnak az arányosítási rendszer miatt, holott pont ők a legsebezhetőbbek, ha ralizik az infláció.
- Itt sem kérdés a reform szükségessége. A 13. havi nyugdíj egyenlő, vagy akár az alap nyugdíjjal fordítottan arányos mértékével (szlovák és lengyel példák alapján) ellensúlyozni lehetne a jövedelmi percentilisek között egyre nyíló ollót; emellett a kisnyugdíjasok ellátmányának gyors ütemű szintre emelése szükséges.
